Vissza tudja venni jogállami eszközökkel az MCC-nek juttatott vagyont az új kormány

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök a párt választási győzelme utáni nemzetközi sajtótájékoztatón megismételte a párt programjában is szereplő ígéretet, miszerint meg fogják szüntetni a Matthias Corvinus Collegium (MCC) állami támogatását. Ezzel kapcsolatban a pártprogramban egész pontosan az az ígéret szerepel, hogy „visszaszerezzük a Matthias Corvinus Collegium részére juttatott állami vagyont, és megszüntetjük az MCC-re jellemző, káros gyakorlatot, amely tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből”.

A Matthias Corvinus Collegium 2020-ban kapta meg egy kormányrendelet alapján az államtól a Mol és a Richter részvényeinek 10 százalékát. A Mol még a választás előtt döntött 241 milliárd forint osztalék kifizetéséről, amelyből 24,58 milliárd forint járna az MCC-nek. A választás után Magyar Péter arról beszélt, elvárja, hogy a Mol ne fizesse ki az osztalékot a közérdekűvagyon-kezelő alapítványi (kekva) tulajdonban lévő tehetséggondozó intézménynek. Magyar Péter és a Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt múlt csütörtöki találkozója után a Mol közleményt adott ki arról, hogy csak a harmadik negyedévben tervezi kifizetni az osztalékot. Magyar pénteken a Parlamentben arról beszélt, hogy a Richtert is meg fogja keresni hasonló ügyben.

Február végén Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köremailt küldött az MCC közösségének, ebben arról írt, hogy a Tisza Pártban „a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve […] közvetlenül a Mathias Corvinus Collegium szétverését, ellehetetlenítését tűzték ki célul”. Azt is írta: „nem fogjuk hagyni, hogy azt, amit közösen hoztunk létre, rossz szándék vagy politikai indulat ellehetetlenítse és lerombolja”. A tehetséggondozó intézmény keddi állománygyűlésén már más hangnemben beszélt erről: azt mondta, nem terveznek leépítéseket, folytatják a munkát, de nem rajtuk múlik, és nem látják, hogy mit fog csinálni a következő kormány. Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke, Orbán Viktor politikai igazgatója szombaton egy Facebook-posztban azt írta: „az MCC a jövőben is létezni fog, fiatal, tehetséges fiatalok oktatását fogja ellátni. Azt kérjük másoktól is, hogy az intézmény jövőjével kapcsolatban európai és jogállami keretek között gondolkodjanak.”

Az MCC-nél rákérdeztünk, hogy mit gondolnak arról, hogy Magyar Péter a Molt és a Richtert is az osztalékfizetés elhalasztására kérte, illetve hogy a Tisza Párt programjában a MCC részére juttatott állami vagyon visszaszerzése szerepel ígéretként, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

Ajándékok az államtól

Bár a választás óta elsősorban az MCC részvénycsomagjairól szólnak a hírek, a tehetséggondozó intézményt fenntartó közérdekűvagyon-kezelő alapítványhoz ennél jóval nagyobb és több elemből álló vagyon került 2020 óta. A 10 százalékos Mol- és Richter-részvénypakettek mellett 2020-ban a kollégiumhoz került két tételben összesen 130 milliárd forint készpénz, és számos nagy értékű ingatlan (például a munkásőrség hajdani Gellért-hegyi székháza és az MCC által korábban is használt kollégium épülete, a pécsi volt tiszti kaszinó épülete, Zalaegerszegen a régi városháza). Az azóta eltelt időszakban az ingatlanvagyon bővült is, a kollégium több épületet vásárolt (például a debreceni Aranybika Szállót vagy a miskolci Avas Szállót) és kapott az államtól. Az MCC honlapja szerint tíz magyarországi városban, Révfülöpön (Cholnoky Jenő Gyermek- és Ifjúsági Kikötő, Diáktábor) és két külhoni helyszínen (Kászonjakabfalván és Nagyváradon) vannak ingatlanai. 2021 elején a Telex cikke nagyjából 500 milliárd forintra becsülte az MCC-nek ajándékozott állami vagyon értékét.

Az elmúlt években a kollégium a felsőoktatásban, a médiában és a könyvkiadásban is terjeszkedett. 2023 májusában az MCC megvásárolta az osztrák Modul turisztikai magánegyetemet, 2023 júniusában többségi tulajdonosa lett a Librinek, amivel a hazai könyvpiac meghatározó szereplőjévé vált, 2025-től kezdve pedig a Mandiner és az InfoRádió többségi tulajdonosává vált. A MCC brüsszeli agytrösztje 2022-ben kezdte meg a működését. A szervezet működési költségeit és részben a felvásárlásokhoz szükséges forrásokat a Mol- és a Richter-részesedések osztalékából fedezi. A kollégiumot fenntartó közérdekűvagyon-kezelő alapítványban a beszámolói szerint 2021 és 2024 között csaknem 106 milliárd forint osztalékjövedelme keletkezett, a legutolsó beszámolója szerint 2024-ben 28,5 milliárd forinthoz jutott a részvényportfóliója után.

A kollégium állami feltőkésítésének első fázisa egy időben zajlott a hazai felsőoktatás alapítványi átalakításával. Ebbe csatlakozott bele a Matthias Corvinus Collegium is, amely 2020-ig a Tombor András Fideszhez köthető milliárdos és Tombor Balázs által 1996-ban alapított Tihanyi Alapítványhoz tartozott. 2020 második felében viszont a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány nevű közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítvány lett a fenntartója.

Ahogy arról a Telex részletesebb cikkben is írt 2023-ban, az MCC vezetői arra hivatkozva lobbiztak a részvényadományozás mellett az államnál, hogy ez a garanciája annak, hogy az MCC egy saját lábán hosszú távon megállni képes, állami támogatásoktól függetlenül is működni tudó intézménnyé váljon. Magát a kekva-modellt és az állami vagyonelemek átadását viszont az átláthatóság csökkenése miatt kritizálták, és azért, mert olyan kuratóriumok fennhatósága alá kerültek az ingyen kapott vagyonelemek, amelyekben gyakran fideszes politikusok ültek (Orbán Balázs például egyszerre volt Orbán Viktor politikai igazgatója és az MCC kuratóriumának elnöke).

Mi lesz a vagyonnal?

A Matthias Corvinus Collegium jövője jelentős mértékben függ attól, hogy a következő kormány mit tervez tenni azzal a kekva nevű jogi entitással, amelyet a negyedik Orbán-kormány hozott létre. A következő kormány az erről szóló jogszabályt többféle módon is módosíthatja, ha azt akarja elérni, hogy a MCC-t fenntartó kekva tulajdonában lévő vagyonelemek újra az állam tulajdonába kerüljenek.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az egyik lehetőség, hogy az új parlament egy kétharmados szavazás alapján kimondja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítványokról szóló törvények – tehát nemcsak az úgynevezett kekva-törvény, hanem az egyes kekvákra egyenként kiadott, összesen 37 külön törvény is – hatályukat vesztik, és a kekvákhoz tartozó vagyon, egyebek mellett ingatlanok, készpénz, termőföld, részvények és cégek tulajdonjoga egyszerűen visszakerülne az államhoz.

Az arra vonatkozó kérdésünkre, hogy ennek milyen jogalapja van, Ligeti elmondta, hogy a megszüntetés lehetősége abból következik, hogy a kekvákat a – csak nagyon speciális körülmények esetén megszüntethető – hagyományos alapítványokhoz képest külön törvény szabályozza, és ez alapján sajátos jogi konstrukciónak számítanak. A szabályozásuk bizonyos elemekben az alapítványokéhoz hasonló (például van kuratóriumuk), de vonatkoznak rájuk közjogi jellegű kötelezettségek is (például kötelesek közadatigénylésre válaszolni, és közbeszerzést kell lefolytatniuk). Valójában azonban nem alapítványok, és Ligeti szerint a megszüntetésüknél is ennek van jogi szempontból a legnagyobb jelentősége. A kekvák ugyanis közpénzből gazdálkodó szervezetek, amik közfeladatokat, például felsőoktatást, egészségügyi szolgáltatást, tehetséggondozást látnak el.

Hasonló átalakulásra szerinte közelmúltbeli példával szolgál a közalapítványok esete: ezeket a kilencvenes évek elején vezették be, de hamar kiderült, hogy sokszor nem klasszikus alapítványként működtek, mivel a közalapítványok a kormány vagy a parlament által létrehozott, közpénzből finanszírozott, állami feladatokat ellátó szervezetek voltak. Emiatt a legtöbbet 2006-ban megszüntették vagy átalakították, finanszírozásukat pedig közvetlenül az állami költségvetésbe integrálták.

Az állam a közfeladatok ellátása céljából közintézményeket (például minisztériumokat) vagy akár állami tulajdonú vállalatokat hoz létre és szüntet meg, és a kekvák megszüntetése is ebbe a logikába illeszkedne

– mondta a G7-nek Ligeti.

Egy másik lehetőség, hogy a kétharmados többség nem szünteti meg ugyan a kekvákat, viszont beleírja a jogszabályba, hogy azok alapítói jogait az állam veszi át. Ez lehetővé tenné a kuratóriumok hatásköreinek vagy akár összetételének megváltoztatását, ez pedig végeredményben visszaadná az állam döntési kompetenciáját a vagyonelemek további sorsát illetően is.

„Álláspontunk szerint a kétharmados felhatalmazás megteremti a lehetőséget a kekva modell megszüntetésére” – írta a K-Monitor megkeresésünkre. A korrupcióellenes szervezet szerint ezek az alapítványok közfeladatot látnak el és közérdekű tevékenységet végeznek, ezért semmiképp sem összekeverendők a hagyományos, alapvetően magánszemélyek által létrehozott alapítványokkal. „Így a kivezetésük legitimációja is erősebb, és jogilag is sokkal nagyobb a mozgástér, hasonlóan a közalapítványok megszüntetéséhez. Elsősorban technikai kérdés, hogy a modellt a kekva törvény hatályon kívül helyezésével vagy a kekvák törvénymódosítással történő átalakításával valósítják meg, mindkét utat lehetségesnek tartjuk” – írták.

Mi lenne a vagyonnal a kekvátlanítás után?

A kekvákban lévő vagyontömeg a számviteli beszámolók mérlegfőösszegei alapján 2024. december végén 3058,7 milliárd forint volt az Állami Számvevőszék 2026 januárjában megjelent elemzése szerint, tehát nem kevés pénzről van szó. A kekvák jelentős része egyetemekhez tartozik, ezek esetében a K-Monitor szerint szakpolitikai döntést igénylő kérdés, hogy a kekvák helyett egy másik nem állami vagy vegyes modellt kíván megvalósítani a kormány, vagy állami kézbe vonná ismét az egyetemeket.

Előbbi esetben pont az EU által kifogásolt összeférhetetlenségi kérdések miatt is fontos, hogy az új kormány milyen megoldással garantálná az egyetemek autonómiáját, vagy azt, hogy az egyetemek orientációja ne azokat a gazdasági érdekcsoportokat szolgálja, amelyeket a Fidesz pár éve az alapítványok élére helyezett

– írták erről.

Amennyiben a kekvák megszűnnének, a forgalomképtelen vagyonelemek, például az egyetemek, kórházak épületei egyszerűen visszakerülhetnének állami fenntartásba, a társasági formában lévő vagyon pedig mehetne a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőbe.

A kekvák jogutódja általánosan a magyar állam lenne, azonban ez az alapelv nem minden ilyen alapítvány esetében alkalmazható. Ebbe a körbe tartozik az MCC is, amely eredetileg nem állami, hanem alapítványi fenntartásban volt. Így akár az is elképzelhető forgatókönyv, hogy miután a vagyonelemek visszakerülnek állami tulajdonba, a korábbi alapítvány veszi vissza a fenntartást, de arra is van lehetőség, hogy a kollégium akár állami fenntartásban működjön tovább más oktatási szervezetekhez hasonlóan.

A Hvg.hu-nak nyilatkozó MCC-sek két forgatókönyvről beszéltek a saját várakozásaik alapján: az egyik szerint az új kormány akár teljesen felszámolhatja az intézményt, míg a másik verzió alapján jelentősen megvághatják a forrásaikat, ami programok, intézetek leépítéséhez és fizetések, ösztöndíjak csökkentéséhez vezethet. A Transtelexnek nyilatkozók között is volt olyan, aki szerint valószínűleg nem fog megszűnni az MCC, de jelentősen összezsugorodik majd a most több ezer diákot összefogó és megmozgató rendszer.

Az MCC Brussels vezetője, Frank Furedi a Politicónak arról beszélt, hogy számolnak azzal, hogy az új kormány megpróbálja bezárni őket, de úgy látja, hogy meg lehet oldani azt, hogy ennek ellenére is fennmaradjanak. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány által finanszírozott MCC Brusselsszel kapcsolatban a K-Monitor megjegyezte, hogy bonyolítja a helyzetet, hogy a brüsszeli agytröszt nem is kizárólag a magyar jog hatálya alá tartozik. „Ilyen több lépésben kimentett vagyon más kekváknál is okozhat fejfájást a modell felszámolása során” – írták.

Arról, hogy pontosan milyen módon tervezik az MCC állami támogatásának megszüntetését, elegendőnek tartják-e ehhez a közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítványokról szóló törvények visszavonását, megkérdeztük a Tisza Pártot is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.