A 2022-es Hemző-díjas fotósorozat egy jobb jövőről szól

2022. június 23. – 18:00

frissítve

A 2022-es Hemző-díjas fotósorozat egy jobb jövőről szól

Másolás

Vágólapra másolva

Ruprech Judit pécsi fotográfus nyerte az idei Hemző-díjat. Győztes képriportjai korunk legfontosabb problémáival, a globális felmelegedés várható következményeivel, a megváltozott magyarországi viszonyok közötti új élet- és gazdálkodási stratégiákkal foglalkoznak. A díj döntősei között volt a Telex gyakornokprogramjának egyik fotósa, Melegh Noémi Napsugár.

A Hemző Károly Alapítvány Kuratóriumából álló zsűri – Lajos Mari, Hemző özvegye, Salvarani Zsófia, a művész nevelt lánya, valamint Korniss Péter és Bánkuti András fotográfusok és az alapítvány titkára, Szarka Klára kurátor – több szinte egyenértékűen nívós finalista közül választotta ki Ruprech Juditot a 35 év alatti magyar fotográfusoknak alapított díjra.

A zsűri a nyertesen kívül minden évben a döntősöket is megnevezi. Idén a győztes mellett Ács Márton, Erdős Dénes, Ilyés Zalán, Sivák Zsófia, Varga Benedek, Zoltai András, valamint a Telex gyakornokprogramjának egyik fotósa, Melegh Noémi Napsugár jutott a döntőbe (munkatársunk a pályázati anyagán továbbra is dolgozik, később azt a Telexen is látni fogják).

Ruprech Judit itt látható két sorozata csak a kezdet, a fiatal fotós szeretne hosszabb távon egy teljes képet mutatni az ezekhez hasonló közösségekről. A díjhoz ezúton is gratulálunk és kívánunk sok sikert a céljai eléréséhez!

Nyimi Öko Közösség

A Somogy megyében működő Nyimi Öko Közösség formálisan 2010-ben alakult, tizennégy tagja van, akik közös értékeket, célokat határoznak meg, és a közösség teljes konszenzussal hoz döntéseket. Az ökológia és humánum normái szerint működő csoport a globális környezeti és társadalmi problémákra az összetett közösségi megoldásokban látja a választ, szem előtt tartva a fenntarthatóságot.

Ökológiai mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalkoznak, erre a célra vásárolták közösen a Nyim határában fekvő, több mint húszhektáros földterületet. Az egykori szántót rétté, gyümölcsössé és ligetté formálták, hosszú távú tervük az, hogy a faluból a rétre költözzenek. Idén felépülő első házukkal egy leendő ökofalu alapjait teszik le. Korunk gazdasági, szociális, környezeti és egészségügyi helyzetére reagálva szeretnének olyan életmódbeli és technikai jellegű tudást összegyűjteni, valamint gyakorlatot kialakítani, amely a mindennapokban is megvalósítható a vidéki életmódot választók számára.

Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit

Nagyszékelyi Öko Közösség

Nyimhez hasonlóan a Tolna megyei Nagyszékely is tagja a magyar élőfalu-hálózatnak. Bár nem jelenthető ki a település egészéről, hogy ökofalu, sokan gazdálkodnak vegyszermentesen és alkalmazzák a permakultúrás kertnevelés elveit. A permanent agriculture (azaz állandó gazdaság) kifejezésből származó permakultúra olyan gazdálkodási rendszert jelent, amely a természetben zajló ökológiai folyamatokra alapozza a működését. Az ilyen rendszereket a természetes ökoszisztémák változatossága, stabilitása és rugalmassága jellemzi.

A nagyszékelyi öko közösség nem formális szerveződés, szomszédsági-baráti kapcsolatokon alapul. Gyakran segítik egymást közösségi munkával, javak cseréjével.
Állattartás és növénytermesztés mellett többen foglalkoznak a faluban kisiparral például: festőnövényekkel színezett gyapjútermékek előállítása, kerámia, bábkészítés.

Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit
Fotó: Ruprech Judit

Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.