Románia lakossága egyre csökken és öregedik, a vidéki szegénység újratermeli önmagát

Továbbra is csökken Románia lakóhely szerinti népessége a Statisztikai Hivatal (INS) felmérései szerint. A lakosság több, mint fele városokban él, így a vidéki szegénység újratermeli önmagát, az elöregedési mutatók értelmében pedig a lakosság átlagéletkora 43 év, tájékoztat a Hotnews.

Az INS közzétette a 2025. július 1-jei lakóhely szerinti népességre vonatkozó előzetes adatokat, ennek értelmében Románia népessége 21,67 millió fő, ami 110 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.

A lakóhely szerinti népesség azon román állampolgárok számát jelenti, akiknek van hivatalosan bejelentett állandó lakóhelyük Romániában, függetlenül attól, hogy ténylegesen az országban élnek-e vagy sem.

Ez nem összetévesztendő az állandó lakossággal: amely csak azokat a személyeket foglalja magában, akik ténylegesen az országban is tartózkodnak. Ennek megfelelően a lakóhely szerinti statisztikában azok a személyek is szerepelhetnek, akik ideiglenesen vagy hosszabb távon külföldön élnek.

A vidéki szegénység újratermeli önmagát

Ami a rurális és urbános megoszlást illeti: 2025-ben a városi lakosság 11,99 millió fő volt, ami 1%-kal kevesebb az előző évhez képest. A vidéki lakosság 9,68 milliót tett ki, enyhe növekedéssel (0,1%). Az összetétel azonban továbbra is arányaiban ugyanolyan maradt: a lakosság 55,3%-a városokban, 44,7%-a falvakban él.

Ez a megoszlás közvetlen hatással lehet a gazdasági helyzetre, ugyanis a lakosság fele ott él, ahol a GDP-termelés kisebb. Így a gazdasági tevékenységek koncentrálódása városokban, illetve, ezzel párhuzamosan a vidéki területek infrastrukturális visszamaradottsága olyan befektetéseket tesznek szükségessé, amelyek a megoszló lakosság helyi szintű fennmaradását lehetővé teszik, mint az utak, iskolák, kórházak és közszolgáltatási hálózatok

Gyakorlatban azonban ezek a befektetések csak tovább mélyítik a régiók közötti fejlődési egyenlőtlenséget városi és vidéki lakosság között.

Sok elöregedett falu évente lakosságot veszít, de továbbra is magas költségeket tart fenn a közszolgáltatásokra, mint például néhány tanulóval működő iskolák, kihasználatlan rendelők, alig használt utak. Hosszú távon ez nyomást gyakorol a költségvetésre és csökkenti a befektetések hatékonyságát.

Emellett a vidéki lakosság átlagosan alacsonyabb szintű iskolázottsággal és képzettséggel rendelkezik.
Az Eurostat adatai szerint Romániában az EU legmagasabb az aránya azoknak a fiataloknak, akik nem dolgoznak és nem is tanulnak, ez a társadalmi réteg pedig főként rurális környezetben koncentrálódik. Emellett tömegközlekedési lehetőségek és a digitális infrastruktúra hiánya korlátozza a társadalmi és szakmai mobilitást.
Az eredmény pedig a vidéki szegénység ördögi köre: az alacsony jövedelem, alacsony iskolázottság és hiányos infrastruktúra kevés kilátást jelent az ott élő lakosság számára.

Ez a megoszlás pedig közvetlenül befolyásolja az ország támogatási rendszerét is, ugyanis a demográfiai szerkezet határozza meg, hogyan kapja és használja Románia az európai uniós forrásokat.

A vidéki lakosság magas aránya indokolttá tesz speciális programokat például a vidékfejlesztési tervet (PNDR), a helyi infrastruktúrába történő beruházásokat vagy a közszolgáltatások digitalizálását. Ugyanakkor a szétszórt és elöregedett lakosság megnehezíti ezeknek a programoknak a végrehajtását, így a források lehívása alacsony marad ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk.

A lakossági megoszlás szerint a 45–49 év közötti nők lehetnek a legtöbben

A női lakosság továbbra is többségben van: 11,1 millió nő szemben a 10,56 millió férfival. Így a nők az összlakosság 51,2%-át teszik ki. Ezzel szemben, ami a nemi egyenlőséget illeti, 2024-es felmérések szerint Románia EU-szinten utolsó. Ez pedig a közéleti szerepvállalás területén mutatkozik meg a leghangsúlyosabban: a döntéshozói pozícióban lévők 70%-ban férfiak.

Az elöregedés továbbra is megfigyelhető. 2025. július 1-jén a 65 év feletti személyek száma meghaladta a 4 milliót, jóval több, mint a 0–14 évesek 2,99 milliója.

A demográfiai öregedési mutató – amely azt jelzi, hány idős ember jut 100 fiatalra – egy év alatt 130,2-ről 135,4-re nőtt. A lakosság átlagéletkora 43,1 évre, a medián életkor 44 évre emelkedett, mindkettő növekedett korábbi évekhez képest. A legnépesebb korcsoport most a 45–49 éveseké, azaz az 1970-80-as években születettek.

A lakosság elöregedése megterheli a nyugdíjrendszert és az aktív munkavállalói erőforrásra nyomást helyez. A munkaképes korú (15–64 éves) és a 65 év feletti személyek aránya fokozatosan egyre nagyobb különbséget mutat, ami felveti a közszolgálati rendszer pénzügyi fenntarthatóságának kérdését, valamint a nyugdíjkorhatár esetleges emelésének szükségességét.

Ugyanakkor a fiatalok számának csökkenése potenciálisan befolyásolja a gazdasági növekedés lehetőségeit és a román társadalom innovációs képességét.