Hőhullám januárban: sorra zárnak be a síközpontok vagy téli sportok helyett biciklitúrákat ajánlanak a vendégeknek
2023. január 5. – 13:46
A csehországi Javorníkban az évnek ebben az időszakában általában 3 Celsius-fok körül szokott lenni a hőmérséklet, most azonban 19,6 Celsius-fokot mértek. Németországban december 31. és január 2. között országszerte csaknem 950 helyi rekord dőlt meg a különböző mérőállomásokon. Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban a hőmérő higanyszála majdnem 25 Celsius-fokot mutatott Bilbaóban – számolt be a BBC.
Sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok Európában, sőt Katalóniában a tavaly nyári hőség idején bevezetett vízkorlátozások után most újra elrendelték a takarékoskodást az enyhe időjárás miatt, hogy megelőzzék a vízhiányt.
Az extrém meleg januári hőmérsékletet a sípályák érzik meg leginkább: az Euronews arról ír, hogy Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Lengyelországban, Olaszországban és Csehországban több síparadicsom ki sem tudott nyitni a karácsony óta tapasztalt nagy meleg miatt. Franciaországban sok helyütt arra panaszkodnak, hogy csak az eső esik, hó egyáltalán nincsen.
Egyre többen mondják le síelési vakációjukat, mivel még a felkapott síparadicsomokban sem biztosított, hogy kedvenc téli sportjukat tudják majd űzni: vagy egyáltalán nincs hó, vagy csak „foltokban” lehet havat találni. A hegységben szokatlanul keveset havazott ebben az idényben, és a melegebb hőmérséklet nem kedvez a téli sportok kedvelőinek.
A francia és svájci síparadicsomok egy része már bezárt a rendkívüli időjárási körülmények miatt, amelyek pedig még nyitva tartanak, ott síelés helyett mountain bike-olni lehet.
Szívfacsaró. A sípályákon már nem lehet síelni. Ez a vég. Most először fordult elő, hogy megnyitottuk a sípályákat, majd be is zártunk, méghozzá a szezon közepén. Nagyon csalódottak a dolgozók is” – mondta el a Daily Mailnek Arnaud Lemercier, egy franciaországi síparadicsom üzemeltetője.
Tavasz eleji állapotok uralkodnak a legtöbb hegyvidéki üdülőtelepen: hó helyett füves részek, sziklás talaj vagy sáros, csuszamlós lejtők láthatók az európai neves síközpontokban – például az ausztriai Innsbruckban, Villars-sur-Ollonban és a németországi Lenggriesben.
Az alacsonyabban fekvő franciaországi és svájci síterepeket érintette a legjobban a melegebb időjárás és a heves esőzések, amelyek tönkretették a havas lejtőket. Ausztriában és Olaszországban valamivel kedvezőbbek a feltételek, de a síeléshez több hóra volna szükség.
Az európai hőkupola – amely akkor jön létre, amikor egy magasnyomású légréteg a meleget leszorítja egy bizonyos terület fölé – arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás kapcsán egyre gyakrabban szembesülhetünk ilyen jelenségekkel a téli időszakok folyamán.
Számos üdülőközpont vezetője válságtanácskozást folytat arról, hogy nyitva tudnak-e tartani, a The Times beszámolója szerint azonban sokan úgy döntöttek, hogy kénytelenek bezárni a pályákat. A vendégek biztonságát féltik, mivel az orvosok szerint a nem megfelelő körülmények miatt rengeteg a baleset.
A franciaországi síközpontok több mint fele zárva van, köztük legalább tíz a Pireneusokban, de a francia Alpok Isère régiójában sem jobb a helyzet. Csak az olaszországi Dolomitokban lévő síközpontok úszták meg egyelőre a bezárást, mert ott az időszaknak megfelelő mennyiségű hó esett.
A Guardiannak nyilatkozó klimatológus szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szokatlanul meleg időjárás és a hóhiány az elkövetkezendő idők jele, mivel a globális felmelegedés gyökeresen meg fogja változtatni a téli turizmust.
A mesterséges hó sem valószínű, hogy meg tudja oldani a helyzetet: a Bázeli Egyetem egy nemrégiben készült tanulmánya kiszámította, hogy a hóágyúval működő síközpontok vízfogyasztása fenntarthatatlanul – és a nagyközönség számára elfogadhatatlanul – 80 százalékkal emelkedhet.
Wim Thiery, a Brüsszeli Egyetem klímatudományi professzora szerint az évszázad végére “az Alpokban az általunk ismert síelésnek és egyéb téli sportoknak egyszerűen végük lesz. Ezek a problémák az idő múlásával súlyosbodni fognak, megoldást még nem találtunk rájuk.”
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!