A sok negatív hír között próbálunk arra figyelni, hogy az Észkombájn rovat cikkei, ha lehet, valamivel könnyedebb hangvételűek legyenek – bármilyen komoly is legyen a téma. Ezt a cikket viszont elég nehéz lenne humoros felütéssel kezdeni, ugyanis a rákról lesz szó, ami a második vezető halálok a világon.
Bár úgy tűnhet, hogy a betegség – aminek rengeteg változata van, de az egyszerűség kedvéért most egyben kezeljük őket – inkább napjainkban burjánzik igazán, már 70-80 millió éve is jelen volt, egy dinoszaurusz maradványaiban is találtak rákos sejtekre utaló jeleket. Ja, igen, a rák leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a test bizonyos sejtjei elkezdenek irányíthatatlanul szaporodni, átterjednek a test más részeibe is, és közben elpusztítják a helyi, egészséges szövetet.
A legrégebbi rosszindulatú tumort egy Homo erectus 4,2-3,9 millió éves maradványában találták, és több egyiptomi múmiában is találtak hasonló elváltozást. Hamurapi törvényei között már i. e. 1750-ben is szerepelt, hogy ha egy orvos sebészeti úton eltávolított egy tumort, vagy ha megnyitott egy szemre húzódó tumort, amivel megmentette a beteg látását, 10 sékel járt neki. Ha véletlenül megölte a beteget közben, vagy kivágta a szemét, akkor levágták az orvos kezét.
Szóval a rák mindig jelen volt az emberiség történelmében, de mióta hívjuk ráknak? Nagyjából i. e. 400 óta, ugyanis a görög orvos, Hippokratész ekkoriban több végstádiumú rákban szenvedő beteget is megvizsgált, és a tumort elnevezte Καρκίνος-nak, karkinosznak, ami rákot jelent, mármint az ugyanilyen néven ismert állatot. Azt ennyivel később már nehéz megmondani, hogy miért pont ezek az ízeltlábúak jutottak eszébe.
Howard Markel, a Michigani Egyetem egészségügytörténet-szakértője szerint az egyik verzió alapján azért, mert egy rosszindulatú daganat kemény, mint egy rák páncélja. Egy másik teória szerint azért, mert sokan úgy írták le Hippokratésznak a daganattal járó fájdalmat, mintha egy rák csípte volna meg őket. Megint egy másik történet szerint a hasonlóságot valójában abban látta, hogy ahogy egy rák kitartóan ráakaszkodik prédájára, a daganat is kapaszkodik a testhez. Az onkológia szót is neki köszönhetjük egyébként: onkos tömeget jelent, amit a latinban már onco formában használtak, amikor tumorokról beszéltek.
I. sz. 47-ben egy filozófus, Celsus összerakott egy orvosi enciklopédiát, amiben már cancer néven írt a betegségről, ami a rák latin verziója. Valamikor 100-150 évvel később a görög származású római orvos, Galénosz is megerősítette a rák nevet, amikor leírta, hogy egy elburjánzott daganat úgy néz ki, mint a rák testéből kiálló lábak.
Ez azóta is megmaradt, és a világ jelentős részén a cancer szó valamilyen formáját használják a daganatos betegségekre. Sok nyelvben, mint például az angolban ezt csak a betegségre (és a Rák csillagképre) használják, a vízi állatra más szavuk van. A számunkra is ismert rák egy szláv jövevényszó, a latin szó fordítása, a környékünkön szinte mindenhol így hívják.
Persze nem csak a Földközi-tenger környékén tűnt fel a helyieknek, hogy létezik egy ilyen betegség. Kínában több mint 2200 éve írtak először daganatokról, bár akkor még egyfajta fekélynek tartották. Náluk a 癌 karakter jelöli a rákot, de régen csak a belső karaktereket használták (嵒). Ez követ jelent, tehát ők is valami kemény dologra asszociáltak, de inkább az élettelen felé mozdultak el. A japánok is a szomszédból vették át a rákot jelölő kandzsit. Szuahéliül úgy mondják, saratani, amit az arabból vettek át, ez szintén jelentheti a betegséget vagy az ollós ízeltlábút is.
Sok egykori gyarmaton, például burmaiul, indonézül, a filippínóban vagy bambarául az európai szó valamilyen formáját vették át, és vagy csavartak azon, vagy nem. A bambarát Mali egy részén beszélik, ott például kansɛri-nek hívják a rákot, haiti kreolul pedig kansè.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!
