„Béla hazatalált, irigylem” – több százan vettek részt Tarr Béla temetésén

Több százan gyűltek össze a Fiumei úti sírkertben pénteken, hogy búcsút vegyenek Tarr Bélától. A filmes szakma, a kreatívipar és az irodalmi élet szereplői együtt emlékeznek az egyik legnagyobb hatású rendezőre.

Elsőként Krasznahorkai László és Iványi Gábor mentek fel együtt a színpadra. Iványi Gábor először azt kérte, csendben gondoljanak együtt a rendezőre, majd beszédében azt mondta, „ha le is szalad a régi vetítőgépről a celluloid, a tekercs dobozba kerül, de ott marad örök időkre a film. Nem a filmszakadás az örök akarat”

Szinetár Miklós, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, forgatókönyvíró mondta a következő beszédet. Szerint Tarr Béla nagy varázslata, hogy elfelejtjük, hogy filmet nézünk. „Ha őt nézzünk, embereket, sorsokat, történeteket nézünk.”

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a rendező tavaly megkapott Budapest díszpolgára címet is elhozta a temetésre, amit életében Tarr nem tudott átvenni. Karácsony azt mondta, nem ismert Tarr Bélánál szabadabb embert, szerinte nem csak a világ került Tarr által közelebb hozzánk, hanem mi is a világhoz.

„Ha film, ha magyar, ha súlyos, akkor Tarr Bélához kell fordulni”.

Kelemen Fred filmrendező, Patrick Marshall filmrendező, Vermes Dorka forgatókönyvíró, Ladányi Jákob filmrendező búcsújukban a rendezővel való közös munkát idézték fel.

Miután Olasz Renátó színész-rendező felolvasta Tarr az Európai Filmakadémia életmű díjának átvételekor elmondott beszédét, újra Iványi Gábor lépett színpadra. Tarr egyházának ateista tagozatához tartozott, mondta a lelkész, nem hívének, hanem testvérének tekinti. Neki köszönheti, hogy megtanulta másként látni a láthatatlant. „Béla azt akarta, hogy tükröztessük a láthatatlant és azt, hogy fedezzük fel Istent a másik ember arcában” – tette hozzá. Iványi azzal zárta beszédét, hogy „mindenki hazatalál, nem lehet kívül maradni. Béla hazatalált, irigylem.”

Tarr Béla alkotótársa és barátja, az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László a várakozásokkal ellentétben nem mondott beszédet.

A gyászolók között megjelent a nemrég Tarral forgató Beton.Hofi, Víg Mihály, zenész, Müller Péter Sziámi, költő, Bárdos-Deák Ágnes, énekes, író, Földényi F. László, esztéta, Kornis Mihály, író, és Tóth Krisztina író.

Tarr Béla 70 éves korában, hosszú betegség után halt meg január 6-án. A magyar filmkultúra megkerülhetetlen alakjáról, a nemzetközileg legnagyobb becsben tartott magyar rendezőről számos pályatársa és tisztelője megemlékezett. Január 24-én, amikor több mint tíz év után újra 35 milliméteres kópiáról vetítették az Urániában a Sátántangót, Víg Mihály, a film főszereplője és zeneszerzője azt mondta a Telexnek: „Ha valakit érdekel, hogy egyáltalán ki volt Tarr Béla, akkor nézze a filmjeit, és ezekből meg fogja tudni.” Tarr Béla bő harmincéves filmrendezői pályafutása alatt összesen kilenc nagyjátékfilmet és maroknyi rövidfilmet készített. Azoknak, akik még semmit nem láttak tőle, ebben a cikkben gyűjtöttük össze, mely filmjeivel érdemes elkezdeni életművének megismerését.

Tarr Béla 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet, 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke volt, majd tiszteletbeli elnökké választották. Művészetét több külföldi kitüntetéssel, köztük a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával, valamint számos nemzetközi filmfesztivál életműdíjával ismerték el. 2023-ban az Európai Filmakadémia tiszteletbeli életműdíját, 2025 februárjában a Magyar Filmszemle életműdíját kapta meg. Tavaly ő volt az egyik, aki megnyitotta a Pride-ot, novemberben pedig Budapest díszpolgára lett.

Játékfilmet a 2011-es A torinói ló óta nem készített, de azt követően, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kapott, egyre több magyar mozi kezdte el újra játszani a közös munkáikat, a Sátántangót és a Werckmeister Harmóniákat. A 2020-as években a Magyar Filmarchívum Tarr közreműködésével felújította több filmjét is, ezeket a világ több fesztiválján és mozijában vetítették, több alkotása nemzetközi kiadásokban meg is vásárolható.

Élete végén több magyar filmes mögé is beállt, a stáblistán gyakran executive producer státuszban szerepelt. Közreműködött az Árni, a Minden csillag című játékfilmekben és az Élő kövek című rövidfilmben is. Az egykori egyetemének modellváltása után létrejött FreeSZFE alapítója és oktatója volt. Utoljára mozgóképen Beton.Hofi Tarr Béla című dalához készült videoklipjében szerepelt, amelyet az Élő köveket készítő Ladányi Jancsó Jákob rendezett.