Újra a dobogón Románia – harmadik lett Alexandra Căpitănescu az Eurovíziós dalfesztiválon

Románia az utóbbi évek egyik legerősebb eurovíziós eredményét érte el Bécsben: Alexandra Căpitănescu a harmadik helyen zárta a 2026-os Eurovíziós Dalfesztivált. A 22 éves, galați-i származású énekesnő a Choke Me című dallal lépett színpadra a Wiener Stadthalle csarnokában, és összesen 296 pontot gyűjtött.

A román versenyző szereplése különösen a közönségszavazásnál erősödött meg: a zsűritől 64 pontot kapott, majd a televote további 232 pontot hozott neki, amivel Románia végül a dobogó harmadik fokára került. A döntőt Bulgária nyerte 516 ponttal, Izrael 343 ponttal lett második, Románia mögött pedig Ausztrália és Olaszország végzett. A döntőben összesen 25 ország szerepelt.

Alexandra Căpitănescu neve Romániában már korábban ismertté vált: 2023-ban megnyerte a Vocea României tehetségkutatót. Az énekesnőnek már gyerekkora óta fontos helye van a zenének az életében, miközben Bukarestben fizikát végzett, és orvosi fizikusi irányban szeretne tovább specializálódni.

A Choke Me már a verseny előtt vitákat váltott ki: a kritikák szerint a dal szövege veszélyes és felelőtlen módon jeleníti meg a szexuális fojtogatást, a „choke me” kifejezés sokszor ismétlődik a dalban, miközben egy egészségügyi szempontból kockázatos gyakorlatról van szó. A kritikák között megjelent az is, hogy az Eurovízió családbarát, közszolgálati jellegével nehezen fér össze egy ennyire terhelt kép használata.

Căpitănescu ugyanakkor azzal érvelt, hogy a dal nem szó szerint értendő. Az énekesnő szerint a látványos, erőteljes képi világ azt a belső állapotot fejezi ki, amikor az embert elborítják az érzelmei, az önbizalomhiány és a szorongás szinte fojtogatóvá válik. A vita végül nem akadályozta meg a Románia indulását.

Románia eddig soha nem nyerte meg az Eurovíziót, de két alkalommal már állt a dobogó harmadik fokán: 2005-ben Luminița Anghel és Sistem Let Me Try dallal, 2010-ben pedig Paula Seling és Ovi a Playing with Fire-rel érte el ugyanezt. Alexandra Căpitănescu most ezek mellé írta fel a nevét. A romániai szereplések közül emlékezetes még a Hotnews szerint Mihai Trăistariu 2006-os negyedik helye a Tornerò-val, valamint Ilinca és Alex Florea 2017-es hetedik helye a Yodel It! című dallal.

A 2026-os döntő végül Bulgária történelmi győzelmével zárult. Az országot Dara, teljes nevén Darina Yotova képviselte, aki a Bangaranga dallal szerezte meg Bulgária első eurovíziós trófeáját. A 27 éves előadó a bolgár popzene egyik népszerű alakja, és habár korábban népzenei képzést kapott, később a pop felé fordult.

A győztes produkció elektronikus popot, dance-hatásokat és klubzenei elemeket ötvözött. Dara szerint a dal ihletésében szerepet játszottak a bolgár kukeri hagyomány figurái is, amelyek a néphit szerint elűzik a rossz szellemeket. A győztes dal alkotói csapatában román közreműködő is volt Cristian Tarcea konstancai származású zeneszerző és producer személyében.

A Guardian szerint Bulgária győzelme azért is különösen nagy fordulat, mert az ország csak 2005-ben csatlakozott az Eurovízióhoz, és az előző három versenyt ki is hagyta. A lap továbbá kiemeli, hogy a bécsi döntőt körülbelül 10 ezer néző követte a Wiener Stadthalle soraiban, a televíziós/online közönséget pedig 100 millió fő fölé becsülték.

Az idei Eurovíziós dalfesztivált öt ország – Írország, Spanyolország, Hollandia, Szlovénia és Izland – bojkottálta Izrael részvétele miatt, miközben Bécsben mintegy kétezren tüntettek Izrael indulása ellen. A Guardian megjegyzi, hogy Bulgária győzelme a dalfesztivál szervezőinek, vagyis az Európai Műsorszolgáltatók Uniójának szervezési szempontból is megkönnyebbülést jelenthetett, mert egy izraeli győzelem nehéz kérdéseket vetett volna fel a 2027-es verseny helyszínével kapcsolatban.

Egyébként Magyarország 2019 óta nem vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon. Az utolsó magyar induló Pápai Joci volt, aki Az én apám című dallal képviselte az országot. A magyar közmédia a távolmaradás okát soha nem magyarázta meg egyértelműen, a döntés után A Dal című tehetségkutató műsort sem eurovíziós válogatóként rendezték meg, hanem önálló magyar zenei versenyként folytatták.

Az Új Hét megjegyzi, a kimaradásról azóta több értelmezés is kering. Felmerült a költségcsökkentés, az alacsonyabb hazai nézettség, valamint az is, hogy a magyar közmédia kulturális irányváltása miatt távolodott el az Eurovíziótól. A nemzetközi sajtóban gyakran idézték azt a magyarázatot is, hogy a magyar kormányközeli média túl progresszívnek, illetve „túl melegnek” tartotta a dalfesztivál arculatát, bár ezt hivatalos magyar kormányzati vagy közmédiai nyilatkozat nem mondta ki nyíltan.