Új, ingyenesen látogatható szénalabirintussal várja látogatóit a Szent Anna-tó

Őszi attrakcióval lepte meg a látogatóit a Pro Szent Anna Egyesület. Az ország talán legnagyobb szénabálákból készített labirintusával nem csak a tó és a láp látogatottságát szeretnék növelni – a Szent Anna-tónál az év legszebbnek számító évszakán –, de beavatnák a látogatókat a környék gazdag növényi és élővilágába is.

Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvivőjének elmondása szerint öt évvel ezelőtt jutott először eszükbe, hogy a lengyelországi Zakopane hólabirintusa és várai mintájára újabb turistaattrakciót hozzanak létre a Szent Anna-tónál, ahol Románia egyik leghosszabb szánkópályáját már kiépítették. Ezek önmagukban is érdekesek, ugyanakkor felhívják a figyelmet a Dósa által gyakran „természeti múzeumként” emlegetett vulkanikus tó és láp egyedi élő és növényvilágára is, amit szerinte nem szabad összetéveszteni egyfajta „székelyföldi tengerparttal”, mint ahogy az a Szent Anna-tóval gyakran előfordul.

A labirintust egyébként Dósáék is hóból szerették volna megalkotni, csak a székely realitás szerinte az, hogy az utóbbi években már olyannyira kevés hó hull, hogy az már a szánkózást is megnehezíti, nemhogy labirintust lehetne építeni belőle.

A lázárfalvi közbirtokosságnak azonban kötelessége a Mohos-tőzegláp körüli legelők füvét lekaszálni (kb 25 ár), a szénából pedig rendszerint bálát gyúrnak, de a bálák elszállítása mindig körülményes a vulkáni kráterből. Felhasználni eddig nem igazán tudták, ezért idén elgondolkodtak azon, hogy mire használhatnák a bálákat a helyszínen. Ekkor jött ez az ötlet, hogy mi volna, ha szénabálákból építenék meg a labirintust, amit nagyobb havazás esetén akár hóval is le lehet takarni.

Ami azonban elsőre könnyűnek tűnt, a gyakorlatban sok tervezést és jól átgondolt stratégiát igényelt, mondta el Dósa a Transtelexnek. Hogy minél jobb legyen a végeredmény, a munkafolyamatba a mesterséges intelligenciát is bevonták. Utána következett az, hogy a számítógépen elkészült rajzot gyakorlatba ültessék. Ez sem volt könnyű, hiszen egy több mint 25 áras területet fedtek le a bálákkal és ezeket pontosan oda kellett elhelyezni, ahol a tervrajzon szerepelt.

„Nem szerettünk volna túl egyszerű, de túl bonyolult labirintust sem csinálni, hogy a gyermekek is feltalálják magukat benne, de drónfelvételekből is jól nézzen ki. Most több mint 2500 négyzetmétert, egy negyed hektárt fed le és négy napig dolgoztunk vele, amíg kihelyeztük” – monta az ügyvezető.

A labirintust nem csak egyénileg lehet kipróbálni, hanem kiránduló diák- vagy óvodás csoportok is használhatják, mert nem csak bolyongani lehet benne, hanem előre leszervezve lehetőség van kincskeresést is szervezni. A lázárfalvi kisiskolások már megnézték maguknak, ők Dósa Elek Levente szerint nagyon élvezték az útvesztőt.

„Kérdéseket lehet feltenni, a válaszokra a labirintusban elhelyezett táblákon lehet rálelni, amelyeket hamarosan kiteszünk. A résztvevők összegyűjtik a válaszokat, és az nyer, aki kijut a labirintusból” – részletezte Dósa. Hozzátette, belépőt nem szednek, mert a céljuk, hogy a Csomád-hegység értékeit megmutassák, a harmatfűtől kezdve a pókokon át a mámorkáig, de még a mókusokról is igyekeznek érdekes, kétnyelvű leírásokat elhelyezni a játék tábláin. Becsületkassza viszont működik.

A labirintus, melynek kincskereső részét a Zöld Székely Egyesülettel közösen dolgozzák ki, terveik szerint jövő tavaszig marad a helyszínen, a következő vegetációs periódusra ugyanis fel szeretnék szabadítani a területet, és a bálák sem időtállóak, tudtuk meg.

Érdeklődésünkre, hogy a labirintus medvebiztos-e, Dósa Elek Levente azt mondta, hogy miután a labirintus elkészült, az első dolguk volt, hogy biztonságossá tegyék: három sor villanypásztorral kerítették be az elmúlt napokban, hogy a medvék vagy más állatok ne ott keressenek maguknak búvóhelyet.

Dósáék egyébként a Mohos-tőzegláp tanösvényét is felújították a nyáron, de ez a hivatalos program szerint már csak október 30-ig lesz látogatható.

A Mohosban a 2000-es évek elején épült stéget (az első tószemig) és a kijáratig vezető „lépegetőket” összefüggő palló váltotta fel, ami elég széles ahhoz, hogy akár ketten egymás mellett sétálva nézzék meg a Mohost, 40 cm magasan. A palló kemény fának számító cserefából készült, úgyhogy azt remélik, időtálló lesz.

Jelenlegi szabályok a Szent Anna-tó környékén

A Szent Anna-tónál a látogatási idő november elsejéig 9-19 óra között tart, télen pedig 10-18 óra között lehet a tavat és a környékét felkeresni. A belépők több hónappal ezelőtt az autósok számára 40 lejre, a gyalog érkezőknek 30 lejre nőttek. Ezt korábban Dósa azzal magyarázta, hogy sokan próbálták őket átverni azzal, hogy az autót tilosban parkolták le, majd lesétáltak a tóhoz. Így viszont már jobban megéri nekik kifizetni a belépőt is tartalmazó parkolójegyet: például egy négyszemélyes autó esetében fejenként 10 lejt kell összedobni, miközben gyalogosként fejenként 30 lejt kell fizetni. Azoknak, akik egyértelműen túrázók, ingyenes a belépés.

Parkolni most csak a kráternyeregben lehet, a tó közelében lévő parkoló soha nem megállóhelynek készült, hiába használták hosszú éveken keresztül annak. Azokat viszont, akiknek indokolt, mert idősek, gyermeket várnak, fogyatékkal élők stb. Dósáék ingyen leviszik a tóhoz, majd fel is hozzák.

Dósáék az elmúlt években – a terület védelmében és a látogatók biztonságának növelése érdekében – több szabályt is hoztak. 2016 óta nem lehet a Szent Anna-tóban fürödni, mert egyfajta természeti múzeumként gondolnak rá. A tó partján pedig piknikezni és sátorozni sem lehet, erre a felső részen, a nyeregben van lehetőség. Újabban pedig a látogatók csomagjaira is jobban odafigyelnek.

Bár az intézkedést Dósa szerint sokan félreértették, ezért többen felháborodásuknak adtak hangot a Facebookon, a Pro Szent Anna Egyesület nem retikülök, túratáskák és hasonló dolgok betiltásáról döntött a nyáron, hanem a jelentős ételmennyiséggel a tópartra igyekvő látogatókat kezdte el korlátozni. A Pro Szent Anna Egyesületet ugyanis nem zavarja, ha valaki pár szendvicset fogyaszt el a tó mellett, de akik sok étellel érkeznek, azok általában hagynak is maguk után ételhulladékot. Az az incidens pedig, amikor egyesek direkt módon dinnyét tettek ki a medvéknek, jól érzékeltette, hogy miért is vezették be a piknikezési tilalmat.

Dósa szerint egyesek a medvéket is megetetnék, de arra már nem gondolnak, hogy jön még rajtuk kívül másik turistacsoport is. Az egyesület munkatársainak pedig több évi munkájába telt a medvéket ahhoz szoktatni, hogy nappal ne, csak este járkáljanak a tó körül, de ehhez arra is szükség volt, hogy ott este se találjanak maguknak plusz élelmet.

Azokkal a panaszokkal kapcsolatban, hogy a fenti részen a mosdók higiéniája egyes turisták szerint kifogásolható volt, miközben a borsos belépőért elvárnák a higiéniát, az ügyvezető azt mondta, hogy látják a problémát és meg is tesznek minden tőlük telhetőt. A szemetet is hetente többször felszedik, de nem tudnak mindenhol ott lenni, csak utólag tudnak intézkedni, így sok múlik azon, hogy a turisták mennyire élnek vissza a vendégszeretettel.