Stigma helyett biztonság: milyen jogi védelmet kellene kapniuk munkahelyükön a menopauza által érintett nőknek?

Stigma helyett biztonság: milyen jogi védelmet kellene kapniuk munkahelyükön a menopauza által érintett nőknek?
Az Amyris vezetői csapata Naomi Watts-szal együtt ünnepli az idén októberben megjelenő Stripes nevű szépség- és wellness menopauza-márkájának előzetes bemutatóját – Fotó: Dimitrios Kambouris / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A menopauza jelenségével munkaügyi- és jogi szempontból általában nem foglalkoznak a munkaadók és a törvényhozók sem. Miközben egyes távol-keleti országokban már van szabályozás, az EU tagországai meg sem kísérelték eddig ennek a problémának a rendezését.

Évszázadok óta jellemző, hogy a nőket valamilyen módon stigmatizálják a menopauza miatt, és azt éreztetik velük, hogy a menstruációjuk megszűnésével a fiatalságuknak is vége. Munkahelyi szinten ez nagyrészt kimerül abban, hogy a menopauzától szenvedő vezető beosztású női munkatársakat figyelmen kívül hagyják az előléptetéseknél, és inkább a fiatal kollégákra összpontosítanak.

A legtöbb nő a negyvenes évei elejétől a közepéig, azaz sok esetben a karrierje csúcsán) éli meg a menopauzát. Azaz miközben a munkahelyén a legjobb formáját hozhatná, hőhullámok, izzadás, álmatlanság, fáradtság és szorongás gyötri, és temérdek hangulatváltozást él meg. A tünetek sorából nem egy gyengítő hatással bír a testre, minek köszönhetően sok nő képtelen 100 százalékosan a munkájára koncentrálni, és az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtani.

Miért munkahelyi prioritás a menopauza?

A menopauza az öregedési folyamat természetes része, amely általában 45 és 55 éves kor között következik be, amikor az egyén ösztrogénszintje csökken. Ez az az időszak az ember életében, amely a menstruációs ciklusok végét jelzi, és gyakran azután diagnosztizálják, hogy az illetőnek 12 hónapig nem volt menstruációja. A menstruáció általában néhány hónap vagy év alatt kezd ritkulni, mielőtt teljesen megszűnik, bár néha hirtelen is megszűnhet.

A menopauzát megelőző időszakban azonban az egyénnél mellékhatások jelentkezhetnek. Ezt nevezzük peri-menopauzának. Hasonlóképpen, a menopauza után az egyén továbbra is szenvedhet a folyamatos hatásoktól. A menopauza három szakasza során az érintett számos különböző és gyakran bénító fizikai vagy pszichológiai tünet jelentkezhet, többek között:

  • álmatlanság és éjszakai izzadás
  • hőhullámok és szédülés
  • szívdobogás és légszomj
  • súlygyarapodás és lelassult anyagcsere
  • bőrirritáció, szárazság és viszketés
  • ízületi és izomfájdalmak és merevség
  • alacsony energiaszint és fáradtság
  • rossz hangulat és ingerlékenység
  • szorongás és pánikrohamok
  • csökkent koncentráció és memóriazavar
  • fokozott érzelmi érzékenység és önbizalomvesztés

A menopauza szakaszai és tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, és a nagyon enyhétől a súlyosig terjedhetnek, ahogyan az is, hogy mennyi idő alatt jelentkeznek ezek a tünetek. Ezek a tünetek hónapokkal vagy akár évekkel az egyén menstruációs ciklusának megszűnése előtt kezdődhetnek, és az utolsó menstruáció után még évekig fennállhatnak. Az életkor, amelyben a klimaxos tünetek jelentkeznek, szintén változó lehet, és az egyének egy része 40 éves kora előtt átesik a menopauzán. Ez az úgynevezett korai menopauza.

A brit parlament év elején végzett felmérése szerint a menopauza tünetei miatt minden harmadik nő kimarad a munkahelyéről, ennél viszont jóval csekélyebb az aránya azoknak, akik beszélnek az illetékesekkel arról, hogy mi is gyötri őket. A felmérés arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyságban csaknem 900 ezer nő hagyta ott a munkahelyét meghatározatlan időre a menopauzás tünetek hatásai miatt. Ez azt jelenti, hogy tapasztalt munkavállalókról kell lemondani, ami csökkenti a sokszínűséget a vezetői szinten, és tovább növeli a nemek közötti bérszakadékot.

Tüneteikről azért nem beszéltek a munkahelyükön, mert féltek a megbélyegzéstől, és mert azt sem tudták, hogy egyáltalán kivel beszéljenek róla, ezért kijelenthető: a problémával rendszerszinten foglalkozni, és nem csak az Egyesült Királyságban.

Az egészségügyi és munkajogi szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy egy menopauza-szabályzat munkahelyi bevezetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a személyzet minden női, transz és nem bináris tagja úgy érezze, hogy a vezetőség és a munkatársak teljes mértékben támogatják őt ebben a potenciálisan stresszes és nehéz életszakaszban – és hogy a munkahelyen méltányosan, méltósággal és tisztelettel bánnak vele.

Hagyományosan a menopauzán áteső nőknek a munkahelyi szervezeti támogatás, tudatosság, érzékenység és befogadás hiányával kellett szembenézniük.

Mivel azonban a nemspecifikus egészségügyi és jólléti igények egyre nagyobb prioritást élveznek a munkáltatók körében, és miután a munkaügyi bíróságok számos, a munkáltatók ellen hozott döntést hoztak, a szervezetek számára egyre fontosabbá vált, hogy biztosítsák a peri- és posztmenopauzában lévő nők támogatását, nemcsak a jogi kockázatok kezelése érdekében, hanem a befogadás biztosítása érdekében is, valamint azért, hogy a munkaerő érintett részeivel szemben ne alkalmazzanak tisztességtelen bánásmódot vagy hátrányos megkülönböztetést a menopauza miatt.

Az Európai Unióban sincs napirenden a kérdés

Európában jelenleg nincs olyan ország, amely elismeri a menopauza idején járó plusz szabadsághoz való jogot, és szintén kevés az olyan rendelkezés, mely a tüneteket tapasztaló nők szükségleteivel foglalkozna – írja az Euronews.

Olaszországban az INAIL, azaz a nemzeti munkahelyi balesetbiztosítási intézet elismeri a menopauzában lévő dolgozó nők problémáit, de ahelyett, hogy ajánlásokat fogalmazna meg a törvényhozóknak, inkább tanácsokat adnak a nőknek, hogy figyeljenek a menopauza időszakában az étkezésükre, és hogy sportoljanak, ha enyhíteni szeretnék a tüneteiket.

2022. január 22-én a menopauza alatti szabadság kérdését vitára javasolták az Európai Parlamentben. „Milyen intézkedéseket tervez a bizottság a menopauzában szenvedő női munkavállalókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés megelőzése ellen, és az eddigi stigmák leküzdése érdekében?” – szólt a képviselői kérdés, majd érkezett rá egy konkrétumoktól mentes válasz, ami az EP honlapján is olvasható volt. Azt írták, hogy

ideje lépéseket tenni a női munkavállalók védelme érdekében, és figyelembe kell venni, hogy a menopauza miatt a nők kiléphetnek a munkahelyekről, így tudásuk, tapasztalatuk elvész a piacról, ami jelentős gazdasági veszteségekhez vezet.

„Egyelőre nincs uniós szintű adatgyűjtés a kérdésben" – mondta Helena Dally, esélyegyenlőségért felelős uniós biztos.

A szenvedés, amely 2022-ben is tabu a nők életében

Bár szerencsére az esetek többségében a menopauza nem köszönt be nagyon szélsőséges tünetekkel, a szakemberek egyre többet beszélnek arról, hogy miért nem szabad a menopauzát többé tabusítani, a takargatni való, senkire sem tartozó mindennapi nyomoraink kategóriájába süllyeszteni. Arról nem is beszélve, hogy a menopauza hormonhullámvasútja gyakran egybeesik az életközepi válsággal.

Bátran kijelenthetjük, a menopauza nem magánügy, amivel nekünk, nőknek szép csendben, egyedül kell megküzdenünk. A nők 75 százalékának jelentkezik olyan menopauzatünete, amely akár éveken át súlyosan befolyásolja az életminőséget. Ez pedig hat a családi életre és a hatékony munkavégzésre – hívja fel a figyelmet Kathy Abernethy a Brit Menopauza Társaság igazgatója. A menopauza-szakértő, egyben aktivista tipikus példaként említette az alvászavart, amikor egy változókorban lévő nő akár hónapokig nem alszik a hőhullámok és a rossz lelkiállapot miatt. Ezek után jó kérdés, milyen munkahelyi teljesítményre képes, aki önhibáján kívül került egy időre ilyen nehéz helyzetbe.

Maga Abernethy is megtapasztalta, milyen az, amikor a negyvenes évei végéhez közeledve mintha egy másik erő venné át az irányítást a nő élete felett. Támad az indokolatlan szorongás és idegesség, miközben megjelenik egy fokozott ingerlékenység, amellyel együtt eluralkodnak az indokolatlan dührohamok. Mint a szakértő aktivista mondja, egy időre igazi tűzokádó sárkány lett belőle.

Sokan nem értik, hogy mi megy végbe a testükben, és későn derül ki számukra, hogy odafigyeléssel nagyon sok kellemetlen tapasztalatot el tudnának kerülni – hívja fel a figyelmet a Brit Menopauza Társaság szakembere, akinek mindennapos feladata a változókórban lévő nőket, akik hozzáfordulnak, ellátni tanácsokkal. Van rá igény, a nők igenis szeretnének beszélni a menopauzáról, hogy mit élnek meg, mi történik a testükkel, a lelkükkel, a kapcsolatukkal és a karrierjükkel ebben az időszakban. Ilyenkor minden téren kardinális változások történnek egy nővel, a menopauza egy nagy belső önismereti út is egyben.

A szakember véleménye szerint mivel a menopauza hosszú távú és mindenkit másképp érint, a munkahelyi távollétet megértően kell kezelni. A munkáltatóknak jó ötlet, ha beszélnek a munkatársakkal minden olyan észszerű döntésről, amely segítheti őket munkájuk elvégzésében. A munkatársaknak időt kell adni arra, hogy alkalmazkodjanak az esetleges változásokhoz. Ha valaki a menopauza miatt van betegszabadságon, a munkáltatónak ezeket a távolléteket a többi távolléttől elkülönítve kell nyilvántartania. Ennek oka, hogy előfordulhat, hogy a menopauzával kapcsolatos távollétet a személy általános jelenléti ívének részeként értékelni tisztességtelen vagy diszkriminatív lehet.

A csontritkulás az egyik leggyakoribb egészségügyi panasz, amely fellép ebben a korban – Fotó: Burger / AFP
A csontritkulás az egyik leggyakoribb egészségügyi panasz, amely fellép ebben a korban – Fotó: Burger / AFP

"Az is jó gyakorlat, ha a munkáltató lehetővé teszi a munkatársak számára, hogy a menopauzával kapcsolatos orvosi rendeléseken részt vegyenek. Az ilyen típusú szabadnapokra nincs jogszabály, de az alkalmazottaknak és a munkavállalóknak joguk lehet a munkaszerződésükben rögzített fizetett vagy fizetés nélküli szabadnapokra" – mondta el Kathy Abernethy.

Pozitív példák

Spanyolország az első európai ország, amely elismerte a menstruációs szabadsághoz való jogot, miután a spanyol kormány idén elfogadta a gyakorlatot támogató törvényjavaslatot. A törvényjavaslat szerint a súlyos menstruációs fájdalmakkal küzdő nők havonta legalább három nap betegszabadságot vehetnek ki. A spanyol kormány így olyan keleti országokat ért utol, mint Indonézia, Japán, Dél-Korea és Tajvan, ahol már régóta létezik a munkahelyi menstruációs szabadság.

Európában az Egyesült Királyságban történt előrelépés: egy parlamenti képviselőkből álló bizottság a menopauza alatti szabadságot szorgalmazza, Sadiq Khan londoni polgármester pedig rendhagyó módon márciusban bevezette a menopauza szabadságot a városháza alkalmazottai számára. A polgármester elmondta, hogy szembe akart szállni a menopauzát övező tabukkal, ami a munkahelyen szégyent vagy szorongást jelenthet.

"A munkáltatók felelőssége, hogy valóban befogadó munkahelyeket hozzanak létre" – mondta. "Ennek része, hogy biztosítani kell a menopauza megértését, és azt, hogy ez hogyan hathat az alkalmazottakra, valamint meg kell kérdőjelezni a témát övező tabukat, amelyek túl gyakran megakadályozzák, hogy az emberek megkapják a szükséges támogatást.

Sadiq Kahn, London polgármestere és felesége – Fotó: Neil Hall / AFP
Sadiq Kahn, London polgármestere és felesége – Fotó: Neil Hall / AFP

“A menopauzához nem szabadna stigmának vagy szégyennek kapcsolódnia, és a beszélgetés megnyitásával szeretném megmutatni, hogy a menopauzáról való munkahelyi beszélgetés normális, és hogy meg tudjuk szüntetni a menopauzát átélőkkel kapcsolatos stigmát” – nyilatkozta London polgármestere. A rendelkezés követendő példa lehet egész Európa számára.

Egy uniós jogszabály kidolgozása lehetőséget nyújthat arra, hogy segítse a figyelemfelkeltést, platformot biztosítson a vitákhoz és a képzéshez, és megváltoztassa az elavult hozzáállást ehhez a súlyos, de gyakran figyelmen kívül hagyott, munkával kapcsolatos kérdéshez. Hozzájárulhat annak biztosításához, hogy az érintettek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, vagy más jogellenes megkülönböztetéssel szembesüljenek.

Dióhéjban összefoglalva, a menopauzát nem szabad "női kérdésként" vagy akár mellékes kérdésként kezelni, hanem kifejezetten el kell ismerni, mint jogos foglalkozás-egészségügyi és egyenlőségi kérdést. A menopauza-politika egyértelmű elkötelezettséget mutat a munkavállalók felé, hogy tisztességes és a törvényeknek megfelelő bánásmódban részesüljenek. Ez egyúttal hozzájárul egy olyan nyitott és empatikus szervezeti kultúra kialakításához, amelyben a menopauza témája normalizálódik.