2022. március 14. – 07:04
Az elmúlt évtizedekben Kína eszméletlen tempóban fejlődött, ma már a világ egyik legnagyobb gazdasága. Az egyik fontos exportjuk, amit gazdagabb kelet-ázsiai országokban (Japánban, Dél-Koreában) árulnak, az a csirkeláb, vagy ahogy Kínában hívják, főnixkarom. Erre az ínyencségre otthon is lenne kereslet, de mivel más országok drágábban megveszik, inkább külföldön adják el.
De mi van ilyenkor a kínaiakkal? Maradjanak ínyencség nélkül? Nem, az állam ezt is megoldotta – az igazán szemfülesek a címből talán már sejtik, hogyan. Kína talált egy országot, ahol eszméletlen mennyiségű csirkét fogyasztanak – az Amerikai Egyesült Államokat, ahol 2020-ban átlagosan fejenként 47 kiló csirkét ettek az emberek –, és ahol a csirkelábnak nincs akkora piaca.
Az USA-val jól jártak, mert ott a csirkelábat leginkább takarmánygyártóknak adták el a gazdaságok, méghozzá nem túl nagy haszonnal. Kapva kaptak hát az alkalmon, mikor Kína 2001-ben belépett a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), és elkezdtek csirkelábat exportálni a Csendes-óceán túlpartjára.
Így Kína a lehető legdrágábban eladta a saját főnixkarmát, aztán viszonylag olcsón felvásárolta az amerikai csirkelábat. Az USA tenyésztői se jártak rosszul, mert még így is sokkal többet kerestek a lábakkal, mint korábban, amikor eladták takarmánynak, vagy egyszerűen kidobták.
2009-re a kínai csirkelábimport közel 80 százaléka az USA-ból származott.
Bár ezek alapján úgy tűnhet, hogy Kína és az USA a legjobb barátok, valójában sok esetben alakult ki súrlódás csirkelábfronton a két nagyhatalom között. 2004-ben például a madárinfluenza miatt betiltották az egymás közötti csirkeimportot. Nem sokkal később megegyeztek, hogy feloldják a lezárást, de csak Kína tett így. 2009-ben emiatt panasszal fordultak a WTO-hoz, és extra vámot csaptak az amerikai csirkelábra. A csirkelábimport 80 százalékkal visszaesett, az USA pedig felkérte a WTO-t, hogy rendezze a helyzetet.
A világszervezet az USA javára döntött, de Kína 2016-ig nem vonta vissza a magas vámot – akkor is csak azért, mert az USA megint panaszt nyújtott be a WTO-nál. Van, aki szerint a 2009-es vita nem is a csirkelábról szólt, hanem azért alakult ki, mert az USA magas vámot vetett ki a kínai autógumikra.
Mikor a felek már közeledtek egy kompromisszumos megoldáshoz, Amerikában újra kitört a madárinfluenza, így sok másik országhoz hasonlóan Kína is lezárta a határait az amerikai szárnyasok előtt. Paul Aho gazdasági elemző 2019-re azt jósolta, hogy Kína 375 ezer tonna szárnyast importál majd. Korábban csak az USA-ból 400 ezer tonna csirkelábat importáltak, ami sok százmillió dolláros profitot jelentett az amerikai tenyésztőknek.
2019 novemberében újra beindult a főnixkarom-kereskedelem, a koronavírus-járvány is csak egy rövid ideig akasztotta meg. 2020-ban 460 millió dollárt kerestek az amerikai tenyésztők a Kínába exportált csirkelábbal, amit egyébként azért is nagyon szeretnek a kínaiak, mert nagyobb, mint amin más országok csirkéi járnak.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!
