Júliustól ismét látogatható lesz a gernyeszegi Teleki-kastély

Júliustól ismét látogatható lesz a gernyeszegi Teleki-kastély
A gernyeszegi Teleki-kastély főhomlokzata 2025-ben – Fotó: kastelyerdelyben.ro

Júliustól ismét megnyitja kapuit a turisták előtt a gernyeszegi Teleki-kastély, amelyet 4,6 millió eurós beruházással újítottak fel az országos helyreállítási alap (PNRR) keretében, a Hívogató Románia programban.

Mivel a Maros megyei barokk kastély helyreállításának költségvetését még 2019-ben készítették el, de csak négy évvel később, 2023-ban kezdődtek el a munkálatok, az időközben megnövekedett árak miatt a teljeskörű felújításhoz szükséges lenne további egymillió euró, mondta a kastély tulajdonosa, gróf Teleki Kálmán az Agerpresnek. A kastély legfontosabb részeit felújították, új tetőt, fűtési rendszert, elektromos hálózatot, vízvezeték- és csatornarendszert kapott az épület, az ablakok cseréjére viszont már nem futotta, anyagi források hiányában azokat csupán restaurálták, ami hőszigetelés szempontjából nem ugyanaz, mintha a kastély építészeti stílusához illő, új nyílászárólat rendeltek volna, magyarázta.

„Ahol tudtuk, megőriztük az eredetit: például nagyon szép tölgyfaajtóink vannak és a parketta egyes részei is megmaradtak. Minden eredeti elemet megőriztünk, nem öntöttünk betont belülre, hanem restauráltunk és megőriztünk. Úgy gondolom, hogy mindez nagyon nagy lépés előre, és szerintem ez a kastély még 50 évig élni fog” – mondta Teleki Kálmán.

Az épület berendezésére szintén szűkös volt a keret, így a meglévő bútorgyűjteményhez jól jön majd az a pár korhű bútordarab, amit a tulajdonos belga, francia barátaitól kap ajándékba. Teleki Kálmán saját bútorgyűjteményét és az új darabokat a kastélyban kialakított múzeum kiállításán mutatják majd be.

A 78 éves Teleki Kálmán azt is bejelentette, hogy a felújítási projekt befejezése után nyugdíjba vonul, a kastély igazgatását pedig Bota Melinda veszi át. „Számomra a Teleki-kastély nem csak egy fontos és impozáns műemlék, hanem egy olyan tér is, amely kapcsolatot teremthet a kultúra, a turizmus és a közösség között. Azt hiszem, többes számban is mondhatom, hogy hiszünk abban, hogy ennek a helynek megvan a lehetősége arra, hogy a régió fontos kulturális és turisztikai központja legyen. Megvan a víziónk arra, hogy a kastély életét fenntartható módon, kulturális, turisztikai projekteken, családi élményeken, de magánrendezvényeken keresztül is fejlesszük, amelyekhez megfelelő tereket biztosítunk” – idézte az Agerpres Bota Melindát.

A gernyeszegi birtok 1674-ben került a Teleki család birtokába, a barokk stílusú kastélyt 30 év alatt építették fel, 1772 és 1803 között, majd apáról fiúra szállt és az évek alatt kiemelkedő könyvgyűjteménnyel és berendezéssel gazdagodott. Még az 1949-es államosítás előtt, 1944-ben német és orosz katonák kifosztották és felforgatták a kastélyt. A berendezés és a muzeális értékű gyűjtemények elvesztek, a mezőgazdasági gépek eltűntek, az állatok szétszéledtek. A háromezer kötetet számláló könyvtár és a családi levéltár nagyrésze megsemmisült. A megmentett könyveket az államosítás előtti utolsó tulajdonos, Teleki Mihály a Teleki Tékában helyezte el, a levéltári anyag egy része pedig az Erdélyi Múzeum Egyesület gyűjteményébe, majd a kolozsvári Állami Levéltárba került.

Az államosítás után a kastély TBC-megelőző egészségügyi intézetté alakult. Teleki Kálmán, Teleki Mihály fia 2006-ban szerezte vissza a kastélyt, hosszú pereskedés után, de az egészségügyi intézmény még 2011-ig működött benne. Az eredeti berendezésből kevés maradt ugyan, de a kastély gyorsan visszakerült az erdélyi kulturális életbe művésztáborok, fesztiválok, konferenciák otthonaként.

Te + 3,5% = Transtelex

Ha alkalmazott vagy, évente több ezer lejt fizetsz be személyi jövedelemadóként az államkasszába, aminek elköltésébe nincs beleszólásod. Mindössze 3,5 százalékáról dönthetsz te - és május 25-ig még élhetsz ezzel a lehetőséggel. Támogasd vele a független sajtót: ajánld fel a Transtelexnek!

Felajánlom
Kövess minket Facebookon is!