Az átlagbérhez képest többe kerül étteremben enni a romániai nagyvárosokban, mint Budapesten

A romániai nagyvárosok lakói a fizetésük nagyobb arányát költik el, ha étteremben étkeznek, mint budapesti vagy szófiai társaik, derül ki a Chef’s Pencil nemzetközi összehasonlításából. Az ausztráliai székhelyű nemzetközi gasztronómiai lap 177 város éttermi árait hasonlította össze a helyi átlagbérrel, hogy kiderítse, hol mennyire hozzáférhető és mennyire drága a vendéglátás a lakosság számára.

Az adatokat nem hivatalos statisztikákból, hanem a Numbeo nevű közösségi adatbázisból vették át, emiatt lehet benne egy adag szubjektivitás, már csak azért is, mert például a capuccino nem mindenhol jelenti ugyanazt az italt, illetve a borravalókkal kapcsolatos szokások is különböznek, ez pedig befolyásolhatja egy éttermi étkezés árát, hívták fel a figyelmet. A globális trendek megfigyeléséhez ezek az adatok mégis hasznosak lehetnek, teszik hozzá.

Az összehasonlításban a romániai városok közül Bukarest, Kolozsvár és Brassó szerepel, a magyarországi városok közül pedig Budapest és Debrecen.

Ahhoz, hogy megállapítsák, mennyire engedhetik meg maguknak a helyiek, hogy a városban egyenek, egy középkategóriás étteremben kapható háromfogásos étkezés árát vetették össze az átlagbérrel. A Numbeón kétszemélyes éttermi étkezés ára szerepel, így ennek felét vetették össze az átlagkeresettel. Ezután azt is megnézték, a fizetésükből mennyit költ az a városlakó, aki napi egy capuccinót vagy havi tíz átlagos helyi sört iszik meg.

Az derült ki, hogy Budapesten az átlagbér 2 százalékába kerül egy középkategóriás éttermi kiruccanás, ahhoz hasonlóan, ahogy Milanóban, Antwerpenben vagy Vilniusban, de abszolút értékben a magyar fővárosban a legolcsóbb, 29 dollár.

Ennél kevésbé hozzáférhetőek az éttermek a kolozsváriak és a debreceniek számára, itt az átlagbér 2,2 százalékát emészti fel egy kiadós vendéglőzés, ami a nemzetközi rangsor 115., illetve 118. helyére tolta vissza ezeket a városokat. Ez a portóival megegyező arány, ahol abszolút értékben is ugyanannyiba kerül egy háromfogásos étkezés, mint Kolozsváron vagy Budapesten (29 dollár). Bukarestben (2.5%) és Brassóban (2.7%) ennél is kevésbé hozzáférhető az éttermi étkezés.

A kávézás hozzáférhetőségét mérő összehasonlításhoz azt vetették össze, hogy az átlagbér hány százalékát teszi ki a különböző városokban az, ha az ember naponta megiszik egy capuccinót (vagy ahhoz hasonló lattét, flat white-ot). Az eredmények szerint Svájcban, Olaszországban és az Amerikai Egyesült Államokban a leginkább hozzáférhető a minőségi éttermi kávé. A svájci városokban nagyon magasak az árak, de az átlagbér is, az olasz városokban ehhez képest alacsonyabbak a fizetések, de a kávé viszonylag elfogadható ára erősíti az olasz kávékultúrát. Itt is vannak azért különbségek: míg Rómában a legjobb az arány, 2.4 százalék, Firenzében és Torinóban már 3 százalék.

Amikor kávéról van szó, Kolozsvár és Porto helyzete már eltér: Portugália második legnagyobb városában hozzáférhetőbb a napi kávézóba járás, mint Kolozsváron. Portóban, akárcsak Románia déli szomszédjának, Bulgáriának a fővárosában, Szófiában az átlagbér 4,8 százalékának tenné ki napi egy capuccino. Debrecenben és Budapesten 5,4, illetve 5,9 százalékát, Bukarestben már 6,9, Kolozsváron 7,7, Brassóban pedig 10,7 százalékát, a vizsgált európai városok közül a legtöbbet.

Ezzel szemben a sör hozzáférhetőbb áron kapható Közép- és Kelet-Európában: Brassóban, bár a vizsgált magyarországi és romániai városok között ismét sereghajtó, itt az átlagbér 3,1 százalékának felelne meg havi tíz helyi sör, ami kevesebb, mint francia, észt, olasz, horvát, lett, görög városokban.

A nemzetközi összehasonlításban egyébként hatalmas különbségek mutatkoznak a világ különböző régiói között, van olyan város, ahol akár 25-ször is hozzáférhetőbb egy éttermi étkezés, mint a szegényebb településeken. Míg Dallasban az átlagbér mindössze 0,7 százalékát teszi ki egy háromfogásos étkezés (35 dollár), a nigériai Lagosban az átlagjövedelem 20,7 százalékát teszi ki ugyanez a szolgáltatás (25 dollár). Európában Bernben, Luxemburg városában, Párizsban, Zürichben és Genfben a legjobb a fizetés és az éttermi árak aránya, és Dubrovnikban, Athénban, Kijevben, Brassóban és Valettában kerül a legtöbbe vendéglőben ebédelni az átlagbérhez képest.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!