A valódi döntéshozatalt csak mímelő színházról, álságos bizottsági ülésekről, elbábozott parlamenti meghallgatásokról sokszor írunk. Ugyanakkor Bulgária most ebben alighanem magasabbra emelte a tétet, itt az illetékes parlamenti bizottság 26 másodperc alatt döntött arról, hogy az ország legértékesebb cégét a jövőben egy állami vezető irányíthatja, aki akár el is adhatja az orosz Lukoil Neftochim Burgasz nevű finomítóját.
Az állam átveheti
Bulgária ezzel olyan lépéseket készített elő, amelyekkel az állam átveheti az orosz Lukoiltól a burgaszi finomító működtetését. A bejelentés nyomán azonnal éles vita támadt, azzal a magyarhoz képest fordított felállással, hogy Bulgáriában a kormányon levő populista jobboldal oroszellenes. Most ez az oldal, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért – Demokratikus Erők Szövetsége (GERB–SZDSZ) koalíció adja a kormányfőt Roszen Zseljazkov személyében, míg a kormánykoalíció baloldali tagjai (így a Bolgár Szocialista Párt) inkább oroszpártiak. Az ellenzéki és szélsőjobboldali Vazrazhdane (Újjászületés) kifejezetten oroszbarát, ők nagyon hangosan ágálnak az oroszokkal szemben barátságtalan lépések ellen.
A szélsőjobbnak most viszonylag erős a befolyása Bulgáriában, mert január 1-től az állam bevezeti az eurót, a riogató euróellenes szélsőségesek pedig ezt úgy keretezik, hogy majd a bolgároknak kell fizetni például Görögország, illetve Franciaország adósságát, jön az infláció, a digitális euróval pedig majd követik az állampolgárokat. Valójában persze a leva eddig is hozzá volt kötve az euróhoz, azzal a nagy különbséggel, hogy Bulgáriának eddig hivatalosan nem volt beleszólása a monetáris folyamatokba.
A szerb példa ijesztő volt
Visszatérve a finomítóra, Bulgária látta, hogy mi történt Szerbiában, így most versenyfutást folytat az idővel azért, hogy megakadályozza egyetlen olajfinomítójának bezárását, mielőtt az orosz tulajdonosra kivetett amerikai szankciók november 21-én hatályba lépnének.
Az említett bizottság után így már a szófiai parlament is jóváhagyta azokat a törvénymódosításokat, amelyek további állami hatásköröket biztosítanak a Fekete-tenger partján található, orosz tulajdonú finomító irányításának átvételére.
Korábban a Lukoil bejelentette, hogy a Gunvor nemzetközi energiakereskedő átveszi a külföldi eszközeit, de aztán a vevő elállt a dealtől, mert az amerikai kormány a „Kreml bábjának” nevezte őt.
Az új szabályozással egy állam által kinevezett vezető jelentős operatív irányítási jogokat kapna a finomító felett, ez a német modell, ott is átvette az állam az orosz finomítók irányítását.
Igen ám, de Bulgáriában még ahhoz is lenne joga az államnak, hogy akár eladja a részvényeket, ilyen elem Németországban nincs. Kosztadin Angelov, a GERB parlamenti alelnöke azt állítja, hogy a bolgár szabályozást az Egyesült Államokkal, illetve az Európai Bizottsággal is egyeztetik. A terv az, hogy a különleges megbízott eladja a finomítót, ez amúgy akár a Molnak is érdekes lehet, a pénzt pedig egy speciális számlára helyezik a Bolgár Fejlesztési Bankban, és Lukoil akkor kapja meg, amennyiben vége lesz a szankcióknak.
Belső kritikák
Az ellenzéki képviselők azonban bírálták a változtatásokat, mondván, hogy azok orosz jogi lépéseket vonhatnak maguk után Bulgária ellen, hiszen mi van, ha később a Lukoil sikerrel támadja meg a vállalatértékelést vagy a vételárat.
„Végül a Lukoil majd beperli Bulgáriát – a pénz pedig Oroszországban fog kikötni”
– mondta Ivajlo Mircsev, a Demokratikus Bulgária szövetség vezetője.
A szakértők legutóbbi becslései szerint a Neftochim finomító értéke 1,3 milliárd euró, 2024-ben a cég forgalma körülbelül 4,7 milliárd euró volt. Bulgária a múlt héten már ideiglenes korlátozásokat vezetett be a kőolajtermékek exportjára, beleértve az Európai Unió más tagállamaiba irányuló exportot is, hogy így biztosítsa a megfelelő belföldi ellátást az orosz energiatermékekre kivetett új amerikai szankciók előtt. A tilalom a kőolajtermékek, köztük a benzin, a dízel és a kerozin exportjára is vonatkozik.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!