Rekordot döntött a Szent Anna-tó vizének hőmérséklete

Az elérhető adatokhoz képest, de valószínűleg az elmúlt évszázadokra vonatkozóan is rekordmagas hőmérsékletet mértek 2024. július 15-én kora délután a Szent Anna-tó vizében, amely fél méter mélységben 30,9 Celsius-fokos volt, a tófelszín és a fenékközeli, 6,5 méteres vízmélység közötti hőmérsékleti különbség pedig elérte a szintén rekordnak számító 22 Celsius-fokot, derült ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának közleményéből.

A közlemény kiemeli, hogy példa nélküli volt a jégborítási időszak rövidsége is: 2024 januárjának első felében fagyott be a tó felszíne, és március 10-re már teljesen elolvadt a jég.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, dr. Máthé István vezetésével és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, dr. Vörös Lajos koordinálásával 2012 óta monitorozza a Szent Anna-tó vízminőségét, a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület közreműködésével.

A kutatók szerint a magas vízhőmérséklet összefüggésben van azzal, hogy 2024 nyara az egyik legmelegebb időszak volt világszerte a 19. század második felétől indult rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta. 2024. július 1-16. között több tucat romániai meteorológiai állomáson is megdőlt a levegőhőmérséklet napi maximuma. Így például Székelyudvarhelyen 2024. július 12-én 34,3 Celsius-fokot mértek, ezzel megdőlt az 1951-es napi levegőhőmérsékleti rekord (33,5 °C). Csíkszerdában 2024. július 13-án maximum 33,8 °C fokot mutattak a hőmérők, míg a korábbi, szintén 1951-ben mért rekord 32,7 °C volt.

A 2024. július 15-ei rekordmeleg Szent Anna-tavi vízhőmérséklettel egyidőben a tó vízterében kialakuló ún. hőmérsékleti rétegződésnek köszönhetően korábban nem tapasztalt mértékű, 22 Celsius-fokos vízhőmérsékleti különbség alakult ki a vízfelszín és a tófenék (6,5 m) között. Sok más tóhoz hasonlóan, a Szent Anna-tóban nyáron úgynevezett egyenes (direkt) hőrétegződés alakul ki, azaz fent a legmelegebb a víz, a mélységgel pedig csökken, a tófenék közelében pedig a leghidegebb. A tó vizében előforduló algatömeg gátolja, hogy a napsugarak a mélyebb vízrétegekbe is lejussanak, így az alsóbb rétegek kevésbé tudnak felmelegedni, emlékeztet a közlemény.

A kutatók kiemelik, hogy a Szent Anna-tó vizének melegedése nem egyedi jelenség. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai kimutatták, hogy a Pannon Ökorégióban főként az utolsó évtizedekben látványosan felgyorsult a sekély tavak, így például a Velencei-tó, Fertő-tó vagy a Balaton vízhőmérsékletének az emelkedése.

A 0,22 km² felszínű Szent Anna-tó Hargita meygében, az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében található, a Mohos Természetvédelmi Terület része.