Rúzsokat, kozmetikumokat, még óvszereket is bedobnak a lejárt gyógyszeres kórházi konténerekbe

Hivatalosan az év eleje óta a lejárt szavatosságú vagy még használatban lévő, de a betegek által már nem használt gyógyszereket az egészségügyi egységek udvarán, speciális tárolókban és videóval vagy biztonsági személyzet által felügyelt területeken kell gyűjteni, hívja fel a figyelmet a Digi 24 portál. Az idén áprilisban megjelent módszertani szabályok szerint minden állami és magán egészségügyi intézmény köteles összegyűjteni a lejárt gyógyszereket a lakosságtól. Az egészségügyi intézmények vezetőinek biztosítaniuk kell, hogy a speciális konténereket a kórház udvarán, de a polgárok számára hozzáférhető és megjelölt helyeken helyezzék el. Ahol nincsenek kórházak, a kisebb városokban vagy falvakban ezeket a konténereket a gyógyszertárak közelében lehet elhelyezni, ahogy azt a törvény előírja. A kórházak meghatározhatnak bizonyos napokat és időpontokat, amikor az emberek bejöhetnek és behozhatják a gyógyszereiket.

Bukarestben a Bagdasar-Arseni kórház epidemiológusát a News.ro hírügynökség kérdezte arról, hogy működik-e már a rendszer, és mit tapasztalt az első hetekben. A Bagdasar ugyanis az egyik első fővárosi kórház, amely bevezette a gyógyszerbegyűjtést, dr. Andreea Preda azonban úgy látja, egyelőre nagyon döcögős, mert a lakosság nem érti, hogy ezek a speciális konténerek nem szemétlerakók, nem kukák. Sokan nemcsak gyógyszereket, hanem kozmetikumokat és óvszereket is belehelyeznek a gyűjtőzsákokba, ami szigorúan tilos. Emellett előfordul, hogy az emberek nem a megadott időpontban vagy a kijelölt lerakóba helyezik el a gyógyszereket, ami szintén problémát jelent.

Beatrice Speteanu, a Hagyományos Gyógyszertárak Szövetségének elnöke néhány hasznos tanácsot osztott meg arról, hogyan kell ezeket a gyógyszereket leadni. Szerinte a kartoncsomagolást el lehet távolítani, mert azt a papírhulladékkal együtt lehet gyűjteni, azonban a műanyagdobozokat, vagy a buborékfóliás csomagolást már nem szabad megontani, mert akkor könnyebben szétszóródhat a gyógyszer. Oda kell figyelni arra is, hogy az aeroszolokat és a folyékony készítményeket, hogyan és hol helyezik el, mert robbanás- illetve törésveszélynek vannak kitéve a tartályok.

A gyűjtődobozokba tilos bedobni a tűz- és robbanásveszélyes hulladékot, valamint az injekciós tűket! Természetesen a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő készítményeket sem szabad bedobni a gyűjtőládába, mint például a kábítószernek minősülő termékeket, amelyeket a gyógyszerészeknél kell leadni, ugyanis megsemmisítésük szigorú adminisztráció után külön történik. A kábítószerek és rendkívül erős hatóanyagot tartalmazó készítmények esetében a törvény azt mondja, hogy ezeket továbbra is vissza kell juttatni a gyógyszertárakba megsemmisítés céljából. Speteanu hozzátette, hogy a gyógyszertárakban viszont csak ezeket veszik át, a többi lejárt gyógyszert nem, mert nem rendelkeznek elegendő kapacitással a gyógyszerek nagy mennyiségű gyűjtésére, ellentétben a kórházakkal, amelyek jobban fel vannak készülve erre a feladatra.

Fontos, hogy a gyógyszereket nem szabad sem a lefolyóba, sem pedig toalettbe dobni, vagy önteni, hiszen vannak olyan kémiai anyagok, amelyeket a csatornavíz szűrőmechanizmusa sem tudja kiszűrni, így visszakerül a körforgásba, az ivóvizünkbe is.

A fel nem használt gyógyszerek leadása azért is nagyon fontos, mert bizonyos készítmények összetevői a lejárat után egészségügyi kockázatot jelenthetnek az emberi szervezetre.

Az ilyen gyűjtőhelyeket videóval megfigyelt területeken kell kialakítani, a kijelölt helyekről és időpontokról tájékoztatni kell a lakosságot, hogy az emberek tudják, mikor és hova vihetik a lejárt szavatosságú gyógyszereiket biztonságos megsemmisítés céljából.

Jelenlegi becslések szerint 1500 tonna lejárt szavatosságú gyógyszer kerül a lakosságtól háztartási hulladékként a hulladéklerakókba, onnan pedig súlyosan szennyező anyagokként a talajba és a vizekbe, ami rendkívül veszélyes a lakosság egészségére. A jogszabályt épp ennek a gyógyszeripari szennyezésnek a megelőzése érdekében hozták, azonban a végrehajtási módjáról csak idén döntöttek, és még nem indult el országos szinten ennek a gyakorlatba ültetése.

A szakembereket különösen az antibiotikumok környezetbe jutása aggasztja, mivel a vízbe, talajba kerülő antibiotikumok elősegítik a szuperbaktériumok kialakulását. Ezek a rezisztens kórokozók pedig képesek túlélni az antibiotikumokat, így hatástalanítva azokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az antibiotikum-rezisztencia jelentős közegészségügyi fenyegetés, amelyre sürgős válaszra van szükség. Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re évente akár 10 millió ember halálát okozhatják ezek a gyógyszerrezisztens fertőzések.