A legenda szerint 100 évente megjelenik egy tó a világ legforróbb sivatagában

2022. október 13. – 05:07

A legenda szerint 100 évente megjelenik egy tó a világ legforróbb sivatagában
Kiszáradt tómeder Death Valley területén, 2018-ban – Fotó: Marli Miller / UCG / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Ha valaki szereti a globális klímáról szóló cikkeket, akkor biztos hallott már a kaliforniai Death Valley Nemzeti Parkról. Ez az a hely, ahol szinte mindig 40-50 fok van (volt, hogy a talaj hőmérséklete elérte a 90 fokot), és gyakorlatilag konstans aszály sújtja a területet. Nyaranta itt található a föld legmelegebb pontja.

A nevét aranyásóktól kapta, amikor a karavánjaik nagy nehezen átvergődtek az akadályon. A 20. század elején kiderült, hogy a környező hegyekben van némi arany és ezüst, így a völgy megtelt élettel, várost is alapítottak 1904-ben. Rhyolite-ban volt, hogy 10 ezer ember is élt, még saját tőzsdéje és operaháza is volt. Amikor azonban a bányák kimerültek, az emberek rájöttek, hogy annyira azért nem jó a pokoli száraz meleg, ezért 1916-ra teljesen elnéptelenedett a vidék. Ma több egykori település nyomai is megtalálhatók a völgyben.

A halál völgye nemcsak forró, hanem extrém száraz is. Délről kap ugyan egy kis vizet az Amargosa folyóból, de az leginkább a föld alatt folyik. Az éves csapadék átlagos mennyisége 40 mm körül van, a legesősebb év 1996 volt, amikor 60 milliméter eső esett. Csak hogy érezzük, mennyi ez: Magyarországon az éves átlagos csapadék 500-750 mm körül van. Épp ezért a völgy vizei leginkább sós tavakból és mocsarakból állnak, és ezért rekedt augusztusban 1000 ember a nemzeti parkban, amikor a heves esőzés miatt elöntötte egy váratlan árvíz.

Pedig volt idő, amikor a völgy nagy részét víz borította. Ez volt az édesvizű Manly-tó, ami 180-120 ezer évvel ezelőtt alakult ki, és ami fénykorában 1600 négyzetkilométeren terült el. Volt időszak, amikor több száz méter mély volt. Virágzó élővilágot tartott fenn: a vízben több halfaj is élhetett, tufalerakódások alapján cianobaktériumok is éltek benne, partján pedig költöző madarak és gyíkok, csigák lakhattak. A környéken több olyan leletet is találtak, amelyek akár ember alkotta eszközök is lehetnek.

2005-ben a területet érintő heves esőzések után Death Valley-t ideiglenesen víz lepte el, és a környék tele lett vadvirágokkal – Fotó: David Mcnew / Getty Images North America / AFP 2005-ben a területet érintő heves esőzések után Death Valley-t ideiglenesen víz lepte el, és a környék tele lett vadvirágokkal – Fotó: David Mcnew / Getty Images North America / AFP
2005-ben a területet érintő heves esőzések után Death Valley-t ideiglenesen víz lepte el, és a környék tele lett vadvirágokkal – Fotó: David Mcnew / Getty Images North America / AFP

Valamikor 120-60 ezer évvel ezelőtt a tó eltűnt, és 60-35 ezer évvel ezelőttig csak sós vizek jelentek meg a helyén időnként. Azóta nincs feljegyzés nagyobb tóról a völgyben. Geológusokban 1925-ben merült fel először, hogy korábban lehetett ott valami, méghozzá a megfigyelt abráziós teraszok miatt, amelyeket hullámok alakítottak ki; de ezt a feltételezést támasztották alá a völgyben talált kavicsok és különböző lerakódások is. Az egykori tó a nevét William Lewis Manlyről kapta, aki 1849-ben kimentett a völgyből egy csomó telepest.

12 ezer évvel ezelőtt a tó eléggé összement, akkor nagyjából két méter mély lehetett, aztán úgy 10 ezer évvel ezelőtt a víz teljesen eltűnt. A ritkán előforduló, nagyobb esőzések után a Badwater-medencében megjelenik néhány nagyobb pocsolya, de ezek általában rövid életűek. A legenda szerint a tó nem tűnt el teljesen, hanem 100 évenként újra előjön. Ez előfordult 1911-ben, majd 2005-ben is, amikor akkora árvíz sújtotta a térséget, hogy Death Valley víz alá került. A vadőrök kenuval szelték át a legmélyebb pontján 75 centis tavat, és egy rövid időre vadvirágba borult a halálos szárazságával világhírűvé vált völgy.

Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.