Megnéztük, mivel foglalkozik a háromszéki Férfiak Klubja: kiderült, a nő tényleg nem téma

Közfelháborodást váltott ki júliusban az a tuványosi panelbeszélgetés, amelyben Bedő Imre, a Férfiak Klubjának alapítója, közgazdász olyan kijelentéseket tett, mint hogy régen jobb volt, mert „nem volt fogamzásgátlás, kis közösségben nem lehetett elválni” vagy hogy az európai kultúra azért működött, mert „minden nő mellé állított egy férfit, és az energiáját a jövőépítésbe fektette”.

Ennek apropóján kíváncsiak lettünk, erdélyi kontextusban milyen relevanciája van Bedő Imre megosztó értékrendjének, kik azok, akik azonosulnak ezzel, hol és hogyan mutatkozik meg a Férfiak Klubjának ideológiája. Erdélyben két nagyobb szervezetet lehet azonosítani, amely egyértelműen felvállalja kapcsolatát a magyarországival, egyet Csíkszeredában és egyet Kovászna megyében. Ezek Facebook-csoportok formájában működnek az online térben, előbbi kicsit több, mint száz, utóbbi azonban közel kétezer taggal. Mivel a háromszéki szervezet kommunikációjában, tevékenységében és tagjainak számát tekintve is kiterjedtebb, őket kerestük fel kérdéseinkkel, választ azonban csak írott formában kaptunk. A válaszok megérkezése után pár nappal pedig, meglepetésünkre, maga Bedő Imre is reagált közvetetten az általunk feldobott témákra, csatornájára ugyanis egy, a háromszéki szervezet tevékenységét tematizáló videó került ki.

Ebben a videóban pedig szószerint is megjelennek olyan megszólalások, amelyek egyeznek interjúalanyunk válaszaival, többek között az „egy gyerek felneveléséhez kell egy egész falu” közmondás. Ezek, az ismétlést elkerülendő, alább olvashatóak. Továbbá megtudtuk ebből a videóból azt is, hogy az apa-fia táborok azért szükségesek, mert „a fiúkat férfiak közé kell vinni, olyan közegbe, ahol nincsenek ott az anyukáknak a féltő nemtudommijei”, illetve ahol apa és fia addig tudnak beúszni a tóba, amíg csak akarnak, anélkül, hogy a parton egy túlaggódó, „toporzékoló” anya várná őket.

A Férfiak Klubja egyébként egy 2013-ban létrejött szervezet, amit a csíkszeredai származású közgazdász alapított. Missziójuk „újra presztízst adni az építő Férfiasságnak és a jövőt szolgáló Férfi-értékeknek”. A mottójuk: „Férfi. Érték. Minta. Példa”, küldetésük „a változás”. A mozgalom életmódbeli tanácsokra specializálódott, ehhez pedig az arcot és ideológiai alapot maga Bedő Imre adja. A tanácsok a közgazdász személyes értékrendje mentén vannak megfogalmazva, amely értékrend egy magasabb, társadalmi léptékű cél-orientált életmódot állít a középpontjába. A férfiasság egy konzervatív, közösségiségre, de közben fizikai erőkinyilatkoztatásra építő koncepcióját népszerűsíti a liberális értékek problematizálásával és egy univerzális mérce alkalmazásával.

Bedő Imre kommunikációját ezekre alapozva közvetíti üzeneteit, videóit általában azzal a felütéssel kezdi, hogy üdvözli azokat, akik olyan dolgokról akarnak hallani, amelyek a világban való eligazodáshoz nélkülözhetetlenek. Ilyen szerinte az is, hogy a férfierő napjainkban kockázatossá vált, ugyanis ennek kinyilatkoztatása egy „potenciális erőszaktevő” képét vetítheti a férfira, akinek a társadalmi nyomás hatására muszáj „kerekdednek” és „pihe-puhának” lennie.

Egy másik, a nőket tematizáló videójában pedig a nőket érő verbális és fizikai abúzusok okát a nők öltözködésében, magatartásában véli felfedezni: „Minél inkább felhívod a testedre a figyelmet, annál több figyelmet fog kapni a test, annál többen fogják megnézni a tested. És nem csak agysebészek nézik a testedet, az agysebészek megnézik, elnéznek, és ki tudja mit gondolnak. De vannak a nem-agysebészek, akik be fognak szólni, akik meg fogják próbálni, mert te felhívod a testedre a figyelmet”.

A szervezet háromszéki kirendeltsége 2015-ben alakult meg, azóta pedig különböző közösségi programokat szerveznek, ezek közül a legnépszerűbbek az apa-fia táborok, amelyek az „értékes férfiminta” továbbörökítését fogalmazták meg, mint célkitűzést. Azt szeretnék, ha a férfiak tudatosabban vennének részt a családi életben és közösségi tevékenységekben, ahogy ezt korábban a Krónikának nyilatkozták, ahol az alkotás öröméről, példamutatásról és férfiidentitásról is szó volt, konkrétumok nélkül.

Mi azonban kíváncsiak voltunk arra is, hogyan viszonyul a háromszéki szervezet Bedő Imre ideológiai kinyilatkoztatásaihoz, miben is látják pontosan a férfimintát, a továbbörökítést, a hagyományos családmodell népszerűsítését és a nők elleni erőszak romániai, szisztematikus jelenségével való szembeszállás lehetőségeit. Minderről Barta Vilmost, a háromszéki szervezet egyik központi tagját kérdeztük.

Hogy kezdődött ez az együttműködés a magyarországi szervezettel?

Több mint 10 éve székelyföldi apák küldöttségeként kerestük fel Bedő Imrét, azzal a szándékkal, hogy csatlakozunk ahhoz a társadalmi munkához, amit a Férfiak Klubja képvisel. Éreztük, hogy a családok szétesése, a jövő nemzedék elgyengülése, a felelősségvállalás, a felnőtt önállóság csökken és ennek visszafordításában mi is az apák családi szerepének és nevelésben való részvételének, példamutató viselkedésének megerősítését fontosnak tartottuk. Szerettünk volna gyakorlati módon kapcsolódni. Nagyon örültünk, hogy Kézdivásárhelyen összeállt egy elkötelezett szervező mag és a székelyföldi apák és anyák körében nagyon hamar népszerű lett a kezdeményezés.

Mennyiben kap szabad kezet az erdélyi kirendeltség, mennyiben áll a magyarországi szervezet fennhatósága alatt, akár a programokat illetően, akár értékrendileg?

Az eszmeiség és az értékrendi kommunikáció a Férfiak Klubja kommunikációs csatornáinak, Bedő Imrének és csapatának a dolga. Mi ezt a magas emberi és férfi mércét szem előtt tartva olyan közösségi aktivitásokat szervezünk, ahol a gyakorlat hatásaként megvalósul az eszmei célkitűzés. A táborokon kívül apás tengerparti túrát, nőnapi és év végi családi bált (gyerekekkel), előadásokat szervezünk, részt veszünk a városnapok eseményein, fiainkkal együtt végzett fizikai munkával és épített adományokkal gyarapítjuk lakóhelyünket. Ezek a programok egyrészt felhívják azok figyelmét is Férfiak Klubja által képviselt értékekre, akik nem vesznek részt, csak látják, olvasnak róla. Az értékrendünk követőinél önkéntelenül javul az apák családi szerepvállalásának erősítése, a feleségükhöz, gyermekeikhez való kötődés megszilárdítása, a neveléshez szükséges magas szintű példamutatás, a munka magánélet prioritásainak javítása. Jelenlétünk cselekvésre hív és annak eredményei látszanak az életükben. Székelyföldi munkásságunk nemcsak a résztevő férfiak feleségeinek és gyermekeinek megbecsülését vívta ki, hanem széles körben elismerést vált ki a munkánkat ismerő emberek előtt.

Miben áll az apa-fia táborok szerepe, akár az apák, akár a gyerekeik szempontjából?

A táborok egyrészt az apák gyermekeikhez való kötődésének megerősítésére nyújtanak hatékony teret, de az apák összefogó, példamutató közösségének megteremtése is óriási érték. A táborok keretén belül úgy a gyerekek, mint az apák látnak jobb és kevésbe jó példákat. Nem mindenbe a saját apjuk a legjobb példa, de lehet nem is a legrosszabb.

Követve a Férfiak Klubja által képviselt régi bölcsességet, mi szerint „egy gyermek felneveléséhez kell egy egész falu”, a táborok mesterségesen pótolják azt, amit régen a falu természetesen adott. A családi alap-minta sosem volt elég, mindig sok féle hozzáállást, sok féle életet kellett megismerni a jó személyiségfejlődéshez. Mivel úgy a fiúknak, mint a lányoknak nagy szüksége van a férfi mintára, illetve arra, hogy a sokféle férfi, sokféle érték mozaikjából táplálkozzanak – amire ma kevés lehetőség adódik – ezért ezek a táborok hiánypótló erővel bírnak. Az Apa-Fia és Apa-Lánya táborok a gyermekek körében az év legfontosabb élményeként szerepelnek és a hazahozott értékek miatt a résztvevő férfiak felségei is felnéznek a párjaikra.

Az apa-fia körök leírásában szerepel a következő mondat: „Ma egyre kevesebb a fizikai próbatétel, csökken a lehetősége annak, hogy a Férfiak meghatározzák önmagukat” – Ennek értelmében feltételezhetjük, hogy a szervezet közvetlen összefüggést lát a fizikai „próbatételek” jelenléte és a férfi identitás-meghatározás között. Ez az összefüggés pontosan miben rejlik?

A férfiak egymáshoz és gyermekeikhez való kapcsolódása is kevésbé működik elméleti, kommunikációs szinten. Sokkal hatékonyabb a céltudatos cselekvésben, a közös, fizikai eredményt produkáló munkában történő szövetség. Továbbá a férfi családi jelenlétét az otthon elvégzett feladatok, az jövő otthoni építésében való részvétele határozza meg. Bedő Imre mindig felhívja a figyelmet, hogy a városi létben az apai kapcsolódás vagy éppen férj-feleség kapcsolat megerősítése csakis tudatos szándék, tervezés és cselekvés mentén valósulhat meg. Erre a cselekvésre hívunk, azt a magas férfi mércét szem előtt tartva, amit képviselünk.

Szintén ott szerepel a következő mondat: „Körülöttünk és a médiában inkább olyan pasi-példák sokkolnak, hogy inkább eltakarnánk gyermekeink szemét.” – Pontosan miben áll ön szerint ez a „pasi-példa”, és ezzel szemben milyen az a példa, ami nem késztetné arra, hogy eltakarja a gyerekei szemét?

A „pasi-példa” alatt olyan férfit értenénk, aki már felnőtt korban is családalapításra lenne lehetősége, de inkább a személyes sikerre koncentrál: karrierre, anyagi stabilitásra, külsőre és testre, miközben a tartós kapcsolatra és a családalapításra kevesebb figyelem jut. A médiában gyakran ezt a típust hangsúlyozzák, amely a gyerekek számára is rossz példa, mert eltakarhatja a hosszú távú biztonságot és érzelmi kötődés mintáját. Ellentétes példa (amikor nem kell a gyerekek szemét takarni): Egy érzelmileg érett, felelősségteljes férfi, aki értékeli a tartós kapcsolatok és a család fontosságát. Jellemzői: megbízhatóság, hűség, nyílt kommunikáció, közös döntéshozatal, és aktív részvétel a család életében. Támogatja a partner céljait, megosztja a feladatokat, és példát mutat a gyerekeknek a stabil, szeretetteljes kapcsolatból. Mi azt szeretnénk, hogy a fiaink az életüket jó irányba vezető, tudatos, a férfi-nő szövetséget és családjaikat boldogságban megtartó férfiak legyenek. Arra vágyunk, hogy a lányaik párválasztáskor hozzájuk méltó férfiakat válasszanak és akkor önmaguknak is jó példává kell válni és a környezeti példákat is a helyükön kell értékelni. És ebben szerintem a férfi és a pasi az ég és a föld.

A Férfiak Klubja többször is hangsúlyozza az „értékes férfi minta” tövábbörökítésének fontosságát. Miben áll ez a továbbörökítés?

Az értékes férfi minta továbbörökítése azt jelenti, hogy a férfiak tisztességgel, felelősséggel, szeretettel és önuralommal élik életüket, és ezt a példát adják tovább gyermekeiknek. Amikor egy férfi magas mércéhez igazítja döntéseit, tiszteli feleségét, törődik gyermekeivel, és a közösség javát is szolgálja, akkor olyan mintát ad, amely generációkon át meghatározó lehet. A Férfiak Klubja hisz abban, hogy ezek az értékek – a férfi-nő szövetség tisztelete, a családért való munka, a hűség és a kitartás – nemcsak a magánéletben, hanem a társadalom egészében is erős alapot teremtenek.

Székelyföldön is van egy erős, transzgenerációs múltja az érzelmek elfojtásának, egy olyan férfi-szerepnek, amely nem prioritizálja a mentális egészséget, sőt a terápiát démonizálja. A Férfiak Klubja Háromszéki szervezete hogyan viszonyul a mentális egészség kérdéséhez és az érzelmek kifejezésének kérdéséhez?

Igen, tudatában vagyunk, hogy Székelyföldön generációk óta fennmaradó érzelemszabotázs hagyománya, vagyis az érzelmek elfojtásának kultúrája még mindig létezik. Mi kevésbé tudjuk ezt befolyásolni, de a mi 13 fős körünkbe már alapgyakorlat, hogy megosszuk egymás között a kihívásokat és ezen kívül a táborokban hangsúlyozzuk, hogy a problémákat érdemes megosztani, úgy férfiak (barátok) között és a feleségekkel egyaránt. Ha baráti körben beszélgetünk, rájövünk, hogy mások is hasonló helyzetben vannak, és már ez egy megnyugvást adhat. A megosztás után gyakran jön konkrét tanács vagy támogatás: kihez forduljon, milyen lépések ezek, és milyen erőforrások érhetők el (pl. családsegítő beszélgetések, szakmai segítség). Hiszünk abban, hogy a férfiak érzelmi egészsége is erősödik, ha van értelmes céljuk, szeretetteljes kapcsolatuk, és aktív részesei a család mindennapjainak. Nem az a célunk, hogy bárkit kényszerrel „átprogramozzunk”, hanem hogy pozitív mintákkal és közös cselekvéssel adjunk erőt. A férfi-nő szövetség és a család megbecsülése a legjobb alap arra, hogy a férfiak természetes és egészséges módon fejezhessék ki érzéseiket, megőrizzék mentális egyensúlyukat.

„Eközben meg tehermentesíthetjük asszonyainkat, akik épp a hétvégi ebédet főzhetik” – áll az apa-fiú kör leírásában. Van egy ilyen célja esetleg a tábornak, meg a szervezetnek, ami arra alapoz, hogy a férfi szerepe a „tehermentesítés” és az ezáltali tradicionális női szerep visszaállítása?

Érzem a modern izgalmat a kérdés mögött. Sem Bedő Imre, sem a Férfiak Klubja, sem annak székelyföldi szervezete nem foglalkozik semmilyen szinten a nők tradicionális vagy modern szerepeivel. A mozgalom a kezdetek óta lefektetett alapelve, hogy nem akarunk olyan férfi mozgalmat, ami a nőkkel foglalkozik, a nőknek tesz javaslatokat, esetleg az ő áldozataikként vezeti velük szembe a férfit. Vannak ilyen nemzetközi mozgalmak, de mi egy működő utat választottunk. Otthon sem hoz eredményt a „változzon meg a másik”, netán „fogat, fogért, szemet, szemért” hozzáállás. Valljuk, hogy a mi dolgunk férfiként az, hogy megtaláljuk a jó férfi utat. Emeljük magasra a mi mércénket és induljunk el arrafelé. Söprögessünk csak a saját portánk előtt. Tegyük meg azt, amit mi magunk képesek vagyunk és hagyjuk a nőtársainkat, hogy majd csatlakozzanak ehhez, ahogy akarnak.

A Férfiak Klubja kommunikációjában gyakran kiemeli, hogy a kiegyensúlyozott élethez „Semmi más nem kell tehát, csak egy döntés” – ez áll Bedő Imre apáknapi üzenetében is, ami a csoportban is meg volt osztva. Valóban ilyen egyszerű volna ez?

Ez a mondat soha nem lóg a levegőben, mindig kontextusban van. És ha Bedő Imre és a Férfiak Klubja munkásságát követik, akkor láthatják, hogy nem arról van szó, hogy egyetlen döntés minden problémát megold. Inkább arról, hogy a mindennapokban meghozott sok jó döntés vezet kiegyensúlyozott és boldog élethez. Ehhez szükség van viszont egy szilárd központi értékre, ami mindennek irányt ad. A Férfiak Klubja szerint egy nővel szövetséget kötő férfi részére ez a család. Ha egy férfi a család boldogságát és egységét helyezi minden más elé, az befolyásolja munkáját, viselkedését, kapcsolatait és döntéseit. Az a férfi tudni fogja, hogy mennyit dolgozzon, mennyi vagyont igyekezzen felhalmozni, mikor induljon haza, milyen hangnemet és szavakat használjon, kibéküljön-e, milyen autót vegyen, milyen nyaralást javasoljon – mert mindenre választ ad a fő szabály! Hogy első a család! Ez a hozzáállás erősíti a férfi-nő szövetséget, és biztos alapot ad a gyerekeknek is. A kiegyensúlyozott élet tehát nem egyetlen döntés, hanem egy értékrendi gerinc és sok következetes, szeretetteljes választás eredménye.

Bedő Imre egy tusványosi panelbeszélgetésen azt hangsúlyozta, túl sok szó esik manapság a nehézségekről a családi élet kapcsán, legyen szó gyerekvállalásról vagy akár házasságról. Ehelyett szerinte inkább azt kellene elérni, hogy mindenki vágyjon erre, hangsúlyozni, hogy ez a cél. Mi a véleménye, az erdélyi magyar közösség, akár a férfiközösség hogyan viszonyul a családalapításhoz, és egyetért-e azzal, hogy az ezzel járó nehézségekről való kommunikáció kevesebb hangot kellene kapjon a közbeszédben, médiában?

Ismerem a gondolamenetét. Ő azt mondja, hogy az ideális család képét lenne jó ápolni, nem állandóan a nehézségekre fókuszálni, vagy a rosszul működő gyakorlatokat elfogadni modern családként. Fontos lenne megtartani annak képét, hogy egy ideális családban milyen a hangulat, hogyan működnek együtt, hogy állnak egymáshoz, mi a norma a férfi és női felelősségvállalás, a hűség, az őszinteség, önkontroll, stb. szintjén. Mi van a pénzügyekkel, a nevelési elvekkel, illetve gyakorlattal és sorolhatnánk. Ezt az ideát érdemes fenntartani, akkor is, ha nem érjük el. Éppen azért van erre szükség, hogy minden egyes embernek önállóan legyen lehetősége hozzámérni magát ehhez a mércéhez és önállóan tudja magát korrigálni. Ha bármi elromlik egy generációban, akkor ehhez a képhez újra közelítve legyen minden nemzedéknek lehetősége az elromlott minta önerőből történő gyógyítására. Ma viszont az életük gyakorlatában sokat tévelygő és ettől a normától óriási mértében eltérő emberek „felmentése” lett a fontos. Az lett a társadalmi cél, hogy senki ne érezze rosszul magát ezzel a normához összehasonlítva magát. És ebből az lett, hogy minden szintű éltmód gyakorlat legyen elfogadott, megengedett, hisz emberek vagyunk. Emeljük be a rossz gyakorlatokat az eszményképbe. Azaz nincs egy tiszta eszménykép, ami húzna felfelé, hanem a tévelygéseink összessége az mind a „norma része” lett, ami nem vezet sehová. Továbbá a családdal, a házassággal, a gyermekvállalással, a szüléssel, a pénzügyekkel, az időbeosztással és megannyi más üggyel kapcsolatos nehézségek, félelmek állandó megjelenítése elriasztja a fiatalokat. Mert a család nehézségeit el tudják képzelni, de a nehézségeket többszörösen feledtető hozadékait már kevésbé. Ez a gyakorlat tehát akadályozza az öngyógyítást, a család vállalást, azaz a magánéleti boldogulást általában! Csodálkozunk, hogy ennyi magánéletében megkeseredett ember van? Kulturális lehetőség kell, azaz sok embernek, párnak, családnak önálló módon, önkorrekcióra lehetőséget adó kulturális gyakorlat. És ez az ideális családkép követendő csillagúnak tisztán tartása mindenki javára. Érdemes erről Bedő Imrét kérdezni.

Ön szerint miben áll a férfiak felelőssége a nők elleni erőszak visszaszorításában?

A férfi értékek, az eredeti kultúránk és általunk képviselt értékrend keretein belül ez a kérdés fel sem merülne. A mi kultúránk a nemeket nem versengésre és osztályharcra, hanem szövetségre nevelte, a férfit a fizikai ereje megzabolázására, az élet szolgálatába állítására kötelezte. Az élet szolgálatának alapvető egysége pedig a család, férfi és nő magasabb rendű létet eredményező szövetsége. Vissza kell tehát térni az eredeti férfi értékekhez és mércéhez, szakítani minden értéktelenséggel, amivel tévesen és károsan azonosítják a férfiakat. A férfiasság ma is legyen egy minőség! Ez az alapja a boldog és sikeres férfi-nő szövetségnek és ebből születik az életképes és boldogulni bíró jövő nemzedékek hosszú sora.