Világrekorder, 365 méter magas szélerőmű termel majd áramot hamarosan Németországban

Németország 2023-ban leállította az utolsó három atomerőművét, és egyúttal igyekszik fokozatosan csökkenteni a fosszilis energiahordozókból történő áramtermelést. A kormány leginkább a szélenergiára épít.

A biztonsági és klímaszempontokon kívül a széllel történő áramtermelés megfizethető, versenyképes és külső politikai hatásoktól független energiatermelést biztosít. Ennek fontosságát az olyan konfliktusok nyomán kialakult energiaválságok kapcsán érthetjük meg igazán, mint amit Ukrajna orosz lerohanása vagy az amerikai–iráni háború okozott.

A szél energetikai hasznosítása Németországban igazi sikertörténet, a villamosenergia-rendszer egyik alappillérévé vált. Éves szinten – főként a szeles északon található erőművek révén – összesen 130–140 terawattóra villamos energiát termelnek, ami a napenergiával együtt már a német áramtermelés több mint 40 százalékát adja. A szárazföldi (onshore) szélerőművek körülbelül 70 gigawattos, a tengeri turbinák (offshore) pedig 10-11 gigawattos kapacitással bírnak. Az év első felében a szélfarmok kapacitása további körülbelül 3,5 gigawattal nőtt. Az iparág munkahelyteremtő hatása is jelentős, mintegy 130 ezer embert foglalkoztat.

Gigaerőművek

A közeljövőben indul be az Északi-tengeren, Helgoland szigetétől mintegy 110 kilométerre nyugatra az ország legújabb tengeri, „XXL” szélerőmű-parkja. Az EnBW energetikai konszern jelentése szerint a 64 szélturbinából álló „He Dreiht” (ez alnémet tájszólásban azt jelenti: „Forog”) komplexum megépítésébe 2,4 milliárd eurót fektettek. Ez Németország legnagyobb tengeri szélerőműprojektje.

„A 960 megawattos összteljesítményével a He Dreiht jelenleg Európa egyik legnagyobb energetikai […] üzeme, és elméletileg mintegy 1,1 millió háztartást képes megújuló energiával ellátni” – írja az EnBW a honlapján. „Az offshore szélenergia egy hazai, megújuló energiaforrás, amely az év nagy részében hosszú órákon át jelentős mennyiségű áramot képes termelni, és ezzel jelentősen hozzájárul az ellátásbiztonsághoz és a villamosenergia-rendszer dekarbonizációjához” – nyilatkozta Peter Heydecker, az EnBW fenntartható termelési infrastruktúráért felelős igazgatósági tagja.

Ez az egyik első támogatásmentes szélerőműpark, vagyis nem részesül a megújuló energiákról szóló törvény által biztosított állami betáplálási támogatásban. Ehelyett az EnBW hosszú távú megállapodásokat kötött olyan nagyfelhasználókkal, mint a Google, a Bosch, a Deutsche Bahn állami vasúttársaság és a frankfurti repülőtér, tudta meg a dpa német hírügynökség.

A szárazföldön létesített erőművek sem maradnak le a rekordok terén. Még idén elkészül Brandenburg tartomány déli részén a világ legnagyobb szélturbinája. A rotorlapokat is beleszámítva 365 méter magas lesz,

amivel mindössze 3 méterrel marad el Németország legsudárabb építményétől, a berlini televíziós toronytól, alakja pedig az Eiffel-toronyhoz hasonló lesz.

Jelenleg a legmagasabb szélerőművek 200–250 méter körül vannak. Számítások szerint erősebb és folyamatosabb légmozgásokat tud majd hasznosítani, ezáltal az energiahozama nagyobb és megbízhatóbb lesz a hagyományos szélerőműveknél. Kapacitása 3,8 megawatt lesz, és várhatóan mintegy 7500 háztartás ellátásához elegendő áramot termel majd.

Mivel egy ilyen hatalmas szerkezet összeállításához nem áll rendelkezésre elég nagy daru, a turbinát és a rotorlapátokat egy teleszkópszerű belső torony segítségével fogják a magasba emelni. A hatalmas szerkezetet a szövetségi kormány műszaki kutatási alapjából finanszírozzák. Az csak hosszú távon derül ki, hogy ez a koncepció végül igazolja-e majd a mintegy 25 millió eurós beruházási költséget. A szakma mindenesetre visszafogottan lelkes, és a projektet egyelőre elsősorban az innováció és a fejlesztés szempontjából figyeli.

A lendület megtorpanhat

Bármennyire sikeres, Németországban a szélenergia-ipar fejlesztése még nem a piacgazdasági életképességre épít, hanem egy politikai alapokon nyugvó dotációra, a betáplálási támogatásra. Ez egy olyan energiapolitikai ösztönző rendszer, amelynek keretében az állam piaci szint feletti árat fizet a megújuló energiaforrásokból termelt áramért.

Az eddigi lendület könnyen megtorpanhat, ugyanis az államháztartás évek óta erősen deficites, ezért ahol csak lehet, a kormány igyekszik megnyirbálni a kiadásokat. A kereszténydemokrata Katherina Reiche szövetségi gazdasági miniszter bejelentette: csökkenteni kívánja a szélerőművek említett állami támogatását. Vagyis a piaci alapú értékesítés felé terelné a szektort a fix betáplálási tarifák helyett.

Egy másik probléma a termeléssel függ össze. Ha túl sok áram van a hálózatban, a szélturbinákat gyakran le kell állítani. Eddig az üzemeltetők ilyen esetben kártérítést kaptak. Csakhogy a kormány ezeket a kifizetéseket is jelentősen csökkenteni akarja. Az intézkedéscsomaggal a miniszter azt akarja elérni, hogy a szélenergia bővülésének ütemét ne a beruházói kedv, hanem a villamos hálózat meglévő kapacitása és a kereslet határozza meg.

A szakmai szövetségek hevesen tiltakoznak, szerintük a spórolási tervek jelentősen lassíthatják a szélenergia-termelés bővítését. Arra figyelmeztetnek, hogy a beruházások megfizethetetlenné válnának, mivel a pénzügyi kockázatot az üzemeltetőkre hárítanák át.

Magyarországon újraindulhat a szélerőmű-építés

Idehaza az elmúlt másfél évtizedben a kedvezőtlen szabályozás miatt a szél energetikai hasznosítása jottányit sem növekedett, a 171 régebbi turbinából álló országos flotta mindössze 0,33 gigawatt teljesítményre képes, és a hazai villamosenergia-igény alig másfél százalékát képes fedezni.

Új kormányzati és iparági célok a kapacitást 4 gigawatt fölé kívánják növelni a következő években, első körben azokon a helyszíneken, ahol az áramhálózat már ma is képes fogadni a szélerőmű által megtermelt áramot. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a napokban írta ki az ezekre vonatkozó pályázatokat. Az eddig megjelent információk szerint az új szélturbinák maximális magassága 200 méter körül lehet majd, míg a már működők közül a csetényi 150 méter magas.