Tapasztalat minek? Gyűlnek a sztorik NER-es rokonok és barátok külügyes karrierjéről

Az elmúlt években jó pár nyilvános kudarc és kellemetlenség érte a magyar diplomáciát. Az uniós és transzatlanti partnerektől Oroszország és Kína irányába forduló kormányzat képviselői különösen Európában számíthattak egyre hűvösebb fogadtatásra.

Az egyik leglátványosabb eset az volt, amikor 2024-ben számos uniós tagország a magyar EU-elnökség informális üléseinek bojkottjáról döntött, mert Orbán Viktor egyeztetés nélkül indított kijevi–moszkvai–pekingi „békemissziója” kiváltotta az EU elhatárolódását. Ennek nyomán a biztosok helyett csak alacsonyabb rangú tisztviselőket küldtek a budapesti találkozókra, jelezve, hogy politikai szinten nem kívánják legitimálni a magyar elnökséget.

Lengyelország az EU-elnökségének megnyitójára az egész varsói diplomáciai kart meghívta 2025-ben, kivéve Magyarország nagykövetét. Radosław Sikorski külügyminiszter külön diplomáciai jegyzékben közölte, hogy a magyar nagykövet nemkívánatos vendég.

Nem csupán az európai szövetségesek számára lett egyre kellemetlenebb a magyar kapcsolat, de Afrikában ennek alapvetően más okai voltak. Itt az volt a probléma külügyi forrásaink szerint, hogy nagy számban kerültek a kontinensre NER-es hátszéllel külügyi szolgálatra alkalmatlan emberek.

Az elmúlt években számos nehezen érthető nagyköveti kinevezést felkapott ugyan a nyilvánosság, de az alacsonyabb rangú kinevezettekről nem sokat lehetett tudni. A külügyben dolgozók számára is kellemetlen történeteket azért sem akarták nagy dobra verni, mert ez is hozzájárult volna a hazánkról kialakult, eleve nem túl pozitív kép romlásához. A kormányváltás után, a külföldön szolgálók teljesítményének átvilágítása előtt-közben már könnyebben beszélnek a problémákról.

A külügyi szolgálat azért is lehetett csábító sokak számára, mert az illetmény – ami az alapfizetés és a külszolgálati ellátmány együttes összege – 2-5 millió forint jövedelmet biztosíthatott, emellett pedig minőségi lakást és érdekes programokat. Ráadásul az sem jelentett feltétlenül problémát, ha valaki nem akarta túlzásba vinni a munkát.

Gazdasági diplomata gazdasági háttér nélkül

Külügyi forrásaink a jelenség két olyan megtestesítőjére hívták fel a figyelmünket, akik bár nincsenek szem előtt, példájukon jól be lehet mutatni a fentieket. Pulay Ádám István hazánk külgazdasági attaséja Accrában, Ghána fővárosában. A jogász önéletrajzában hiába keresnénk azonban érdemi gazdasági tudásra vagy tapasztalatra utaló elemet.

• A 2010-es években a Fidelitasban volt aktív, vezette az óbudai szervezetet.
• A Bús Balázs Óbudáért Egyesület–Fidesz–KDNP színeiben indult önkormányzatiképviselő-jelöltként, de nem nyert.
• Ügyvédi irodában, majd a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalban, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgozott jogászként.

Ezek után tehát úgy lehetett gazdasági attasé, hogy sem gazdasági képzettsége, sem munkatapasztalata nem volt. Külügyes forrásaink felkészületlen, alkalmatlan személynek írták le Pulayt. Szerintük diplomáciai felkészítése során több alkalommal is kifogás merült fel az alkalmasságával kapcsolatban, leginkább hiányos gazdasági ismeretei miatt.

Forrásaink szerint kinevezése csak magasabb szintű ráhatás nyomán történhetett meg. Ez a feltételezés onnan is eredhet, hogy Pulay Ádám István Hidvéghi Balázs fideszes politikus sógora. Hidvéghi 2014-ig a parlamenti külügyi bizottság tagja volt, 2024-ig európai parlamenti képviselőként volt aktív, azóta idehaza országgyűlési képviselő.

Kerestük Pulay Ádám Istvánt, szerettük volna megtudni, mit gondol a vádakról, milyen sikereket ért el munkája során, de érdemi válaszokat nem kaptunk tőle. Hidvéghi Balázs megkeresésünkre ezt írta: „Pulay Ádám valóban a sógorom, külgazdasági attaséi kinevezésében nem volt szerepem. Az Ön állításával ellentétben mind üzleti, mind kifejezetten afrikai tapasztalatokkal rendelkezett jelentkezése előtt. Tudomásom szerint ghánai munkája kifejezetten sikeres volt, több konkrét üzleti lehetőséget hozott hazánk számára.”

Minimális tapasztalattal nagykövethelyettes

Pulaynál is meglepőbb karriert futott be Kőrösi Kristóf, aki előtte több ponton kötődött a Fideszhez közel álló intézményrendszerhez. A romániai születésű fiatalember 26 évesen került afrikai diplomáciai külszolgálatra: a nigériai magyar nagykövet helyetteseként, a követség első beosztottjaként. Ez egy fontos diplomáciai beosztás, amit hosszú évek tapasztalatszerzése után szokás elnyerni, nem pályakezdőként.

Kőrösi Kristóf már a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnökeként kiállt a Fidesz és helyi szövetségesei mellett. Ezzel párhuzamosan a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) vezetője is volt, és Tusványoson is feltűnt. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem menedzsment alapképzése után a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett nemzetközi közigazgatás mesterszakon. Eközben pedig a Matthias Corvinus Collegium diákja volt, ahová később visszajárt moderátorként és vendégként.

Egy évnél rövidebb időt töltött a Hungary Helps 2017-ben indított, a magyar kormány nemzetközi humanitárius és fejlesztési programjait megvalósító szervezetnél, amelyet a KDNP-s Azbej Tristan vezetett. Forrásaink szerint ő segíthetett abban, hogy Kőrösi Kristóf tapasztalat nélkül fontos pozícióba kerülhessen.

Kőrösivel kapcsolatban forrásaink a legfőbb problémát abban látták, hogy nagy energiákkal vetette bele magát pozíciójába, de nem az eredeti feladatait végezve. Afrikai magyarok között felmerült, hogy kék villogóval közlekedhetett a nigériai fővárosban, Abujában, ami diplomatáknak sem megengedett. A hírek szerint a követség kiadásai megszaladtak, luxusszámlákról, drága lakásokról szólnak a beszámolók.

A költségek azért is megszaladhattak, mert Kőrösi Kristóf kutyákat tartott, ami miatt a korábbi lakásából új helyre kellett költöznie. Pedig az országban – a sok kóbor állat miatt – sokan tartanak a kutyáktól, így nem túl diplomatikus a tartásuk. Külügyi forrásaink szerint Kőrösi a magas hazai kapcsolatrendszerére hivatkozva tudta elérni az életmódjához kapcsolódó kimagasló költségek követségi finanszírozását.

A fentiekkel kapcsolatban megkerestük a Külügyminisztériumot, illetve Kőrösi Kristófot kerestük a nigériai nagykövetségen keresztül, de egyik helyről sem kaptunk választ a kérdéseinkre. Azbej Tristant a KDNP-n keresztül próbáltuk elérni, de nem kaptunk reakciót.

Frissítés 10 órakor: a Külügyminisztérium cikkünk megjelenése után reagált. Eszerint Pulay Ádám István külszolgálatát 2026. augusztus végével megszüntetik, míg Kőrösi Kristóf elsőbeosztott diplomata külszolgálata jelenleg is fennáll.

Szerény számok

A fentiek fényében talán nem is csoda, hogy nem hasít a kontinensre irányuló hazai export. 2010 és 2024 között messze Magyarország exportja nőtt a legkevésbé Afrikába, a magyar növekedést a lengyel 3,4-szer, a cseh 2,4-szer múlta felül.

Ennek természetesen számos más – egyebek mellett gazdaságszerkezeti – oka lehet, de az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a legutóbbi elérhető adat szerint csak a szlovák exportot előzi meg a magyar a fenti mezőnyben. Északi szomszédunk gazdasága ugyanis abszolút mértékben jóval kisebb a magyarnál.

Rutinná vált politikai kinevezések

Pulay és Kőrösi esete nem egyedi, már eddig is több ízben derült fény arra, hogy megkérdőjelezhető szakmai felkészültséggel kaptak akkori kormánypárti politikusok, rokonaik vagy a párthoz köthető személyek külügyi pozíciókat:

• Pálffy István (2015): a híradósból lett KDNP-s országgyűlési képviselőből dublini nagykövet lett 2015 és 2020 között. (Külügyminisztériumi frissítés: hivatalvezetés döntése alapján külszolgálata megszüntetésre került.)
• Csiszár Jenő (2017): a korábbi televíziós-rádiós műsorvezető diplomáciai pályára váltott, milánói főkonzul lett, miután nyíltan támogatta a Fideszt és Orbán Viktort. (KM: kérelmére külszolgálata megszüntetésre került.)
• Kun Dávid (2018): Koncz Zsófia fideszes parlamenti képviselő politikai vonalon kapott megbízást az amerikai nagykövetségen, míg a férje külgazdasági attasé pozícióba került Washingtonban. 2020-ban elváltak, egykori férje már az új washingtoni külgazdasági csapat tagjaként szerepelt. (KM: külszolgálata megszüntetésre került.)
• Csenger-Zalán Zsolt (2022): az Országgyűlés külügyi bizottságának volt alelnöke fideszes országgyűlési képviselőből lett canberrai nagykövet. Elődje a diplomáciához nem kötődő Mikola István, aki az első Orbán-kormány egészségügyi minisztere volt. Ausztrália vonzza a politikai kinevezetteket: Mikola előtt Gruber Attila egykori országgyűlési képviselő volt a nagykövet. (KM: hivatalvezetés döntése alapján külszolgálata megszüntetésre került.)
• Bencsik János (2023): a volt jobbikos országgyűlési képviselőt torontói főkonzulnak akarták kinevezni. Kanada azonban nem adott neki vízumot, ezért nem foglalhatta el az állomáshelyet. Végül 2025-ben Dániában lett diplomata. (KM: hivatalvezetés döntése alapján külszolgálata megszüntetésre került.)
• Bebes István (2025): Körmend több cikluson át hivatalban lévő fideszes polgármestere lett a düsseldorfi főkonzul, 2025 őszén kezdte meg a munkát. Augusztusban megszűnik azonban a megbízatása. (KM: hivatalvezetés döntése alapján külszolgálata megszüntetésre került.)

A Külügyminisztériumban folyamatban van az átvilágítás, amely során azt vizsgálják, kik lehetnek megfelelő háttér nélkül pozícióban. Külszolgálatban nagyságrendileg 1600-an dolgoznak, ennek áttekintése időigényes folyamat. Nemrég 34 misszióvezetőt hívott vissza Orbán Anita külügyminiszter. A hangos botrány azonban nem érdeke a hazai diplomáciának, így vélhetően a további hazarendelések, cserék fokozatosan zajlanak majd.

A Külügyminisztérium sajtóosztálya azt közölte még cikkünk megjelenése után, hogy „a képviseletek munkájának átformálása és egy professzionális, magas szakmai színvonalon működő diplomáciai kar felépítése folyamatban van. A változásokról, személyi döntésekről a Magyar Közlönyön keresztül tájékoztatjuk a közvéleményt.”