Hőhullám januárban: sorra zárnak be a síközpontok vagy téli sportok helyett biciklitúrákat ajánlanak a vendégeknek

2023. január 5. – 13:46

Hőhullám januárban: sorra zárnak be a síközpontok vagy téli sportok helyett biciklitúrákat ajánlanak a vendégeknek
Műhavas sípálya a svájci Leysinben, ahol a szokásosnál melegebb a téli hőmérséklet, 2023. január 4-én – Denis Balibouse / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

A csehországi Javorníkban az évnek ebben az időszakában általában 3 Celsius-fok körül szokott lenni a hőmérséklet, most azonban 19,6 Celsius-fokot mértek. Németországban december 31. és január 2. között országszerte csaknem 950 helyi rekord dőlt meg a különböző mérőállomásokon. Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban a hőmérő higanyszála majdnem 25 Celsius-fokot mutatott Bilbaóban – számolt be a BBC.

Sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok Európában, sőt Katalóniában a tavaly nyári hőség idején bevezetett vízkorlátozások után most újra elrendelték a takarékoskodást az enyhe időjárás miatt, hogy megelőzzék a vízhiányt.

Az extrém meleg januári hőmérsékletet a sípályák érzik meg leginkább: az Euronews arról ír, hogy Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Lengyelországban, Olaszországban és Csehországban több síparadicsom ki sem tudott nyitni a karácsony óta tapasztalt nagy meleg miatt. Franciaországban sok helyütt arra panaszkodnak, hogy csak az eső esik, hó egyáltalán nincsen.

Egyre többen mondják le síelési vakációjukat, mivel még a felkapott síparadicsomokban sem biztosított, hogy kedvenc téli sportjukat tudják majd űzni: vagy egyáltalán nincs hó, vagy csak „foltokban” lehet havat találni. A hegységben szokatlanul keveset havazott ebben az idényben, és a melegebb hőmérséklet nem kedvez a téli sportok kedvelőinek.

A francia és svájci síparadicsomok egy része már bezárt a rendkívüli időjárási körülmények miatt, amelyek pedig még nyitva tartanak, ott síelés helyett mountain bike-olni lehet.

Szívfacsaró. A sípályákon már nem lehet síelni. Ez a vég. Most először fordult elő, hogy megnyitottuk a sípályákat, majd be is zártunk, méghozzá a szezon közepén. Nagyon csalódottak a dolgozók is” – mondta el a Daily Mailnek Arnaud Lemercier, egy franciaországi síparadicsom üzemeltetője.

Tavasz eleji állapotok uralkodnak a legtöbb hegyvidéki üdülőtelepen: hó helyett füves részek, sziklás talaj vagy sáros, csuszamlós lejtők láthatók az európai neves síközpontokban – például az ausztriai Innsbruckban, Villars-sur-Ollonban és a németországi Lenggriesben.

Mesterséges sípályák a St. Corona síközpontban, Ausztriában, 2023. jan. 4-én – Fotó: Leonhard Foeger / Reuters
Mesterséges sípályák a St. Corona síközpontban, Ausztriában, 2023. jan. 4-én – Fotó: Leonhard Foeger / Reuters

Az alacsonyabban fekvő franciaországi és svájci síterepeket érintette a legjobban a melegebb időjárás és a heves esőzések, amelyek tönkretették a havas lejtőket. Ausztriában és Olaszországban valamivel kedvezőbbek a feltételek, de a síeléshez több hóra volna szükség.

Az európai hőkupola – amely akkor jön létre, amikor egy magasnyomású légréteg a meleget leszorítja egy bizonyos terület fölé – arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás kapcsán egyre gyakrabban szembesülhetünk ilyen jelenségekkel a téli időszakok folyamán.

Számos üdülőközpont vezetője válságtanácskozást folytat arról, hogy nyitva tudnak-e tartani, a The Times beszámolója szerint azonban sokan úgy döntöttek, hogy kénytelenek bezárni a pályákat. A vendégek biztonságát féltik, mivel az orvosok szerint a nem megfelelő körülmények miatt rengeteg a baleset.

A franciaországi síközpontok több mint fele zárva van, köztük legalább tíz a Pireneusokban, de a francia Alpok Isère régiójában sem jobb a helyzet. Csak az olaszországi Dolomitokban lévő síközpontok úszták meg egyelőre a bezárást, mert ott az időszaknak megfelelő mennyiségű hó esett.

A Guardiannak nyilatkozó klimatológus szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szokatlanul meleg időjárás és a hóhiány az elkövetkezendő idők jele, mivel a globális felmelegedés gyökeresen meg fogja változtatni a téli turizmust.

A mesterséges hó sem valószínű, hogy meg tudja oldani a helyzetet: a Bázeli Egyetem egy nemrégiben készült tanulmánya kiszámította, hogy a hóágyúval működő síközpontok vízfogyasztása fenntarthatatlanul – és a nagyközönség számára elfogadhatatlanul – 80 százalékkal emelkedhet.

Wim Thiery, a Brüsszeli Egyetem klímatudományi professzora szerint az évszázad végére “az Alpokban az általunk ismert síelésnek és egyéb téli sportoknak egyszerűen végük lesz. Ezek a problémák az idő múlásával súlyosbodni fognak, megoldást még nem találtunk rájuk.”

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!