Soha sem voltak ilyen sokan a kolozsvári Pride felvonuláson, ezért kicsit bulisabb is lehetett volna

2022. június 11. – 20:58

frissítve

Soha sem voltak ilyen sokan a kolozsvári Pride felvonuláson, ezért kicsit bulisabb is lehetett volna
Fotó: Márkos Tamás / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Ötödször tartották meg szombaton a Kolozsvár Pride felvonulást, a résztvevők számára már nem panaszkodhatunk, de a szervezésen még akad csiszolnivaló.

A szervezők becslései szerint 3 és 5 ezer közötti személy vonult fel idén a belvárosban megszervezett Pride felvonuláson. Noha az első Pride felvonulást a hatóságok „elrejtették”, mostanra már túlléptek az óvatoskodáson: néhány hete már lehetett tudni, hogy az idei felvonulás „központibb” útvonalat már nem is kaphatott volna: a résztvevők a Főtérről indultak, a Wesselényi (Regele Ferdinand), a Malom (George Barițiu), a Bartha Miklós (Emil Isac), az Arany János (Petru Maior), illetve a Jókai (Napoca) utcákon haladva tértek vissza a kiindulópontba.

Először 2017-ben tartottak felvonulást a városban, egy borongós szombat délelőtt mintegy nyolcszáz tüntető sétált egy kellemeset a Garibaldi és Napoca híd között, a Szamosnak az Arénával szemközti oldalán. Mivel ez a Pride nem a városközpontban zajlott, nem láthatták sokan, de mégis mindenki örült annak, hogy egyáltalán sor kerülhetett a rendezvényre. 2018-ban még mindig nem merte a központban engedélyezni a városvezetés a felvonulást, de a régi sportcsarnok környékén gyülekező mintegy másfélezer résztvevő tényleg egy üdítő, Pride-jellegű eseményen vehetett részt. 2019-ben aztán végre a Főtéren indulhatott a felvonulás hozzávetőleg háromezres tömege, de azért a hangulat nem volt az igazi, igyekeztek gyorsan lezavarni a júniusi forróságban. 2020-ben a járvány miatt elmaradt a Pride, 2021-ben pedig sokáig kétséges volt, hogy megtarthatják-e, de egy augusztusi vasárnap délelőtt végül lehetett, igaz nem a központban, hanem csak a Sétatér környékén. A központba már nem mehettek, mert a főteret épp a Kolozsvári Magyar Napok foglalták el, de kárpótlásul talán annak volt a legjobb a hangulata, mindenki pörgött, hogy a világjárvány közepén Pride-ot tartanak, és azon fogalmazta meg a legerősebb üzeneteket a mintegy ezer vonuló.

Fotó: Gál László / Transtelex Fotó: Gál László / Transtelex
Fotó: Gál László / Transtelex

Az idei felvonulásra láthatóan rekordszámú résztvevő érkezett. A gyülekező 15.30-ra volt hirdetve, ahol szép számban megjelentek romániai és külföldi fiatalok, de idősebbek – mint utólag kiderült, a gyerekeiket támogató szülők is. Kicsit árnyalta a kezdeti lelkesedést, hogy négy órakor a szervezők még építették a színpadot, nem volt zene és nem volt hangosítás sem, így nem igazán lehetett tudni, hogy miként zajlik majd a felvonulás. A szervezők végül kiterítették a hatalmas szivárványszínű és a transzneműeket képviselő zászlókat, ezt több résztvevő felemelte és gyakorlatilag így indult el a felvonuló tömeg.

Fotó: Gál László / Transtelex Fotó: Gál László / Transtelex
Fotó: Gál László / Transtelex

A séta békésen zajlott le, nem zavarták meg szélsőséges csoportok, vagy beszólogató járókelők, legfeljebb a dugóba szorult autósok bosszankodhattak. A felvonulók mondhatni túlságosan „jól viselkedtek”, viszonylag csendben hömpölygött a tömeg, leszámítva néhány kurjantást vagy a „szeretetet és egyenlőséget!” jelmondat skandálását.

Fotó: Márkos Tamás / Transtelex Fotó: Márkos Tamás / Transtelex
Fotó: Márkos Tamás / Transtelex Fotó: Márkos Tamás / Transtelex
Fotó: Márkos Tamás / Transtelex

A Főtérre visszaérve a tömeg nagy része levált, hiszen jó ideig még mindig nem működött a hangosítás. Sokan azt gondolhatták, hogy lejárt a rendezvény, ezért továbbálltak. Egy váratlan pillanatban végül bereccsentek a hangszórók, és felcsendült Lady Gagától a Born This Way című dal. Ekkor egyből elpárolgott minden hiányérzetünk: jó nagy buli kerekedett.

Fotó: Márkos Tamás / Transtelex
Fotó: Márkos Tamás / Transtelex
Fotó: Márkos Tamás / Transtelex Fotó: Márkos Tamás / Transtelex
Fotó: Márkos Tamás / Transtelex Fotó: Márkos Tamás / Transtelex
Fotó: Márkos Tamás / Transtelex

A felvonulás végén sikerült elcsípni egy igazán szép pillanatot is: egy srác megkérte az egyik fotóst, hogy készítsen róla és párjáról fényképet. Miközben készült a kép, abban a pillanatban megkérte a mit sem sejtő párja kezét.

A rendezvényen az ukrajnai LMBTQ-közösség tagjai is beszédet tartottak, akik az országukban zajló háború kapcsán kifejtették, hogy a közösségük még nagyobb veszélyben van, mint valaha, sokan meghaltak vagy külföldre menekültek. Ennek ellenére kitartanak a végletekig és tudják, hogy egy napon győzedelmeskedni fognak.

Fotó: Gál László/ Transtelex
Fotó: Gál László/ Transtelex

A felvonulók az RMDSZ-nek is üzentek

A buli nem tartott soká, a Queer Sisterhood Cluj és Cluj Pride közösségek képviselői rövid történelmi áttekintő után beszédeket tartottak. Itt külön kiemelték az RMDSZ indítványát is, amellyel kapcsolatban elmondták: egészen szürreális, hogy olyan jogokat akarnak az LMBTQ+ közösségtől megvonni, amelyekkel nem is rendelkeznek.

A szövetségi képviselők ugyanis magyarországi mintára kezdeményezték a gyermekvédelmi törvény módosítását a parlamentben, amelyet a szenátus már hallgatólagosan elfogadott, de végleges döntést a képviselőház fog hozni.

A törvénymódosítási kezdeményezést Benedek Zakariás, Gál Károly, Könczei Csaba, Seres Dénes és az RMDSZ-es színeiben parlamenti képviselői helyet szerző két EMSZ tag: Kulcsár-Terza József és Zakariás Zoltán terjesztette be. A kezdeményezők között szerepel az EPP Nőszervezetének élére frissen megválasztott Biró Rozália is. A tervezetet egyébként hatan iktatták, Benedek Zakariás neve utólag került a kezdeményezők közé. Az importált jogszabály a magyarországi homofób törvényhez hasonlóan megbélyegzi az LMBTQ+-közösség tagjait.

A kezdeményezők az identitásról szóló cikket kiegészítenék a nemzetiségi és nemi önazonossággal, az identitás védelméről szóló rendelkezést pedig úgy bővítenék ki, hogy „minden gyermeknek joga van külső beavatkozás nélkül megőrizni állampolgárságát, nemzetiségét, nevét, családi kapcsolatait, és (születési) nemi önazonosságát”.

A törvénymódosító javaslatot, amely tiltja az úgynevezett „melegpropagandát az iskolákban”, már több romániai emberi jogi szervezet elítélte, mondván, hogy az LMBTQ+ közösséggel szembeni diszkriminációt legitimálná, hasonlóan a magyarországi és oroszországi intézkedésekhez.

Az ACCEPT és a MozaiQ LMBTQ+ jogvédő szervezet arra figyelmeztetett, hogy a törvénymódosítás elfogadása az LMBTQ+ közösségről szóló filmek és hírek cenzúrázásához, valamint a felvonulások és nyilvános rendezvények korlátozásához vezetnek.

„A budapesti oktatási rendszerben alkalmazott cenzúrát nem szabad Bukarestben is érvényesíteni” – jelentette ki az ACCEPT LMBTQ+ jogvédő szervezet. „Romániának el kell kerülnie azt az illiberális sodródást, amelyet Magyarország támogat ilyen intézkedésekkel, amelyeket az Európai Unió nem fogadott kedvezően. A kifejezetten homofób és transzfób jogszabályok elfogadása a szexuális irányultságról és a nemi identitásról szóló információk cenzúrázásával szégyent hoz Romániára. Az alsóháznak szavazatával véget kell vetnie a diszkriminációra való felbujtásnak.”

„Felszólítjuk az alsóházat, hogy döntsön felelősségteljesen, és utasítson el minden olyan törvényjavaslatot, amelynek célja az LMBTQ+ közösség démonizálása és marginalizálása” – nyilatkozta a MozaiQ is.

Fotó: Márkos Tamás/Transtelex
Fotó: Márkos Tamás/Transtelex

Parlamenti adatlapja szerint a tervezetet március 14-én iktatták a szenátusban, és a jogi, illetve munkaügyi bizottságnak kellett volna jelentéstevő testületként megvitatnia. Ez nem történt meg, és már nem is fog megtörténni, mert április 27-én letelt a 45 napos határidő, így hallgatólagosan elfogadottá vált a jogszabály. A jogszabályt ugyanakkor három véleményező szakbizottság közül kettő (a tanügyi és a közigazgatási) negatívan, egy (az emberjogi) pedig pozitívan véleményezte.

A törvénymódosító javaslat most a képviselőházba került

Az RFI.ro úgy tudja, hogy az alsóház emberjogi bizottsága is pozitívan véleményezte a tervezetet. A napirendre tűzéséről majd a házbizottság dönt. Csoma Botond frakcióvezető a Transtelexnek elmondta, egy későbbi frakcióülésen dől el, hogyan szavaznak majd az RMDSZ képviselői, amikor a tervezet napirendre kerül. A politikus egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy mi a személyes véleménye a jogszabályról. „Úgy korrekt, hogy frakcióvezetőként akkor nyilatkozzak, ha már beszéltünk róla a frakcióban” – jelentette ki.

Kedvenceink