Négyéves rekordra kergette az olajárat Trump harciassága

Átlépte a 126 dollárt a brent kőolaj hordónkénti világpiaci ára csütörtök reggel. Az energiahordozó ára a 2022-es ukrajnai orosz invázió óta nem járt ilyen magasságokban: ekkor a csúcson 139 dollár volt egy hordó. A történelmi rekord 2008-ban volt, amikor 147 dollárra emelkedett a hordónkénti ár.

• Az előző napok olajár-növekedésének az USA és Irán közötti tárgyalások megakadása ágyazott meg, majd Trump egy olajipari vezetőkkel tartott megbeszélésen csütörtökön kitért arra fehér házi források szerint, hogy milyen lépéseket tehetnek meg, hogy a „jelenlegi tengeri blokádot hónapokig folytassák, ha szükséges”.
• Cikkünk megjelenésekor a brent 115 dollár körül állt, de ez is lényegesen magasabb, mint akár csak egy hete.

Előzmények: az amerikai–izraeli légicsapásokat követően Irán támadni kezdte a Hormuzi-szoroson áthaladó, ellenségesnek ítélt kereskedelmi hajókat, aminek következtében a szoros forgalma szinte teljesen leállt. Az USA több mint két hete tartja blokád alatt a szorost, hogy így helyezzen nyomást az iráni rezsimre.

• A szoroson halad(t) át a globális olajforgalom 14-15 százaléka, így a kialakult helyzet a világ egyik legsúlyosabb energiaellátási kríziséhez vezetett.

Mit mondanak ők? „A blokád valamivel hatékonyabb, mint a bombázás. Fuldoklanak, és még rosszabb lesz a helyzetük. Nem szerezhetnek be atomfegyvert” – mondta Trump szerdán az Axiosnak. Trumpék várakozásai szerint a tengeri blokád miatt felhalmozódó olajfelesleg hosszú távú károkat okozhat az iráni energetikai infrastruktúrában.

• A CNN információi szerint a bombázás folytatása helyett Trump a blokádot biztonságosabb opcióként értékeli, ugyanis a légitámadások újabb, az Öböl menti országokat célzó iráni támadásokat provokálhatnak ki.
• Irán tagadja, hogy a tengeri blokád súlyosan érintené, és továbbra is elutasítja, hogy a tárgyalások jelenlegi szakaszában szülessen nukleáris egyezmény.

Reakció: Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója szerint minél tovább tart a konfliktus, annál inkább kialakulhat olyan helyzet, amelyben tartósabban magas lesz az olajár. A jövő márciusi, júniusi olajár majdnem csúcson van, ami azt mutatja, hogy a piac egyre inkább ezzel a forgatókönyvvel számol – mondta a keddi G7 Paradigma konferencián.

Mi várható? Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint ez egy klasszikus chicken game helyzet, amikor az a kérdés, hogy ki rántja előbb félre a kormányt, kinek fáj jobban a helyzet egy adott ponton. „Az orosz–ukrán háborúból azt tanultuk meg, hogy ezek a fájdalomküszöbök sokkal tovább kitolhatók, mint amit mi gondoltunk” – fogalmazott szintén a konferencián.

• 190 dolláros hordónkénti árat hozhat augusztusra a Hormuzi-szoros hat hónapos hajózhatatlansága az Oxford Economics elemzése szerint.
• Az olajválság legsúlyosabban – az Öböl menti országok mellett – az ázsiai fejlett gazdaságokat és Európát érinti. Az Oxford Economics szerint elhúzódó iráni konfliktus esetén az európai gazdasági teljesítmény csökken 2026-ban.
• Az USA olajexportőrként védettebb, ám a benzin ára így is négyéves rekordot ért el az országban. Ez rossz előjel Trumpnak az időközi választások közeledtével, ugyanis az amerikai társadalom különösen érzékeny a benzinár növekedésére.

Tágabb kontextus: az Egyesült Arab Emírségek kilépett a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéből (OPEC) kedden. A döntés mögött egy régebbre visszanyúló konfliktus rejlik: Szaúd-Arábiával és Oroszországgal szemben az Emírségek érdekelt a kitermelés növelésében, mivel az egyik legolcsóbban kinyerhető kőolajkészlettel rendelkezik.

• A magasabb olajár elérését célzó kvótarendszer túlzóan korlátozó volt a szervezet eddigi harmadik legnagyobb exportőrének, amely az iráni háború utáni, kiugró keresleti hullámra készül.
• A lépésnek még nem volt hatása az olajárra, de hosszabb távon növelheti a kínálatot, valamint az OPEC jelentőségének csökkenését is eredményezheti.