Nyáron sorra kedvezőtlen híreket közölt a dán gyógyszeripari óriás, Európa egyik legértékesebb cége, a Novo Nordisk: a vezetőség létszámstopról, a dolgozói bónuszok felfüggesztéséről, tömeges kirúgásokról döntött, és többször módosítania kellett a korábbi növekedési előrejelzéseit. Ezzel párhuzamosan nyár végén, ősz elején egyre több negatív hír jelent meg a dán gazdaságról is, általában a Novo Nordiskkal összefüggésben.
Az már az elmúlt években is egyértelműen kimutatható volt, hogy a dán GDP-növekedés motorja a gyógyszeripar, azon belül is a Novo Nordisk tündöklése, mostanra azonban a tendencia megfordult: annyira beestek a cég számai, hogy Dániának augusztus végén brutálisan csökkentenie kellett a növekedési előrejelzését.
A Novo Nordisk az elmúlt évtizedben akkorára nőtt, hogy mára jókora befolyása lett a dán gazdaság alakulására.
Közgazdászok és elemzők már évek óta figyelmeztetnek a függőség veszélyeire. Van, aki attól tart, a fogyasztószerek piacán az egyik legnagyobb globális részesedésű cég gyengélkedése hasonló visszaesést produkálhat Dániában, mint bő húsz éve a Nokiáé Finnországban. Mások, például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzői szerint a Novo Nordisk és a dán gazdaság összefonódása kevésbé közvetett és mély, mint elsőre tűnik. Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy mekkora Dánia Novo Nordisk általi sebezhetősége.
Európa legértékesebb cége volt
A Novo Nordisk elődje, a Nordisk Insulinlaboratorium az 1920-as években jött létre, miután három kanadai tudós 1921-ben felfedezte az inzulint. Egy dán házaspár, az addigra már Nobel-díjas August Krogh és felesége, Marie Krogh engedélyt kért a kanadaiaktól az inzulin dániai előállítására, és két másik tudóssal, Hans Christian Hagedornnal és August Kongsteddel társulva elkezdték kezelni az első betegeket.
A Novo Nordisk az elmúlt évek legnagyobb növekedését viszont egy másik innovációnak köszönheti: a szemaglutid nevű hatóanyagnak. A szemaglutid a GLP-1 receptor agonisták gyógyszercsoportjához tartozik: ezek azok a gyógyszerek, amelyek a GLP-1 nevű hormon hatását „utánozva” az inzulinelválasztást serkentik, lassítják a gyomor ürülését, csökkentik az étvágyat, ezáltal javítják a vércukorszint szabályozását és – mint később bebizonyosodott – segítik a testsúly csökkentését. A szemaglutid a Novo Nordisk saját innovációja, amit 2012-ben fejlesztett ki a cég kutatója, Lotte Bjerre Knudsen és csapata. (A gyógyszerek reklámozására vonatkozó sajtóetikai irányelvek és jogszabályok miatt a cikkben nem szerepel forgalomban lévő szerek neve.)
Hogy a cukorbetegség kezelése mellett hatékony lehet a krónikus elhízás kezelésében is, 2017-ben igazolták először kutatások. Az üzleti értelemben vett igazi mérföldkövet viszont az jelentette a Novónak, amikor az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA jóváhagyta a cég cukorbetegeknek szánt, szemaglutid hatóanyagú gyógyszerét, majd 2020-ban és 2021-ben két újabb készítményt is, amelyek már kifejezetten a túlsúlyos embereket célozták, függetlenül attól, hogy cukorbetegek-e.
Eljött a Novo Nordisk fénykora: 2021 júniusa és 2024 májusa között a részvények ára 260 százalékkal emelkedett, Wall Street-i elemzők egyenesen azt állították, hogy a GLP-1 készítmények minden idők legkelendőbb gyógyszercsoportja lesznek. A Novo Nordisk 2024-re megérkezett oda, hogy nagyobb volt a piaci kapitalizációja, mint annak az országnak a GDP-je, ahonnan elindult, olyan cégeket hagyva maga mögött, mint a luxusipari óriás, az LVMH, a Nestlé vagy épp az SAP. A Novo Nordisk 2023 szeptemberében vált Európa legértékesebb cégévé, a cím nagyjából másfél évig lehetett az övé, a csúcson a piaci kapitalizációja meghaladta a 600 milliárd dollárt.
Tömeges kirúgások, beeső árfolyam
Általában létfontosságú a gyógyszerpiacon, hogy ki rukkol elő legelőször egy új területet célzó gyógyszerrel. Az amerikai gyógyszeripari sztár, az Eli Lilly tavaszi sikerei viszont azt bizonyítják, az is kifizetődő lehet, ha egy cég csak másodiknak lép a piacra, de az elsőnél jóval hatékonyabb gyógyszerrel, írtuk nemrég.
Az Eli Lilly a Novóhoz képest kis késéssel, 2023 novemberében startolt el a tirzepatidalapú fogyasztószerével: kezdetleges kutatások már akkor azt mutatták, hogy amellett, hogy olcsóbb, hatékonyabb is lehet a fogyás szempontjából, mint a Novo Nordisk készítménye. 2025. május közepére aztán megjelentek az első olyan klinikai vizsgálat eredményei, ami az Eli Lilly és a Novo Nordisk termékét hasonlította össze: a versenyből az amerikai gyógyszergyártó szere jött ki jobban, a 72 hétig tartó használat után az Eli Lilly tirzepatid hatóanyagú gyógyszere hatékonyabbnak bizonyult, mint a Novo Nordisk szemaglutidot tartalmazó készítménye.
A Novo Nordisk válsága részben az Eli Lilly növekedésével kezdődött, de van egy nagy probléma, ami mindkét céget sújtja: az, hogy a hatóanyaghiány és az injekciós tollak gyártási nehézségei miatt képtelenek olyan tempóban előállítani a gyógyszereket, mint amire egyébként kereslet lenne. Nem véletlen, hogy rengeteg gyógyszercég dolgozik a szájon át szedhető fogyókúrás szereken, az Eli Lilly orforglipron-alapú, ígéretes eredményeket mutató készítményét jövőre nyújthatják be hivatalos engedélyezésre. A Novo Nordisk szintén próbálkozik a területen, a szájon át szedhető, szemaglutidalapú gyógyszerét már teszteli az FDA.
Ahogy korábban írtuk, a kapacitáshiány és az árazás problémájával hosszú távon a Novo és az Eli Lilly is meg fog küzdeni, közben viszont nemcsak egymást, a piacot is figyelniük kell – nagy gyógyszergyártóktól kezdve az újonnan létrehozott biotech startupokig ugyanis mindenki azt vizsgálja, hogyan tudna belépni a piacra.
A Novo Nordisk válsága 2025 közepére lett nyilvánvaló. Szeptember közepén a cég Dánia történetének legnagyobb leépítését jelentette be, a Novo globális munkaerejének 11 százalékát, körülbelül 9 ezer alkalmazottját rúgta ki – ennek több mint felét, ötezer embert Dániában –, hogy nagyjából 420 milliárd forintnak megfelelő összeget spóroljon meg bő egy év alatt. A cég hivatalos közleménye azt próbálta kommunikálni, hogy a leépítések segítenek a szervezeti felépítés egyszerűsítésében és a gyorsabb döntéshozatalban, ráadásul több pénz juthat így kutatásra, fejlesztésre és értékesítésre. A tömeges kirúgások idejére viszont már több tünete is volt annak, hogy gyülekeznek a felhők a cég felett:
- Néhány héttel a leépítések bejelentése előtt a vezetőség globális létszámstopról és a dolgozói jutalmak egy részének felfüggesztéséről döntött.
- Július végéig a gyógyszergyártó kétszer is csökkentette az eredményeire vonatkozó előrejelzéseit, „a 2025 második felére vonatkozó alacsonyabb növekedési várakozások”, azaz az amerikai kereslet csökkenése miatt.
- Túlestek egy vezérigazgató-cserén, a májusban hirtelen menesztett Lars Fruergaard Jørgensent az 1992 ott dolgozó Mike Doustdar Maziar váltotta, elemzők szerint azért, hogy felturbózza a Novo eladásait a súlycsökkentő szerek legnagyobb piacának számító Amerikában.
- Mint a világ oly sok gigacégére, a dán vállalatra is hatással voltak Donald Trump amerikai elnök intézkedései, a Novo drasztikus árcsökkentést volt kénytelen bejelenteni az amerikai piacon.
A Novo Nordisk részvényárfolyama is arra utal, hogy a cég egyelőre nem tudja meggyőzni a befektetőket arról, hogy versenyképes tud maradni az elhízás elleni küzdelemben: október végén a Novo részvényei éves alapon több mint 50 százalékos esésben voltak, év eleje óta 40 százalékot csökkentek.
Papíron nagy a hatás, a reálgazdaságban kevésbé
Dánia története során először néz szembe azzal a kérdéssel, milyen kockázatokkal jár, ha egyetlen iparág, azon belül is egyetlen cég válik a gazdasági növekedés első számú motorjává. A Novo Nordisk és vele együtt a dán gyógyszeripar az elmúlt években olyan kiemelkedő eredményeket produkált, hogy a dán makrogazdasági mutatók már egyértelműen tükrözik: az ország gazdasági teljesítményére óriási hatással van a Novo Nordisk eredményessége. Bár a The Atlantic két évvel ezelőtti cikke azt írja, ez azért összességében „egy elég jó” probléma, az egyértelmű, hogy az országnak valamit kezdenie kell a kérdéssel. A dán államnak vannak is próbálkozásai, az egyik ilyen például, hogy a statisztikai hivatal már a gyógyszeripar hatásait kiszűrő statisztikákat is közöl a gazdaság állapotáról.
De mi utal az összefonódásra? 2023-ban a GDP-növekedés közel 90 százalékát adta a gyógyszeripar, ezen belül is döntően a Novo Nordisk. Az exportnak közel negyede származott a gyógyszerekből, túlnyomórészt ez is a Novo teljesítményének volt köszönhető. A cég munkájából az államkassza is nagymértékben profitál: 2023-ban több mint 2 milliárd dollárnyi adót fizetett, ami a teljes vállalati adóbevétel közel 15 százalékát tette ki. A gigacég hatása közvetetten a dán korona árfolyamára is kiterjed: mivel az Egyesült Államok az egyik legfontosabb piaca, a Novo jelentős dollárbevételt realizál, amit koronára váltanak át. Ez jókora mértékben növeli a korona iránti keresletet, ami erősíti az árfolyamot. Mivel a dán jegybank a korona árfolyamát az euróhoz rögzíti, ilyen helyzetekben kamatcsökkentéssel tud beavatkozni – azaz nem túlzás kijelenteni, hogy a Novo teljesítménye közvetve a monetáris politikára is hatással van.
A Novo viszont nem csak a jó időkben érezteti a hatását: augusztus végén Dániának jelentősen, 3-ról 1,4 százalékra kellett csökkentenie az éves növekedési előrejelzését, nagyrészt a Novo Nordisk gyenge várakozásai miatt. Szintén augusztusban január óta nem látott beesést produkált a dán ipar, az adatokat a gyógyszeripari szektor húzta le. Szeptember végén kijöttek a második negyedéves GDP-adatok, ezek megint csak tükrözték a Novo Nordisktól való függőséget.
Nem véletlen, hogy a Novo Nordiskról és Dániáról sok elemző évek óta a Nokia és Finnország kapcsolatára asszociál, az utólag Nokia-hatásnak elnevezett jelenséget már dán kormányzati jelentés is megemlítette korábban. A kilencvenes évek végén, a Nokia felemelkedésével párhuzamosan, Finnország nyersanyaggyártóból csúcstechnológiás tudásgazdasággá alakult. A mobiltelefonok piacát letaroló Nokia a csúcson Európa legértékesebb vállalataként a finn GDP 4 százalékát adta, a cég felelt a gazdasági növekedés feléért, és innen jött az összes társasági adó ötöde. A sztori végét már mindannyian jól ismerjük: a Nokia végül nem tudott lépést tartani a versenytársakkal, olyannyira, hogy a gazdasági világválsággal sújtott 2009-es évben a finn GDP 8,1 százalékkal esett vissza, becslések szerint ennek a felét adta a Nokia hanyatlása. A cég megroppanása magával rántotta a teljes finn gazdaságot, több ezer állás veszett oda, a hatás pedig tovagyűrűzött más cégekre, az állami szektorra és az egyetemi szférára is. (A Nokia amúgy azóta is működik és változatos technológiai szolgáltatásokat nyújt, de mérete és a finn gazdaságban betöltött szerepe mérséklődött.)
Sok elemzés viszont azt hangsúlyozza, hogy Dánia más helyzetben van, mint a kétezres évek végi Finnország. A The Atlantic szerint több kiegyensúlyozó tényező mérsékli a gazdasági sebezhetőség rémképét, például a Novo termékei iránti erős kereslet, a termékeket védő szabadalmak, illetve az, hogy az állam láthatóan képes jól elosztani a Novo sikeréből bejövő hasznot. A New York Times egy korábbi cikke elemzőkre hivatkozva azt írja, alapvetően több pozitívuma van a Novo Nordisk sikerének Dániára nézve, mint amennyi negatívuma: növelheti az ország világgazdasági súlyát és soft power státuszát, javulhat az oktatás minősége, ösztönözhet más vállalatokat, segíthet fenntartani a magas béreket, és összességében nagyobb gazdaságpolitikai szabadságot jelent.
Az IMF-nek szintén kedvelt témája a Novo Nordisk és Dánia kapcsolata, a Valutaalap elemzői szerint is árnyaltabb a kép a gyógyszercég látszólagos dominanciája mögött. Az IMF rendszerint kiemeli, hogy Dániában stabil egyensúlyban van az államháztartás és alacsony az államadósság, összességében pedig a Novónak nincs erős reálgazdasági hatása: nagyrészt azért, mert a cég a termelésének jelentős részét már külföldön végzi, és relatíve kevés embert foglalkoztat Dániában (az idei, történelmi léptékű kirúgások is csak a teljes dán foglalkoztatásnak a 0,15 százalékát érintik közvetlenül). Másképp fogalmazva: az, hogy a GDP-be beépül a gyógyszeripari teljesítmény, csak kis részben köthető hazai (fizikai) termeléshez és munkahelyteremtéshez, a dán GDP úgy nő, hogy közben alig jönnek létre új beruházások és munkahelyek. Mindez pedig mérsékli a gazdasági sérülékenységet: a GDP-ben nagy szerepe van ugyan a cégnek,
de a mindennapi gazdaságot kevésbé húzza magával, így a negatív hatások inkább statisztikai jellegűek, mint valós gazdasági sokkok.
A fő dilemmája Dániának tehát nem az, hogy mit tegyen a Novo Nordisk romló eredményeivel, hanem az, hogy az ország hosszú távon milyen mértékben engedheti meg magának a sebezhetőséget. A kormány eddig nem nyilatkozott arról, terveznek-e változtatni az iparpolitikai irányokon, már vannak próbálkozások arra, hogy diverzifikálják a gazdaságot, főleg a biotech és a zöldtechnológiák irányába, és a dán jegybank és a statisztikai hivatal is folyamatosan dolgozik azon, hogy átláthatóbban mutassák be, mekkora a valódi gazdasági növekedés a Novo nélkül.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!