Az EU-ban Romániában volt a legnagyobb tavaly a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya

Az Európai Unió lakosságának 6,8 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt tavaly, 0,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban – írja az Agerpres az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hétfői jelentése alapján.

Az uniós tagállamok között jelentős eltérések vannak a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők arányát tekintve. Magasan Romániában volt a legmagasabb a súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élők aránya, a lakosság 19,8 százaléka volt ilyen helyzetben. Románia után tavaly Bulgária (18 százalék), Görögország (13,5 százalék), Magyarország (10,4 százalék), valamint Spanyolország (9 százalék) következett a negatív rangsorban. A lista másik végén Szlovénia áll, ott a népesség mindössze 2 százaléka él ilyen körülmények között, majd Cipruson (2,4 százalék), valamint Svédországban, Luxemburgban és Észtországban (egyaránt 2,5 százalék) a legalacsonyabb.

A Eurostat összesítéséből az is kiderül, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya, 2022-ben még 24,3 százalékban határozták meg az arányukat, míg 2015-ben 34 százalék volt az arányuk.

A súlyos anyagi és szociális nélkülözés azt jelenti, hogy a megfelelő életvitelhez szükséges és kívánatos elemekhez azért nem férnek hozzá, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. A statisztikusok összesen 13 tételt (6 személyre, 7 háztartásra) határoznak meg, és ha egy személy esetében ezekből 7 hiány tapasztalható, akkor tekinthető valaki súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élőnek.

Olyan tételek szerepelnek, hogy fel van készülve egy váratlan kiadásra, képes megfizetni egy hét otthonától távol töltött vakációt, minden második nap tud húst (vagy annak megfelelő vegetáriánus étrendet) fogyasztani, az otthonát kellően melegen tudja tartani, fentart egy gépjárművet, tudja cserélni az tönkrement bútorait és ruháit, van legalább két pár cipője, van internetkapcsolata, havonta legalább egyszer találkozik a barátaival egy italra/étkezésre, rendszeresen végez szabadidős tevékenységet, minden héten költhet egy kis összeget magára.

A súlyos anyagi nélkülözés index egyébként része a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélye mutatónak. Az Eurostat júniusi tájékoztatása szerint Románia lakosságának a 32 százalékát fenyegette tavaly a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélye; és ez messze a legmagasabb arány az uniós tagállamok között.