A LEHET cserkésztáborban a hazafias díszlet mögött közösségi túlélőtréning és empátiagyakorlat zajlik

Több mint ezer cserkész verődött össze Kolozsvár mellett a jubileumi LEHET cserkésztáborban. A legfiatalabb nyolc hónapos (!), a legidősebb nyolcvan – azaz tényleg minden korosztály képviselteti magát. A tábor tematikája Mátyás király köré épül, de nem kell aggódni, nem történelemérettségire gyúrnak – inkább játékosan, lovagi tornán és kézműveskedésen keresztül ismerkednek a „hősi múlt” intézményes működésével.

A cserkészek jelszava – Isten, haza, embertárs – már akkor is ez volt, amikor még nem járt automatikusan politikai asszociációval. Ma viszont nehéz nem félreérteni. A szervezők épp ezért hangsúlyozzák: ők hívők, de nem felekezeti alapon, és hazaszeretők, de nem pártszinten. Szóval még mielőtt valaki a jelszavak hallatán a közéleti radarját bekapcsolná, fontos tisztázni: mi is arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek mögött a nagy szavak mögött milyen konkrét szellemiség húzódik, és tényleg sikerül-e apolitikusan működnie egy olyan közösségnek, amelyik a nemzeti hagyományok őrzését kulcsértéknek tartja. Annál is inkább fontos kérdés ez, hogy közben kiderült, Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke is ellátogatott a táborba valamiért, ahol ezúttal visszafogta magát, és nem dorgálta meg, nem intette higgadtságra a fiatalokat.

Orbán Renáta nemcsak a LEHET jubileumi cserkésztábor kommunikációs munkacsoportjának vezetője és az én beszélgetőtársam, hanem Hunyadi Mátyás felesége is. A tábornak ugyanis Mátyás király története adja a keretét. A keretmese a szervezők szerint nem csak arra jó, hogy a tábori foglalkozások egy bizonyos tematikán belül történhetnek, hanem a magyarság történelmének egy fontos fejezetét, annak mindennapjait, sőt intézményes működését is megismerhetik általa a cserkészek.

A Romániai Magyar Cserkészszövetség által szervezett tábor résztvevői csapatokba, stílszerűen vármegyékbe szerveződve versengenek egymással, mindegyik csapatnak van vezetője, azaz főispánja. A történet központi eleme a Szent Korona visszavásárlása aranypengők gyűjtésével, amit a programok során szerezhetnek meg. A keretmese része volt a lovagi torna, vásártér, kézműves foglalkozások, erőpróbák, csapatversenyek. A tábor Kolozsvár északi részén a Lombi erdőben van, a helyszín alapján is kézenfekvő tehát a keretmese tematikájának választása. Meg hát ez mégiscsak a harmincötödik jubileumi LEHET cserkésztábor.

Bár a cserkészet alapértékeit már kiveséztük, Orbán Renáta újra megerősítette: a cserkészek közössége felekezetfüggetlen és politikai oldalakhoz sem húz. A hagyományőrzés, a történelem és a nemzeti értékek náluk nem kampányeszköz, hanem olyan kapaszkodók, amik segítenek mindenkinek abban, hogy megismerje gyökereit – de ez ideológiai csomagolás nélkül jön.

De vajon van-e relevanciája a cserkészet értékeinek a mai, ahogy mondani szokták, rohanó, progresszív világban? Kapnak a fiatalok fogódzókat ahhoz, hogy a progresszív valóságban is tájékozódjanak? – kérdeztem tőle

A szervező szerint nem is kérdés: persze, hogy van helye a cserkészetnek a 21. században is. Ne hagyjuk, hogy a szlogenek elfedjék a lényeget – a táborban a gyerekek olyan értékekkel és készségekkel találkoznak, amelyek kifejezetten a társadalmi szolidaritásról szólnak. Nem csak zászlót lobogtatnak és indulót énekelnek, hanem ahogy Orbán Renáta fogalmazott: sok olyan tudást visznek haza, ami ténylegesen hozzáad valamit a mindennapi működésükhöz. (És nem csak azt, hogyan kell tábortüzet rakni kanál nélkül.)

Példaként említette a problémamegoldó, alkalmazkodási képességeket, empátiát, egymás iránti toleranciát. Utóbbiak azért is nagyon fontosak, mert a táborban rengetegféle személyiség vesz részt különböző családi háttérrel, és a szervezők szerint a cserkészek itt megtanulják egymás egyéniségét és egyediségét elfogadni.

„Ha valakinek például ételérzékenysége van, arra is kell tudniuk reagálni a gyerekeknek, de ha valaki rosszul aludt, vagy honvágya van, mert hiányoznak a szülei, és nem tudott beszélni velük már hat napja, akkor mindig ott kell legyenek egymásnak ezek a gyerekek”, mondja a szervező. A tábor célja tehát az is, hogy a gyerekek megtanulják: a különböző helyzetekre különféle módokon reagáló embereket be lehet fogadni, együtt lehet élni és dolgozni velük.

A cserkészek a „külvilághoz” is kapcsolódnak. Augusztus 20-án a tábor részt vett a Kolozsvári Magyar Napok eseményein, szentmisén a Szent Mihály-templomban, majd cserkészudvarral és kiállítással jelen voltak a városi rendezvényeken.

A LEHET cserkésztábornak még saját, két naponta megjelenő újsága is van, amiért Orbán Renáta megjelenési és kommunikációs munkacsoportja felel. A Tábori miújság nevű lapot alapvetően a szervező felnőttek írják, de a cserkész gyerekek rajzai és versei is megjelennek benne, nyomtatott és online formában is olvasható.

A harmincötödik LEHET táborban persze van Mátyás király meg Szent Korona, de a lényeg nem ott van, hanem abban, hogy itt a gyerekek tényleg tanulnak valamit egymásról – meg úgy általában az együtt élésről. Hogy mit csinálsz, ha valaki túl fáradt, túl csendes, túl más. A természet megadja hozzá a hátteret, a programok a keretet, a közösség pedig mindent, amit egy iskolai osztályterem ritkán tud. És ha valaki úgy jön el innen, hogy nem tudja fejből, mikor koronázták meg Mátyást, de megtanulta, hogyan figyeljen a másikra, akkor valószínűleg, nem töltötte fölöslegesen az időt.