Hatnapos munkahetet vezetnek be Görögországban, a szakemberek hiánya miatt

Kötelezhetők lesznek a munkavállalók július 1-jétől a hatnapos munkahétre Görögországban az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektor bizonyos területein. Igaz, a hatodik napért 40 százalék extra munkabér jár, ám az a tény, hogy a munkavállaló ezekben az ágazatokban kötelezhető is lesz erre, jelzi, milyen súlyos a szakemberhiány a 10,4 milliós országban, miközben a munkanélküliség közel 10 százalékos.

Ahol nem kötelezhető a munkaadó felől, ott a munkavállaló beleegyezésével van erre lehetőség, de a Deutsche Welle anyaga szerint a gyakorlatban ez nehezen ellenőrizhető, így lényegében a munkavállalókat itt is rábírhatja a munkavállaló arra, hogy hat napot dolgozzon – akár a túlóráért járó díj nélkül.

A görög fizetések vásárlóereje a második legalacsonyabb az EU-ban. A minimálbér 830 euró (330 ezer forint).

A 40 órás munkahét törvényi védelmének megszűnte kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat a munkaadókkal szemben – miközben a világ fejlett része inkább a munkaidő csökkentése akár a négynapos munkahét felé halad. (Bár Magyarországon volt, ahol végül lemondtak a próbálkozásról.)

Görögország hosszú ideig recesszióban volt – a globális pénzügyi válság 2009-tól rántotta mélybe az országot –, az államadósság a GDP 152 százalékán áll – és ez már javulás a korábbi 200 százalékról. Igaz, az államadósság terhe sokat enyhült azzal is, hogy a hitelek döntő többsége hosszú lejáratú, az adósság effektív kamatlába 1,5 százalék alatt, így a kamatok kevésbé nyomják agyon a költségvetést. A pénzügyi egyensúly megteremtése azonban nem mehetett áldozatok nélkül, ebbe a körbe illeszkednek a munkavállalókat kevésbé védő, neoliberálisként leírható szabályozások is.

Az Új Demokráciát (ND) vezető Kiriákosz Micotákisz kormánya tavaly tette lehetővé a munkaadóknak, hogy hatnapos munkahétre álljanak át bizonyos ágazatokban, ha indokoltnak látják, szakképzett munkaerő hiányában.

Bár a szociálisan kevésbé érzékeny kormány szabályozása a munkavállalói jogok korlátozását jelenti, a gazdasági eredmények mégis láthatók, így a 2019-ben hatalomra került Micotákisz tavaly ismét megnyerte a választásokat. Igaz, rendszeresek a szociális tüntetések a magas árak és az alacsony bérek miatt.

A piacbarát politika és a hosszú idő után elért mérsékelt, két százalék feletti gazdasági növekedés meghozta a hitelezők bizalmát is, bár eközben az országot Magyarországgal és Bulgáriával együtt az EU legkorruptabb országaként tartják számon és kifogások merültek fel az EU-ban Görögországgal szemben a jogállam érvényesülése és a sajtószabadság területén.