Nincs olyan szervünk, ami érintetlen maradt volna: a mikroplasztikok már az emberi agyban is ott vannak

Egyre több tudományos bizonyíték mutatja, hogy a mikroplasztikok nemcsak a környezetünkben, hanem az emberi szervezet kritikus szerveiben is felhalmozódnak, beleértve az agyat is. Ez arra készteti a kutatókat, hogy sürgős lépéseket követeljenek a műanyag szennyezés megfékezése érdekében.

Tanulmányok kimutatták, hogy apró műanyagdarabkák megtalálhatók az emberi tüdőben, placentában, szaporító szervekben, májban, vesékben, ízületekben, vérerekben és csontvelőben is. A Guardian cikke az emberi agyban kimutatható mikroplasztikokról szóló kutatásokat összegzi, és a témában jártas szakembereket is megszólaltatja.

Gündoğdu Sedat, aki a törökországi Cukurova Egyetemen foglalkozik mikroplasztikokkal, szerint az eredmények alapján „mostantól szükséges globális vészhelyzetet hirdetni” a műanyag szennyezés megfékezése érdekében. Az emberek mikroplasztikokkal – melyeket 5 mm-nél kisebb átmérőjű részecskékként határoznak meg – és a műanyaggyártás során használt vegyszerekkel kerülnek kapcsolatba a levegő, a víz és még az élelmiszerek révén is.

„Sokkal több műanyag van az agyunkban, mint amennyit valaha is elképzeltem, vagy amennyivel kényelmesen együtt tudnék élni” – mondta Matthew Campen, a New Mexico Egyetem professzora.

Egészségügyi kockázatok

A mikroplasztikok emberi testben okozott egészségügyi veszélyei még nem teljesen ismertek. A legfrissebb tanulmányok azonban már azt sugallják, hogy növelhetik különböző betegségek, például oxidatív stressz, sejtkárosodás és gyulladás, valamint kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Állatkísérletek összefüggésbe hozták a mikroplasztikokat termékenységi problémákkal, különböző rákos megbetegedésekkel, az endokrin és az immunrendszer zavarásával, valamint tanulási és emlékezési nehézségekkel.

Jelenleg az Egyesült Államokban nincsenek kormányzati szabványok az élelmiszerekben vagy vízben található műanyag részecskékre vonatkozóan. Az Environmental Protection Agency (EPA) dolgozik azon, hogy irányelveket dolgozzon ki a mérésekhez, és 2018 óta támogatást nyújt új módszerek kidolgozására, amelyek segítségével gyorsan kimutathatók és számszerűsíthetők ezek a részecskék.

Bethanie Carney Almroth, a svédországi Göteborgi Egyetem ökotoxikológusa szerint „aggodalomra ad okot” a mikroplasztikok egyre szélesebb körű megtalálása az emberi szervekben, figyelembe véve az állatokon végzett vizsgálatok eredményeit és a laboratóriumi emberi sejtvizsgálatok tanulmányait. „Ez ijesztő, azt mondanám” – tette hozzá.

Riasztó eredmények

Az egyik legfrissebb, még szakértői értékelés alatt álló tanulmányban, amelyet az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (National Institutes of Health) online tett közzé, a kutatók különösen aggasztó mikroplasztik-felhalmozódást találtak agymintákban. A májból, vesékből és agyakból vett minták mindegyikében találtak mikroplasztikokat, de a 91 agyminta átlagosan 10-20-szor több műanyagot tartalmazott, mint a többi szerv.

A kutatók szerint az agy az egyik legszennyezettebb szövet, amit eddig vizsgáltak. Campen szerint az agyminták 2024-es mintái átlagosan 50%-kal több műanyagot tartalmaztak, mint a 2016-ban vett minták, ami arra utal, hogy a mikroplasztikok koncentrációja az emberi agyban hasonló ütemben növekszik, mint a környezetben található mennyiség.

A vér-agy gát, amely a vegyi anyagok és kórokozók központi idegrendszerbe jutását hivatott megakadályozni, nem olyan védelmező, mint gondolnánk – mondta Almroth.

Nincs olyan hely, ahova ne jutnának be

A Journal of Hazardous Materials egy múlt hónapban megjelent tanulmánya kimutatta, hogy az összes vizsgált 16 csontvelőmintában mikroplasztikok találhatók, ami az első ilyen típusú kutatás volt. Egy másik tanulmány, amely 45 pekingi beteg csípő- vagy térdműtétje során gyűjtött mintákat vizsgált, minden egyes csípő- vagy térdízületben mikroplasztikokat talált.

További kutatások kimutatták, hogy a mikroplasztikok még a férfiak szaporító szerveiben is felhalmozódnak, ami aggodalomra ad okot a hosszú távú egészségügyi hatások miatt.

Az FDA (Food and Drug Administration) szerint a jelenlegi tudományos bizonyítékok nem mutatják ki, hogy az élelmiszerekben talált mikroplasztikok vagy nanoplasztikok egészségügyi kockázatot jelentenének. Ennek ellenére a kutatók azt javasolják, hogy az egyének próbálják csökkenteni a műanyagok használatát az élelmiszer-készítés során, különösen mikrózáskor, és inkább csapvizet igyanak palackozott víz helyett.

A globális műanyagszennyezés megállítása érdekében az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Közgyűlése két évvel ezelőtt megállapodott egy nemzetközi egyezmény kidolgozásának megkezdéséről, amely jelenleg is folyamatban van. A Guardian legfrissebb hírei szerint a Biden-adminisztráció jelezte, hogy támogatja a globális műanyaggyártás csökkentésére irányuló intézkedéseket.

„Nincs olyan hely, ami érintetlen maradt, a mély tengerektől az atmoszféráig és az emberi agyig” – mondta Almroth.