A kínai nagy falat nem, de a gízai piramisokat valószínűleg lehet látni még az űrből is

Régóta tartja magát a városi legenda, hogy a kínai nagy fal az egyetlen ember alkotta építmény, amit az űrből is látni (ha a Fidesz 2022-es győzelmét nem számítjuk ide, ugye), pedig már milliószor megcáfolták. Ettől függetlenül az sem igaz, hogy semmilyen emberi építményt nem lehet kiszúrni a világűrből: a Nemzetközi Űrállomás űrhajósai többször is próbálkoztak ilyesmivel, több-kevesebb sikerrel.

Ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, milyen emberi alkotásokat látni a Földön kívülről is, először is érdemes tisztázni, hol van vége a bolygó atmoszférájának, és mitől számítjuk a világűrt. Hivatalosan a választóvonal az úgynevezett Kármán-vonal, ami az átlagos tengerszint felett 100 kilométeres határban húzódik, és azt a határt jelöli, ahol egy légi jármű már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, el kell érnie a kozmikus sebességet a fennmaradáshoz. Egy másik elképzelés szerint (és az amerikai hadsereg, illetve gyakran a NASA is inkább ehhez tartja magát) a határ inkább körülbelül 80 kilométeres magasságban van. A pontos meghatározás azért nagyon nehéz, mert a Föld légköre nem egy éles vonallal ér véget, egyre ritkul, ahogy távolodunk a felszíntől, így nem lehet egészen pontosan megmondani, hol ér véget.

Ha a Kármán-vonalat vesszük a határnak, a kínai nagy falas legenda nem állja meg a helyét – sőt, valószínűleg a 80 kilométeres határon sem vehető ki tisztán. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs olyan ember alkotta építmény, amit ne lehetne kiszúrni a világűrből.

Meglepő, de a legegyértelműbb eset ebben a kategóriában a Bingham-bánya, ami a legnagyobb és legmélyebb nyílt fejtésű bánya, sőt, valószínűleg a legnagyobb és legmélyebb ember alkotta üreg a világon. Az Egyesült Államokban, Salt Lake Citytől 32 kilométerre található. Az elmúlt évszázadok során több milliárd dollárt érő rezet és más fémeket nyertek ki a Bingham-kanyon területéről, és a kanyon a mai napig az Egyesült Államok réztermelésének körülbelül 25 százalékát adja. A tájseb olyan nagy, hogy nemcsak a Kármán-vonalról látszik mindenféle nagyítás nélkül, hanem állítólag az űrsikló pilótái is kiszúrták már – a Space Shuttle pedig 305–530 kilométeres magasságban mozgott. Sokan úgy jellemzik azt, ahogyan a magasból kinéz, mint egy hatalmas ujjlenyomat.

A NASA Landsat műholdjának képei szerint a kínai Három Szurdok-gát is nagyítás nélkül látszik a világűrből. A Jangce folyón emelt gát a világ egyik legnagyobb energiatermelő létesítménye, és valószínűleg ez a valaha épített legdrágább vízerőmű. 185 méteres magasságával és több mint 2 kilométeres hosszával nem csoda, hogy a NASA műholdja kiszúrta – egyébként végigkövette azt is, ahogyan épült. A gát megépítéséhez több mint egymillió embert kellett áttelepíteni, a folyó pedig így 13 települést árasztott el vízzel.

A dubaji Pálma-szigetek, vagyis a Deira, Dzsebel Ali és Dzsumeira is látszanak a világűrből, még a Nemzetközi Űrállomás űrhajósai is készítettek képet róluk. Vakata Kóicsi a Twitteren osztotta meg a világgal, hogyan néznek ki ezek a mesterséges szigetek a magasból. Az ISS egyébként átlagosan 400 kilométeres magasságban kering a földfelszíntől, így a szigetcsoport valószínűleg a Kármán-vonalról még tisztábban látszik.

A negyedik ember alkotta építmény(csoport), ami a világűrből is kivehető, a gízai piramisok – legalább is az ISS legénységének egyik része szerint, a másik része ezt inkább cáfolná. Tim Peake brit űrhajós például azt mondja, hogy lehetetlen szpottingolni őket szabad szemmel, viszont egy 800 milliméteres objektíven keresztül jól kiszúrhatók az ISS fedélzetéről. Leroy Chiao korábbi ISS-űrhajós azonban ragaszkodik ahhoz, hogy Föld körüli pályáról látta őket. Utóbbi a LiveScience-nek azt nyilatkozta, hogy ha megfelelők a körülmények, a két legnagyobb piramist szabad szemmel is lehet látni – igaz, csak két apró pöttyként.

A kínai nagy fal ezekkel szemben azért nem látható a világűrből, mert túl vékony, ráadásul követi a hegyek természetes vonalait, mondta Chris Hadfield űrhajós.

(LiveScience, Hindustan Times, NASA, ESA)