A menstruációs szegénység nem csak nőnapon fontos, az erdélyi magyar nőknek sem

A menstruációs szegénység arra a helyzetetre utal, amikor valaki anyagi vagy infrastrukturális okok miatt nem jut hozzá megfelelő menstruációs higiéniai termékekhez – mondjuk betétekhez, tamponokhoz, menstruációs kelyhekhez –, illetve nincs megfelelő hozzáférése tiszta mosdókhoz, vízhez vagy higiéniai körülményekhez. Sokan abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell aggódnunk emiatt, de a társadalom perifériáján rekedtek számára ez komoly és állandó problémát jelent, hiszen ha az embernek kenyér és menstruációs betét között kell választania, az már nem is igazán választás.

Ez a kérdés világszerte érinti a nőket és lányokat, különösen az alacsony jövedelmű családokban élőket, hajléktalanokat, menekülteket vagy olyanokat, akik vidéki, elszigetelt területeken laknak. Egyaránt lehetnek egészségügyi (fertőzések, reproduktív- és mentális problémák) illetve közösségi, társadalmi (megbélyegzés, kiközösítés, iskolai/munkahelyi hiányzás) következményei.

Anyagi nehézségekkel, így menstruációs szegénységgel küzdő nők az erdélyi magyarok között is vannak, erről azonban viszonylag keveset hallunk a hétköznapokban. A Máltai Szeretetszolgálat például minden márciusban adománygyűjtést szervez, hogy tisztálkodó-szereket és szépségápolási termékeket biztosítson olyan nőknek, akik nem engedhetik meg ezt maguknak. Ilyen típusú, kimondottan nőknek szóló gyűjtést az év többi részében nem szerveznek, de a hozzájuk támogatásért forduló személyeken általában tudnak segíteni, tudtam meg Andrásy Paula szociális munkástól, a szervezet vezetőjétől. Vannak évközbeni támogatóik, illetve, amikor valami nincs készleten, a közösségi média segítségével szerzik be azt, tette hozzá. Amennyiben valaki a szezonális gyűjtéseken kívül szeretne segíteni, adományozni, az hívhatja a 0770384986-os telefonszámot, illetve írhat a [email protected] email címre és a közösségi oldalukra is.

A #nemluxustáska országos program helyett inkább helyi kezdeményezéseket támogat az RMDSZ Nőszervezete

Az RMDSZ Nőszervezete korábbi években, magyarországi mintára #nemluxustáska címszó alatt jótékonysági gyűjtést szervezett, amelyet 2019-ben vezettek be a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom (NEEEM) részeként. Ez a kezdeményezés a menstruációs szegénység problémáját volt hivatott kezelni, még ha kis lépésekben és szezonálisan is. Az utóbbi években azonban nem láttam ennek a projektnek az állandósítására vonatkozó törekvéseket, idén egy nőnapi bulit népszerűsített a nőszervezet március 8. alkalmával a hivatalos közösségi média felületein.

„Megragadunk minden alkalmat, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nőket méltóságuk megőrzésében, a nehézségekben tudjuk támogatni, de sok esetben nem országos szintű kezdeményezések ezek, hanem helyiek” – mondta Csép Andrea, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke. „Nem az a cél, hogy egymást túllicitáljuk az adományozásban vagy a nőket érintő és menstruációs szegénység felszámolását, elkerülését célzó kampányokban, hanem sokkal inkább az, hogy megtaláljuk azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyekkel közösen tudunk egy jó cél érdekében tenni” – tette hozzá.

Ennek kapcsán pedig megemlítette a Maros megyei Fogadj örökbe egy anyát kampányt, a Zurli Alapítvány tizedik alkalommal meghirdetett kampányát, amelynek lebonyolításában az RMDSZ Nőszervezetének is szerepe volt az idén. Ennek keretében többek között menstruációs higiéniai terméket is lehetett adományozni a rászorulóknak.

Azt, hogy országos szinten az RMDSZ Nőszervezetének munkatársai milyen programokat szerveztek, csak a jövő hónapban sorra kerülő gyűlés után tudná megmondani, mondta Csép Andrea, de kiemelte, az alszervezetek a helyi közösségek igényeihez igazítják a tevékenységüket.

Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen miért is maradt abba a #nemluxustáska projekt, Csép Andrea azt felelte, hogy most Maros megyében sokkal jobb volt így, hogy egy másik szervezet mögé beállva, azt támogatva szerveztek gyűjtést, ugyanis az országos ellenőrzések megnehezítik, sőt néha ellehetetlenítik ezeket a projekteket. „A hatósági előírások annyira szigorúak arra vonatkozóan, hogy milyen papír kell, mit veszünk át, ellenőrizni kell a szavatosságot, nehogy valakinek problémája legyen egy termék miatt, és utána pont a #nemluxustáska legyen a hibás” – mondta. Hozzátette, szerinte a közösségi felelősségvállalásnak, annak, hogy nőként nőknek segítsünk, erős üzenete van a gyerekeink számára is.

Van törvényjavaslat a menstruációs szegénység megelőzésére, csak nincs hozzá politikai akarat

Csép Andrea elmondta, fontos, hogy nőként ott lehessen a parlamentben, felerősíthesse a nők hangját és olyan problémákat tárgyalhassanak, mint például a menstruációs szegénység: „A férfi kollégák nem fogják ezt megtenni, és nem is probléma, hiszen ha érintett vagy, akkor sokkal jobban érzed, igaz?”.

2021-ben olyan törvényjavaslatot nyújtottak be az RMDSZ képviselői más képviselőkkel közösen, ami a hátrányos helyzetű fiatalok oktatását és higiéniai termékekhez való hozzáférését segítené: minden nélkülöző család, ahol tíz évesnél idősebb lányok vannak, havi 15 lejes vásárlási utalványt kaphatna a menstruációs termékek beszerzésére. A tervezet egyelőre a szakbizottságoknál van, ahol viszont Csép Andrea szerint negatív visszhangja volt.

A képviselő azt is elmondta, hogy éppen most tárgyalnak egy, a pelenkák és menstruációs betétekre vonatkozó áfa csökkentését előterjesztő, szintén több párt együttműködésében kezdeményezett törvénytervezetet is.

Szorgalmazta továbbá az iskolákban olyan automaták elhelyezését, amelyek hozzáférést biztosítanak a lányoknak a higiéniai termékekhez, azonban a kis önkormányzatok anyagi keretének korlátozottsága szerinte megnehezíti ennek a kivitelezését, tette hozzá Csép Andrea.

A politikus hangsúlyozta, azért fontos, hogy nőként ott lehessen a parlamentben, hogy olyan problémákat tárgyalhassanak, mint például a menstruációs szegénység, ami a sok égető probléma között nem kerül mindig a prioritások közé. „Ha egy leányanya esetleg meghal a szülészeten akkor megint egy ideig foglalkozunk a témával, vagy nőnap kapcsán merül fel. A nők, a lányok egészsége, a családalapítás, a családtervezés, a prevenció azonban mind sokkal több figyelmet igénylő témák, amikkel én próbálok is foglalkozni, de sokan kell legyünk ahhoz, hogy erős legyen a hangunk” – mondta.

Az oktatásnak sem magától értetődő része a menstruációs felvilágosítás

A szexuális nevelés leggyakrabban vagy teljesen kimarad a romániai közoktatásból vagy tartalmilag nem kínál hasznosítható információkat a fiatalok számára. Ez pedig olyan tabusításhoz vezet a reproduktív folyamatok kapcsán, amely ellehetetlenítheti a fiatalok esetében, hogy segítséget kérjenek, amennyiben esetleg nincs lehetőségük hozzáférni menstruációs higiéniai termékekhez. Ez a tabusítás azonban nem csak az iskolákban, hanem a szűkebb közösségeken belül, akár családok esetében is gyakran megnyilvánul.

A lányokat általában gyakorlati szempontból világosítják fel az anyák a menstruáció kapcsán, ennek érzelmi és nőiséghez kapcsolódó aspektusait kevésbé tematizálják, azt, hogy mit kell használni, hogyan kell tisztálkodni, fájdalmakkal jár-e vagy sem, mondta egy tavaly készült interjúban Szállassy Noémi biológus és egyetemi tanár, aki a szexuális nevelés fontosságát hangsúlyozza. Hozzátette, tapasztalatai alapján, amit egyetemi hallgatók beszámolói is megerősítenek, főleg Székelyföldön, a gyerekek nem hallanak szexualitásról sem a szüleiktől, sem a tanáraiktól, sem otthon, sem az iskolában.

Nem csoda tehát, hogy Románia Európa-szinten élen jár a kiskorú anyák számának tekintetében, amit az Asociația Salvați Copiii szervezet 2024-es felmérései is alátámasztanak. Körülbelül 45 százaléka a 15 év alatti lányoknak, akik anyává váltak az Európai Unióban, Romániából származik. A kiskorú anyák (18 év alattiak) 30 százaléka az Európai Unióban Romániából ered, és minden tizedik romániai újszülött tinédzser édesanyával rendelkezik.

A megkérdezett kiskorú anyák 62 százaléka nyilatkozta azt, hogy soha nem kapott szexuális felvilágosítással kapcsolatos információkat, amelyek a védekezésre, menstruációra, szexuális úton terjedő betegségekre, beleegyezésre, és a többi hasonló kérdésre vonatkoznának.

A menstruáció kimaradása okozta félelmek és bizonytalanságok, amelyek gyakran hiányos háttértudással párosulnak, a fiatal anyákat veszélyeztető gyakorlatokat vonhatnak maguk után. Az egyik leggyakoribb, hogy a lányok alkoholfogyasztással (főleg bor fogyasztásával, borssal vagy csípős paprikával kombinálva) vagy másféle értágítókkal próbálják előidézni a vérzést.

Mennyibe kerül egy romániai nőnek a menstruáció?

Romániában a menstruációs higiéniai termékekre nincs áfakedvezmény, így azoknak 19% az áfája, ezzel szemben mondjuk a szállodai szállások vagy sportesemények 9%-os áfával rendelkeznek. Ezzel szemben Skóciában 2022 óta az állam ingyenes hozzáférést biztosít a nőknek a menstruációs termékekhez, az Egyesült Királyságban, Írországban, Kanadában, Kenyában, Ausztráliában, Indiában és Tanzániában pedig áfamentesen lehet beszerezni ezeket. Magyarországon a menstruációs termékekre kivetett 27%-os áfa az egyik legmagasabb Európában.

A Plushcare felmérése során az egy ciklust lefedő tamponok, tisztasági betétek és fájdalomcsillapító tabletták árát vizsgálta. Egy minimálbért kereső romániai nő havonta átlagosan 42 lejt (8,4 eurót) költ ezekre a menstruációs termékekre, amiért több mint 3 órát kell dolgoznia, míg egy brit nő mindössze 18 percet dolgozik ugyanezekért a termékekért.

Egész életükre vetítve egy romániai nő több mint 8 havi nettó minimálbérnek megfelelő összeget költ menstruációs termékekre, míg egy brit nő kevesebb mint egy minimálbérnyi összeget.

Nyugat-európai országokban, mint Írország, Franciaország, Spanyolország vagy Belgium, kevesebb mint egy óra munkával megvásárolhatók ugyanezek a termékek. Kelet-Európában csak Szlovákia és Lengyelország mutat hasonló helyzetet, ahol körülbelül egy óra minimálbéres munka szükséges egy havi menstruációs termék beszerzéséhez. A leginkább hátrányos helyzetben a moldovai és albániai nők vannak, akiknek 5 óra 42 percet, illetve 6 és fél órát kell dolgozniuk egy havi menstruációs termékért.

Románia lakosságának a 32 százalékát fenyegette 2023-ban a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélye, ami messze a legmagasabb arány az uniós tagállamok között, derül ki az Eurostat felméréséből. A lakosság 21,1 százaléka élt olyan háztartásban, amelynek jövedelme az egy főre jutó mediánjövedelem 60 százaléka alatt volt. Ez közel 3,97 millió embert jelent, derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatokból.

Az Eurostat arra is rámutatott, hogy az uniós tagállamok között jelentős eltérések vannak a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők arányát tekintve, Románia azonban ebben a tekintetben az élmezőnyben van, hátulról. Itt volt a legmagasabb a súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élők aránya, a lakosság 19,8 százalékát érintette a probléma a 2023-as adatok szerint.

A vidéki háztartások közel felében a családok hónapról hónapra élnek, nincs pénz a gyerekek ruháira és higiéniai termékeire, a szülők sok esetben külföldön, a gyerekek pedig feketén dolgoznak, de ez sem elég, hogy anyagi biztonságot teremtsenek, a World Vision Románia 2024-es felmérései szerint.

Menstruációs szegénység a világban

A menstruációs szegénység globális válságának egy másik súlyosbító tényezője a menstruációval kapcsolatos stigma, amit a Womankind Wordwide szervezet tematizált. A menstruáció körüli mélyen gyökerező szégyenérzet kulturálisan beivódott, fenntartva a káros sztereotípiákat és korlátozva az alapvető erőforrásokhoz való hozzáférést.

Nepálban például egyes közösségek még mindig gyakorolják a „Chhaupadi” nevű szokást. Ez az ősi hagyomány azt jelenti, hogy a menstruáló nőket, lányokat sárkunyhókba vagy istállókba száműzik menstruációjuk idejére, hogy ne hozzanak balszerencsét a családjukra. A kenyai Turkana megyében, valamint a Kenya–Etiópia határán fekvő Kibish távoli falvaiban élő lányok kecskebőrt használnak menstruációs termékek helyett.

A WHO és az UNICEF 2024. május 28-án közzétett közös jelentése rávilágít a menstruációs egészség és higiénia terén tapasztalható jelentős hiányosságokra az iskolákban világszerte. A „Progress on drinking water, sanitation, and hygiene in schools 2015–2023: special focus on menstrual health” című jelentés először elemzi az adatokat a menstruációs egészség és higiénia helyzetéről az iskolákban globálisan.

Ezeket a következtetéseket vonták le:

• Világszerte csak az iskolák 39%-a nyújt menstruációs egészségügyi oktatást. Ez az arány a középiskolákban magasabb: például Közép- és Dél-Ázsiában a középiskolák 84%-a biztosít menstruációs oktatást, míg az általános iskolák esetében ez az arány csak 34%.
• Globálisan az iskolák kevesebb mint egyharmadában (31%) van szemetes a lányok mosdóiban a menstruációs hulladék számára. Ez az arány a legkevésbé fejlett országokban 17%-ra, a szubszaharai Afrikában csupán 11%-ra csökken.
• Sok országban a serdülő lányoknak nincs hozzáférésük tiszta mosdóhoz vagy más privát helyhez az iskolában a menstruációs termékek cseréjéhez.
• A vízhez és szappanhoz való egyenlőtlen hozzáférés további problémát jelent milliók számára. A városi területeken, magániskolákban és csak lányok számára fenntartott iskolákban tanuló lányok nagyobb valószínűséggel férnek hozzá privát helyhez vízzel és szappannal, ami az egyes országokon belüli egyenlőtlenségekre világít rá.
• Világszerte milliók nincsenek tisztában a menstruációval vagy nem készültek fel rá első menstruációjuk előtt.
• Tanulmányok azt mutatják, hogy a menstruációval kapcsolatos stigma továbbra is elterjedt, és a serdülők gyakran szégyellik magukat vagy nem tudnak nyíltan beszélni a témáról. Ez a szégyenérzet befolyásolhatja mentális egészségüket és iskolai részvételüket.
• Nem állnak rendelkezésre adatok arról, hogy országonként hány tanár kapott képzést a menstruációs higiéniáról, ami jelentős hiányosságot jelez az oktatási támogatásban. A tanárok kulcsszerepet játszanak a pontos információk nyújtásában és a támogató környezet megteremtésében, de megfelelő képzés nélkül nem képesek kielégíteni a diákok igényeit.