Kína 1938-ban egy gátat is felrobbantott, hogy megállítsa a japánokat, de sok százezer civil áldozat árán

2022. március 27. – 11:53

Kína 1938-ban egy gátat is felrobbantott, hogy megállítsa a japánokat, de sok százezer civil áldozat árán
Japán katonák csónakkal 1938 nyarán a Sárga-folyó miatti áradásban – Fotó: ullstein bild / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

1937 júliusában egy japán katona nem jelent meg a posztján a Marco Polo híd császári erők által ellenőrzött oldalán, de amikor a japánok követelték a kínai Nemzeti Forradalmi Hadseregtől, hogy hagyják őket a kínai oldalon is keresni, a köztársaságiak ezt nem engedték meg. Szó szót követett, és a híd két végén állomásozó csapatok tüzet nyitottak egymásra. Ez volt a Marco Polo hídi incidens, amit a második kínai–japán háború követett. Ez csak egy nagyon leegyszerűsített leírása az eseményeknek, de ez a cikk nem az évtizedek, évszázadokra visszanyúló feszültségről szól.

A japán erők gyorsan és sikereresen haladtak Kína közepe felé, 1937 decemberében már el is foglalták a Kínai Köztártsaság fővárosát, Nankingot, ahol brutálisan lemészárolták és terrorizálták a lakosság egy részét. A birodalmi sereg elfoglalta Sanghajt és gyakorlatilag a teljes északi régiót, majd nyomultak tovább a köztársaság ideiglenes fővárosa, Vuhan felé.

Micah Muscolino, az Oxfordi Egyetem oktatója részletesen írt az akkori eseményekről: 1938 júniusában elfoglalták Honan tartomány akkori fővárosát, Kajfenget is, a következő állomás a nyugatra található Csengcsou volt, ami már akkor is rendkívül fontos közlekedési csomópont volt. Az elfoglalásával tulajdonképpen megnyílt volna az út Vuhanba.

A kínai vezetés tudta, hogy ha ez megtörténik, akkor az akár a háború végét és a teljes vereséget is jelenthette volna. A vezérkar úgy döntött, hogy a nemzeti érdek fontosabb, mint sok százezer földműves, ezért parancsot adtak a Sárga-folyót szabályozó töltések lerombolására, hogy a kiszabaduló vízár elállja az inváziós sereg útját, és a kínai erők visszavonulhassanak Vuhan felé.

Japán katonák vonulnak be a pekingi Tienanmen térre 1937. augusztus 13-án – Fotó: Pictures From History / Universal Images / Getty Images
Japán katonák vonulnak be a pekingi Tienanmen térre 1937. augusztus 13-án – Fotó: Pictures From History / Universal Images / Getty Images

Megpróbálták eltussolni

Június 4. és 6. között kétszer is megpróbálták szétrobbantani a töltést Csaokounál, mindkétszer sikertelenül. Végül június 9-én, Huajüankounál sikerrel jártak, és átrobbantották a töltést, de viszonylag kevés embernek szóltak a környéken, mert féltek, hogy a hír eljut a japán csapatokhoz.

Bár az eset pont a nyári, esős időszak elején történt, amikor az áradás tetőzni szokott, még pont nem hullott elég csapadék, hogy a folyó megáradjon, ezért eleinte csak lassan indult meg délkelet felé, de a következő napokban elárasztotta Honan-sík termőföldjeit. Átlagosan 16 km/nappal folyt dél–délkeleti irányba.

A tett a világtörténelem legnagyobb ember okozta környezeti katasztrófája a mai napig. Évtizedek vízszabályozási munkáját tették tönkre, 54 ezer km²-t árasztottak el, olyan területeket, ahol korábban több ezer falu és hatalmas termőföldek terültek el. Mindez pont a cséplés időszakában történt, amikor beérett a gabona, ezért a helyiek eleinte nem akarták elhagyni az otthonukat. A kínai becslések szerint az árvizeknek és az azt követő betegségeknek 800 ezer áldozatuk volt (a valós szám valahol 300-900 ezer között lehet), és több mint 3 millióan vesztették el az otthonukat.

Katonailag részben sikeres volt a művelet, de nem sorsdöntő. Az ellenséges, császári sereget nem mosta el a víz, bár a nyugatra nyomulás megakadt. Igazából csupán annyit értek el, hogy a japán csapatok ahelyett, hogy Csengcsou elfoglalása után északról délre végigmasíroztak volna a vasút mentén, hajókkal és csónakokkal átkeltek a Sárga-folyón, és októberben elfoglalták Vuhant. A gát felrobbantása annyi időt adott a köztársasági kormánynak, hogy továbbköltöztették az államigazgatást Csunkingba.

A japán hadsereg által kimenekített kínai menekültek, akiknek a lakóhelyét elöntötte a folyó – Forrás: Mainichi News, 1938. július 11-i szám
A japán hadsereg által kimenekített kínai menekültek, akiknek a lakóhelyét elöntötte a folyó – Forrás: Mainichi News, 1938. július 11-i szám

Ezek után állóháború alakult ki. Japán megerősítette az északi és keleti területek feletti befolyását, sok vasútvonal és nagyváros került az ellenőrzésük alá. A köztársasági erők az északnyugati és délnyugati területeken konszolidálták a hatalmukat, de a két fél között hegyek és dombok terültek el, így Japán nem nagyon tudott tovább nyomulni. A Sárga-folyó által elöntött területen viszont gerillacsapatok szerveződtek, amelyek folyamatosan le-le csaptak az inváziós seregre.

A második világháború idején a folyó új vonala fontos frontvonallá vált. A japánok és a kínaiak is megpróbálták megzabolázni a folyót, hogy megerősítsék a saját védelmüket, de közben arra is törekedtek, hogy a vízszabályozással a lehető legnagyobb fejtörést okozzák az ellenfelüknek. A feladat nehéz és erőforrás-igényes volt, és a bevont civil lakosság – többnyire menekültek – jelentős része folyamatosan éhezett.

A köztársasági kormány először azt híresztelte, hogy a japánok bombázták szét az eredeti töltést, és ez az egész csak egy volt a sok háborús bűnük között. 1945-ben aztán kiderült, hogy ők álltak a robbantás mögött, akkor viszont már úgy keretezték, hogy ez csak egy újabb példája annak, hogy a kínai nép mennyire önfeláldozó a hazája érdekében.

A helyreállítási munkálatok 1945-ben kezdődtek meg, de csak az ENSZ segítségével valósulhattak meg. A világszervezet és a kínai kormány 1946 és 1947 között több tízezer munkást vetett be, és egy sikertelen kísérlet után végül 1947 márciusában visszaterelték a Sárga-folyót az 1938 előtti medrébe.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!