Laboratóriumban termesztett libamájat engedélyeztetne egy francia élelmiszergyártó, az EU-elnök Magyarország vitát javasol a téma kapcsán

A francia Gourmey vállalat elsőként kért engedélyt az Európai Unióban a piacra lépés előtti jóváhagyásra laboratóriumban termesztett libamájához, miközben az európai kormányok között heves vita zajlik az élelmiszer-innováció kapcsán.

2024. július 26-án a párizsi székhelyű Gourmey bejelentette, hogy benyújtotta kérelmét sejtalapú kacsatermékére az EU, Svájc, az Egyesült Királyság, Szingapúr és az Egyesült Államok élelmiszerbiztonsági hatóságainak – írja az Euractiv. A vállalat kiemelkedő terméke egy „új választási lehetőség lesz a libamáj rajongói számára” – áll a sajtóközleményben.

„A prémium szegmens mindig is az élelmiszer-trendek élvonalában volt, ahol a legizgalmasabb innovációk jelennek meg. Izgalmas kereskedelmi lendületet látunk első termékünknél számos régióban, ahol a séfek továbbra is magas minőségű libamájat szeretnének felszolgálni” – nyilatkozta Nicolas Morin-Forest, a Gourmey vezérigazgatója a sajtóközleményben. Morin-Forest hozzátette, hogy várakozással tekint az együttműködésre a szabályozó hatóságokkal a biztonsági követelmények teljesítése érdekében, és kifejezte bizalmát abban, hogy termékeik megfelelnek az EU által előírt „rendkívül szigorú” szabványoknak.

A laboratóriumban termesztett vagy növesztett hús állati sejtmintából készül, amely tápanyagban gazdag környezetben növekszik, izom- és zsírszöveteket képezve. A termesztett termékek általában magzatbovin szérumot használnak, amely egy tehén és annak embriójának elpusztítását vonja maga után, ami etikai szempontból problémás a vegetáriánusok és vegánok számára. Azonban a Gourmey azt állítja, hogy nem használ állati eredetű összetevőket a termesztés során, így a libamáj előállításához nem kell semmiféle állatot elpusztítani. Továbbá a Gourmey azt is elmondta, hogy ökológiai lábnyomvizsgálatot végeztetett, amely kimutatta, hogy ez jelentősen kisebb lenne, mint a hagyományos libamáj előállítása esetében.

A laboratóriumi hús körüli viták

A laboratóriumban növesztett húst az EU „új élelmiszerként” szabályozza, amely jogi definíció olyan termékeket foglal magában, amelyek 1997 májusa előtt nem voltak jelentős mértékben jelen az európai étrendben. Az uniós jogszabályok szerint egy vállalatnak, amely új élelmiszert kíván bevezetni az unióban, engedélyezési kérelmet kell benyújtania az Európai Bizottsághoz.

Azonban Franciaország, Olaszország és Ausztria mezőgazdasági miniszterei tavaly januárban egy jegyzéket nyújtottak be az EU Tanácsához, amelyben megkérdőjelezték, hogy az új élelmiszerekre vonatkozó szabályozás alkalmas-e a termesztett húsra, és szigorúbb értékelést kértek ezekre. A tárcavezetők az innovációkat az „autentikus termelési módszerek” fenyegetésének minősítették, és azt javasolták, hogy az EU élelmiszerbiztonsági hatósága, az EFSA adjon ki egyértelmű iránymutatásokat a laboratóriumban termesztett hús értékeléséhez, hasonlóan az új gyógyszerek és gyógyszeripari termékek esetében használtakhoz.

A jegyzéket a cseh, ciprusi, görög, magyar, luxemburgi, litván, máltai, román és szlovák miniszterek is támogatták, és arra kérték a Bizottságot, hogy indítson nyilvános konzultációt a laboratóriumban termesztett hús kapcsán. Nemrégiben Magyarország, amely július 1-jén átvette az EU Tanácsának soros elnökségét, vitát javasolt a Tanácsban az új élelmiszerek lehetséges negatív hatásairól az európai kulináris hagyományokra. A magyar álláspont szerint az élő állatoktól származó tej- és hús termékek továbbra is az európai élelmiszer-kultúra alapkövei, az unió polgárai szkeptikusak az új típusú élelmiszerekkel szemben.