Az Amazon kihátrált belőle, az Aldi csak azért is belevág: kassza nélküli boltokkal kísérleteznek Nyugaton a kiskereskedők

Besétálsz a boltba, leveszed a dolgokat a polcról, és a kosár helyett rögtön a hátizsákodba pakolod az egészet. Aztán kisétálsz a boltból, ahol kassza sincs, és megkapod a számlát a mobilodra, és egy app leemeli a pénzt a számládról.

Elképzelhetetlennek tűnik? Nem az. A kassza és eladó nélküli boltokkal évek óta kísérleteznek a világ legkülönbözőbb pontjain a legkülönbözőbb üzletláncok, bárki, aki Angliába, Németországba vagy az Egyesült Államokba utazik (és letölt a mobiljára egy appot), kipróbálhatja ezt.

Egyetlen kérdés van: működik is ez a technológia? Erről ugyanis ellentmondásos hírek vannak. Az Aldi éppen néhány hete, április végén nyitotta meg az Egyesült Államokban az első kassza és kasszás nélküli üzletét. Az Amazon viszont – amely Amerikában nemcsak kiszállít, de saját szupermarketeket is üzemeltet – éppen április elején jelentette be, hogy kivezetik ezekből a kamerákra és szenzorokra épülő rendszerüket. Utóbbi technológia az Amazonnál a Csak sétálj ki! (just walk out) fantázianevet viseli, a hír hallatán az amerikaiak nem győzték elsütni a viccet, hogy az Amazon kisétált a kisétálós technológiából.

A mindent látó bolt

Bár ez a típusú rendszer a különböző láncoknál minimálisan különbözően működik, a lényege ugyanaz: az eladótérben kamerák és/vagy szenzorok vannak, amelyek figyelik és rögzítik, mit vesz le a vásárló a polcról. A boltok egy részénél a kamerákat mérlegként működő polcok egészítik ki, amelyek mérik az elvett termék súlyát. Az adatokat egy mesterséges intelligenciával segített szoftver jelen időben értékeli ki, majd átadja a kasszázó szoftvernek, ami összeadogatja a megvásárolt termékek árát, a végösszeget pedig a kedvezmények levonásával az app a bolt elhagyása után egyszerűen levonja a vásárló számlájáról.

Az egésznek feltétele a legtöbb helyen az, hogy a vevő letöltse az üzletlánc appját, és megadja a bankkártyaadatait, emellett pedig megbízzon a rendszerben, hogy tényleg azt írja fel, amit levett a polcról. Más láncoknál nem kell app és regisztráció, cserébe viszont előterhelik a kártyát, amikor a vevő belép a boltba. Ja meg persze az is feltétel, hogy a vásárló ne zavartassa magát, amiért folyamatosan mesterséges intelligenciával segített szoftverekkel működő kamerák tucatjai figyelik minden mozdulatát.

Ilyen rendszerrel működő kassza nélküli boltot az Egyesült Államokban elsők között az Amazon vezetett be még 2018-ban. Az Amazon Go névre keresztelt kisboltok a cég szerint egy sarki üzletre hasonlítanak, ahol főleg előre elkészített élelmiszereket, üdítőket, és csomagolt termékeket lehet venni. A just walk out technológia annyira sikeresnek tűnt, hogy 2021-től az Amazon a sarki kisboltokra hasonlító Amazon Go-üzletek mellett Fresh elnevezésű szupermarketekben is bevezette. Ez akkor már tényleg azt jelentette, hogy több száz négyzetméteres, termékek széles választékát kínáló üzletekben lehetett kasszázás nélkül, egyszerűen a polcokról kosárba pakolással vásárolni.

A technológiát viszont már az elejétől problémák kísérték: sokan a vásárlás után órákkal kapták meg a számlájukat, másoknál teljesen más termékek kerültek a nyugtára, mint amelyeket a valóságban vettek. Megint mások a személyiségi jogaikat féltették a mesterséges intelligenciával felszerelt kameráktól, amelyek alkalmasak lehetnek a vásárlók biometrikus adatainak rögzítésére.

2023 elején aztán kiderült, hogy a futurisztikus kísérlet nem egészen úgy működik, ahogy azt az Amazon előadta. A cég ugyanis azzal reklámozta az új boltjait, hogy a vevők vásárlásait az üzletekbe felszerelt kamerák, és a polcokon lévő szenzorok figyelik, ezek adatait pedig egy mesterséges intelligenciát használó szoftver elemzi ki. A valóságban azonban egy kiszivárgott dokumentum szerint a vásárlások nagy részét a kamerákon keresztül emberek figyelték Indiából, akik manuálisan rögzítették, ki mit vesz.

Az Amazon persze előre tudta, hogy a szoftverük nem fog tudni mindig minden polcról leemelt terméket tökéletesen rögzíteni, így volt egy olyan része a rendszerüknek, hogy a nem egyértelmű eseteket a kamerákon keresztül a dolgozóknak kellett ellenőriznie. Az Information elnevezésű laphoz kiszivárgott belső jelentésben az állt, hogy az eredeti tervek szerint a vásárlások 5 százalékát kellett volna utólag manuálisan ellenőrizni, a valóságban azonban a vásárlások 70 százalékát ellenőrizték végig utólag Indiából. Az Amazon tagadta ezeket a híreket, szerintük az Indiában erre alkalmazott körülbelül 1000 dolgozójuk csak a mesterséges intelligencia tanulását segítendő nézegeti a kamerákon keresztül a vásárlókat.

Bárhogy történt, az Amazon idén áprilisban bejelentette, hogy az Egyesült Államokban kivezeti a just walk out technológiát a szupermarket méretű Fresh üzleteiből. Marad viszont a rendszer a sokkal kisebb és kevesebb terméket kínáló Amazon Go boltokban, valamint a jellemzően szintén valamivel kisebb brit Fresh üzletekben. A cég közölte: az amerikai Fresh üzletekben ehelyett okos bevásárlókocsikkal fognak kísérletezni. Ezek érzékelőkkel és mérlegekkel vannak felszerelve, és a kamerák helyett ezek segítségével állapítják meg, mit pakol beléjük a vásárló. A just walk outhoz hasonlóan pedig természetesen ezeknél is kasszázás nélkül ki lehet tolni a kosarat az üzletből.

Nyugat-Európában is hódít

A nyugati sajtóban talán az Amazon boltjai kapták a legnagyobb figyelmet, de nagyon hasonlóval kísérletezik Nagy-Britanniában többek között az Aldi és a Tesco, Németországban pedig mások mellett a Rewe, amelynek most éppen négy ilyen boltja van. Ők sok nyugati kiskereskedőhöz hasonlóan az izraeli Trigo gépi látásra épülő szoftverét használják. A német sajtó szerint az optimizmusuk ellenére ők is egy csomó kihívással küzdenek, így:

• a kérdéses esetekben az Amazonhoz hasonlóan embereknek kell megnézniük a felvételeket, és eldönteni, mit vett a vásárló. A Rewe nem árulja el, hány dolgozójuk foglalkozik ezzel, de a vevők gyakran sokkal a boltból való kilépés után kapják meg a számlájukat, ami arra utal, hogy ennyi időbe tellett a dolgozóknak manuálisan ellenőrizni a vásárlásukat;
• a rendszer nem tudja lemérni a zöldséget és a gyümölcsöt, vagyis ezekre a boltoknak kilós ár helyett darabárat kell meghatároznia;
• és a rendszer a legjobb szándék ellenére is hibázik néha. Ilyenkor a vevő reklamálhat, amit a Rewe esetében szinte mindig vizsgálat és mérlegelés nélkül elfogadnak, majd visszautalják a különbözetet. Ez azonban becsületes és tudatos vevőket feltételez, hiszen egyrészt ki akarna reklamálni, ha véletlenül túl keveset fizetett, másrészt bonyolult, ha a bolt véletlenül rossz termék megvásárlását írta be, és kézzel kell utána bepötyögni, mit is vettünk igazából;
• ezek mellett pedig azt is nehezen kezeli a rendszer, amikor ketten vásárolnak például egy kosárba: ilyenkor gyakran nem tudja összerakni, ki tartozik össze, és mit kell csinálnia, ha ketten például egymás kezébe adnak valamit.

A Trigo rendszereit használó üzletláncok persze hangsúlyozzák, hogy ez az egész csak tesztüzem, a többi boltban pedig csak akkor vezetik majd be a rendszert, ha kiküszöbölték a fennmaradó problémák nagy részét. (Fun fact: Németországban a vasútállomások területét leszámítva minden boltnak zárva kell tartania vasárnap, egy áprilisi bírósági döntés szerint pedig ez a személyzet nélküli boltokra is vonatkozik.)

Ez a jövő, de még odébb van

Megkérdeztük erről a trendről Bessenyei Attilát, a vállalati szoftverek fejlesztésével és önkiszolgáló kasszák üzemeltetésével is foglalkozó székesfehérvári cég, a Laurel ügyvezető-tulajdonosát. Bessenyei azt mondja: a szakma szerint abszolút ez a jövő, hiszen ezzel a vásárlók tényleg megspórolják maguknak a kasszázással járó időt és kényelmetlenséget, míg az üzlet a személyzetet, a kasszagépeket spórolja meg, miközben fel tudják számolni a teljes kasszazónát, vagyis jelentős használható területet nyernek.

Bessenyei szerint ez azonban ma még inkább a távlati perspektíva, mert a technológia még nem elég érett, és a közeljövőben sem lesz az nagy méretű üzletek kezelésére. Nagyon nehéz ugyanis a vásárlókat nagy területen, kameráról kamerára követni – ezt mutatta meg az Amazon példája is. El tudja viszont képzelni a technológiát kicsi, 15-20 négyzetméteres boltoknál, vagy például stadionok büféiben, ahol a vevők így is, úgy is csak sört vásárolnának maguknak.

Magyarországon tehát nem valószínű, hogy a közeljövőben ilyennel találkozhatnánk, hiszen még az eggyel ez alatt lévő szintre, a személyzet nélküli, kizárólag önkiszolgáló kasszákkal működő boltokig sem jutottunk el. (Bár pont Bessenyeiék cége, a Laurel tavaly óta lebegteti, hogy még idén elkezdenek ilyeneket nyitni.)

Megkérdeztük a Tescót és az Aldit, amelyeknek külföldön már van gépi látással működő boltjuk, hogy mi várható Magyarországon. A Tesco nem válaszolt, az Alditól pedig sejtelmesen azt írták: ha megtalálják a megfelelő, Magyarországon is bevezetendő kasszaalternatívát, tájékoztatni fogják a vásárlókat. Elárulták viszont azt, hogy a világ számos országában jelen lévő Aldi Süd vállalatcsoport valamennyi kasszarendszerének tesztelését Budapesten végzik, és most is több megoldást tesztelnek a kasszák fejlesztésére és a fizetés gyorsítására.

Az is kérdés, hogy reagálnának a magyar vásárlók egy ilyen újításra, amikor néhány éve a Lidl majdnem kizárólag önkiszolgáló kasszákkal működő kísérletét is közfelháborodás kísérte. Ráadásul az aktuális irány Magyarországon éppen az, hogy az alkotmányba rögzíthetik a készpénzhasználathoz való jogot, vagyis a politika sem biztos, hogy tárt karokkal fogadna egy ilyen újítást.

A nyugati sajtó egyébként hónapok óta az önkiszolgáló kasszák bukásáról cikkezik, arról, hogy ebből mennyi igaz, és Magyarországon mi várható, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.