Maximum két állatot tarthatnának egy lakásban Craiován egy rendelet szerint, beperelték az önkormányzatot

Komoly vitát és jogi huzavonát indított el Craiovában az a november 27-én elfogadott önkormányzati rendelet, amely megszabja, hány háziállatot lehet tartani a társasházi lakásokban. A helyi tanács úgy döntött, legfeljebb két kutya vagy két macska élhet egy lakásban, ennél több állat tartása tilos. A határozat ellen állatvédők és magánszemélyek is bírósághoz fordultak.

A rendelet célja az önkormányzat szerint a lakóközösségek védelme, vagyis a túlzott zaj, a szaghatások és az egészségügyi kockázatok csökkentése. A szabályozás ugyanakkor kivételt tesz a kölykökkel, hiszen az elválasztásig, vagyis nagyjából három hónapig az anyjukkal maradhatnak egy lakásban. Ezt követően az állatokat új gazdához kell adni.

A HotNews összefoglalójában azt írják, hogy a rendelet elfogadása után több per is indult a városháza ellen. Két esetben az önkormányzat nyert, ezekben állatvédő egyesületek – a Bless Dogs és a Viața Animalelor – fordultak bírósághoz, de a testület úgy ítélte meg, hogy nincs közvetlen jogi érdekük az ügyben.

Másként alakult viszont egy harmadik per, amit egy craiovai nő indított, az ő esetében a bíróság ideiglenesen felfüggesztette a rendelet alkalmazását.

Ez az ellentmondásos joggyakorlat maga a polgármester, Lia Olguța Vasilescu szerint is komoly problémát vet fel. Közösségi oldalán nyilvánosan tette fel a kérdést: melyik bírósági döntést kell alkalmaznia az önkormányzatnak, ha ugyanaz a bíróság ugyanarról az ügyről eltérően hoz döntést?

Az egyik ügy felperesét képviselő ügyvéd, Sorin Cornel Stănciulescu szerint a különbség a jogi érvelésben rejlik. Míg az egyesületeknél a bíróság nem látott közvetlen érdeksérelmet, addig az érintett magánszemélynél egyértelműnek látták, hogy a rendelet közvetlenül beavatkozik az életébe és tulajdonjogába.

Az ügyvéd hangsúlyozta: bár a jog az állatokra tulajdonként tekint, az érzelmi kötődés megkérdőjelezhetetlen. Szerinte elfogadhatatlan olyan helyzetet teremteni, ahol az emberek gyakorlatilag arra kényszerülnek, hogy megváljanak kedvenceiktől. Úgy véli, jó esély van rá, hogy a fellebbviteli bíróság helybenhagyja a rendelet felfüggesztését, de a végső döntéshez még egy külön per szükséges, ami magának a határozatnak a megsemmisítéséről szól majd.

Az önkormányzat ugyanakkor konkrét esetekkel indokolja a szigorítást.

A polgármester és több tanácsos is beszélt olyan lakásokról, ahol harminc–ötven macskát tartanak, és ahol az állatok vizelete átszivárgott az alsó szinteken élők otthonába. Ebben az esetben egy kisgyermekes család élete vált elviselhetetlenné, miközben a hatóságok korábban nem tudtak hatékonyan beavatkozni, mert nem volt megfelelő jogi háttér.

A városvezetés szerint a rendelet nem az állattartás ellen irányul, hanem a szélsőséges eseteket kívánja kezelni. A döntéshozók azt is hangsúlyozzák, hogy a többség érdekeit védik, és senkitől nem várják el, hogy „állatellenessé” váljon.

A helyi tanács ülésén a rendelet elfogadása előtt erős vita zajlott. Az ellenzéki tanácsosok arra hívták fel a figyelmet, hogy országos törvény nem korlátozza a háziállatok számát, és a numerikus tiltás önmagában nem oldja meg az együttélési problémákat. Alternatív megoldásokat is javasoltak, például célzott szankciókat a ténylegesen zavaró esetekben, a kivételezés bevezetését a terápiás állatok esetében, valamint ivartalanítási és tájékoztatói programokat. A többség azonban végül a rendelet mellett szavazott.