65 fölött csak négy év egészségre számíthatunk – a várható egészséges élettartam tekintetében nem állunk jól

A várható élettartam és az egészséges élettartam két kiemelten fontos mutató, amelyek az emberek életminőségét és az egészségügyi rendszer hatékonyságát mérik. A világjárvány jelentősen befolyásolta ezeket az adatokat, és sok ország most próbálja visszanyerni a veszteségeket.

Romániában a 65 éves korban várható egészséges élettartam 2019-ben rekordot ért el: 6,6 év volt, de 2022-re ez az érték drámaian visszaesett, csupán 3,9 évre. Az Eurostat adatai szerint nemcsak nálunk regisztráltak ilyen mértékű csökkenést, hanem szerte az unióban, és ez a világjárvány következménye, ami azóta is tartó egészségügyi problémákat hagyott maga után. Bár az Európai Unióban a születéskor várható élettartam 2022-ben újra 80,6 évre nőtt (a 2019-es 81,3 évhez képest még mindig kevesebb), az egészséges élettartam nem tért vissza teljesen a járvány előtti szintre.

Románia az egyik olyan ország, amely az EU-ban az egyik legalacsonyabb várható élettartammal rendelkezik, és ez számos problémát okoz, írja a Curs de Guvernare portál, amely azt próbálta körüljárni, hogy mi az oka annak, hogy az uniós átlag szerint egy 65 éves ember még 9,7 évet élhet egészségesen, míg Romániában ez az érték jóval alacsonyabb, ami az egészségügyi rendszer és az életkörülmények kihívásait tükrözi.

A várható élettartam és az egészséges élettartam közötti szakadék

Az egyik legnagyobb probléma a várható élettartam és az egészséges élettartam közötti növekvő különbség. Az EU-ban ez a különbség 2022-re 18 évre nőtt a 2019-es 17,3 évről. Ez azt jelenti, hogy az emberek egyre hosszabb ideig élnek olyan egészségügyi problémákkal, amelyek jelentős mértékben korlátozzák mindennapi tevékenységeiket. Romániában az egészséges élettartam csupán 59 év, míg például Svédországban 66,5 év. Ez azt jelenti, hogy a romániai polgárok már a nyugdíjkorhatár előtt komoly egészségügyi problémákkal szembesülnek.

Ez a szakadék nemcsak az egyének életminőségét rontja, hanem az ország gazdaságára is negatív hatással van. A betegségek miatt nő a betegszabadságok és a betegnyugdíjak száma, ami csökkenti a termelékenységet, és növeli az állam egészségügyi kiadásait.

Az egészségügyi szakértők és az Európai Bizottság egyaránt kiemelik a megelőzés és az alapellátásba történő beruházás fontosságát. A betegségek korai felismerése és kezelése nemcsak jobb életminőséget biztosít, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményezhet az állam számára. Bár ezt a stratégiát széles körben elfogadták, Románia még nem alkalmazza hatékonyan.

A megelőzésbe és az egészségügyi alapellátásba történő beruházás kulcsfontosságú lenne Románia számára, hogy csökkentse az egészséges és a teljes élettartam közötti különbséget, és javítsa a lakosság életminőségét.

Románia és Svédország összehasonlítása életminőség és egészséges élettartam szempontjából

A várható élettartam és az egészséges élettartam különbsége jól illusztrálható Románia és Svédország példáján keresztül. Bár a két ország életkörülményei és egészségügyi rendszerei jelentősen eltérnek, egy fontos közös pont van: a két országban az emberek hasonló időt töltenek különféle betegségek és egészségügyi problémák miatt korlátozottan aktív állapotban. Ennek ellenére az összkép jelentősen különbözik.

Romániában a születéskor várható élettartam mindössze 75,1 év, ami az egyik legalacsonyabb érték az Európai Unióban. Ezen belül az egészséges élettartam (az évek száma, amelyet az emberek súlyos vagy közepesen súlyos egészségügyi problémák nélkül élnek) mindössze 59 év. Ez azt jelenti, hogy a románok körülbelül 16,1 évet töltenek életük utolsó szakaszában különféle betegségekkel vagy korlátozottsággal.

Svédországban ezzel szemben a várható élettartam sokkal magasabb, átlagosan 83 év. Az egészséges élettartam viszont 66,5 év, ami szintén jelentősen meghaladja a romániai szintet. Itt az emberek átlagosan 16,5 évet élnek különféle betegségekkel, de ez a korlátozott állapot csak nyugdíjkoruk után jelentkezik.

A svéd lakosság csak jóval a nyugdíjkorhatár után, 66,5 év körül kezd komolyabb egészségügyi problémákkal küzdeni. Ez azt jelenti, hogy a svéd nyugdíjasok hosszabb időt töltenek egészségesen, ami lehetővé teszi számukra az aktívabb életmódot, és késlelteti az egészségügyi ellátás iránti fokozott igényt. Ezzel szemben Romániában az emberek már 59 éves koruk körül szembesülnek jelentős egészségügyi problémákkal, amelyek rontják életminőségüket, még az előtt, hogy elérnék a nyugdíjkorhatárt.

Ez a különbség nemcsak a személyes életminőséget érinti, hanem jelentős gazdasági hatásokkal is jár. Romániában a korai egészségromlás növeli a betegszabadságok számát és a munkaerőpiaci inaktivitást, ami csökkenti a gazdaság termelékenységét. A hosszú távú krónikus betegségek kezelése és a szociális ellátások iránti igény pedig komoly költségeket ró az egészségügyi rendszerre és a nyugdíjrendszerre.

A romániai helyzet egyértelműen azt mutatja, hogy nemcsak a várható élettartam növelésére, hanem az egészséges évek számának növelésére is hangsúlyt kell fektetni. Ahhoz, hogy Románia közelebb kerüljön a svédországi szinthez, sürgős reformokra van szükség az egészségügyi rendszerben, elsősorban a megelőzésre és az alapellátásra helyezve a hangsúlyt. Ez segítene nemcsak az emberek életminőségének javításában, hanem a gazdaság versenyképességének növelésében is.

Az egészséges élettartam gazdasági jelentősége

Egy nemrégiben megjelent tanulmány, amelyet a Nature folyóiratban publikáltak, kimutatta, hogy az egészséges élettartam növelése gazdaságilag is előnyösebb, mint pusztán az élettartam meghosszabbítása. A tanulmány szerint egy évvel meghosszabbított egészséges élettartam akár 38 billió dollárral is hozzájárulhat a globális gazdasághoz. Ezzel szemben tíz évnyi egészséges élettartam növekedés akár 367 billió dolláros gazdasági hasznot is hozhat.

Románia számára az egészségügyi rendszerbe való beruházás nemcsak a lakosság egészségügyi állapotát javíthatná, hanem a gazdaságot is fellendítené. A korai beavatkozás és a megelőzés révén csökkenthetőek lennének az egészségügyi költségek, és növelhető lenne a munkavállalók termelékenysége.

A számok azt mutatják, a világjárvány utáni helyreállítás az egészséges élettartam és a várható élettartam tekintetében nehezen megy a fejlettebb országokban is, Románia számára pedig különösen nehéz. Bár az adatok szerint elkezdődött egy javulás, és a várható élettartam fokozatosan visszatér a járvány előtti szintre, az egészséges élettartam lassúbb helyreállása hosszú távú gazdasági és társadalmi következményekkel járhat. Romániának mindenképp növelnie kell az egészségügyi befektetéseit, különösen a megelőzés és az alapellátás területén vannak nagy hiányosságok, enélkül viszont nem lehet csökkenteni a várható és az egészséges élettartam közötti különbséget, és javítani az emberek életminőségét.