Ökológus a Kisbács mellett észlelt medve kapcsán: hozzá kell szoknunk a jelenlétükhöz a települések közelében

Egy medvét fotózott egy helyi lakos a Kolozsvár melletti kisbácsi erdőben. Bár nem ez az első eset, hogy medvét láttak a környéken, korábban nem számított megszokott jelenségnek a nagyragadozó jelenléte Kolozsvár közvetlen közelében. A Kisbácsi Vadászegyesület adminisztrátora, Mihai Deleanu azonban ezúttal is jelezte a Facebookon posztolt kép alatt, hogy tapasztalatai szerint már évről-évre egyre több medvét figyelnek meg ebben az erdőben.

A hír kapcsán Hartel Tibor ökológus kutató, a BBTE Környezettudomány és Környezetmérnöki Karának docense a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, amelyben kifejti, semmi szokatlan nincs a medve feltűnésében, figyelembe véve, hogy a medvék természetes táplálékforrása egyre csökken. Mint írja, a medve jelenléte a város közelében szerinte „jó hír” és számára nem is váratlan, mivel ennek lehetőségéről már korábban is beszélt akkor, amikor éppen az Hója-erdő szélén történő ingatlanberuházások ellen tiltakoztak. Akkor is úgy vélekedett, hogy ez a jelenség a jövőben csak erősödni fog. Közlése szerint Kolozsvár kaotikus ingatlanfejlesztése új lakóparkok megjelenéséhez vezetett nemcsak az erdők szélén, hanem akár éppen az erdők területén. A szakember szerint a medvék védelme érdekében el kellene gondolkodnunk azon, hogy társadalmi szinten képesek lennénk-e megtenni néhány lépést:

• El kellene fogadnunk, hogy a medvék jelenléte a települések környékén egyre gyakoribb lesz és bizonyos helyzetekben elkerülhetetlen. Mint kifejti, a medvék elterjedését komplex tényezők befolyásolják, amelyek között ott van a klímaváltozás és az emberi tevékenységek is, mint pl. a mezőgazdaság. Azokon a helyeken, ahol a természetes táplálékforrásaik megfogyatkoznak, a medvék kénytelen lesznek az emberek közeléből pótolni azt.
• Minden érintett nagyváros úgy kell majd kezelje a medvét, mint egy védett fajt, ugyanakkor az általános rendezési tervekben (PUG) és a zonális rendezési tervekben (PUZ) mint egy „kockázati tényezőt”. Mint megemlíti, jelen pillanatban a romániai rendezési tervekben a medvéknek egyetlen egy mondat van szentelve, ha egyáltalán megemlítik. Álláspontja szerint a nagyragadozók megőrzésének tudománya és a transzdiszciplinaritás már nagyon fejlett, és megvan az a szükséges elméleti és alkalmazott tudás, amely szükséges ahhoz, hogy egy teljes fejezetet szenteljünk a ragadozóknak és azok társadalmi-kulturális és gazdasági dimenzióinak.
• A jelek szerint a medve visszatér Kolozsvár környékére: ökológiai és evolúciós szempontból semmi természetellenes sincs abban, hogy a medve a dombos vagy akár síkvidéki területeken tartózkodjon – jegyzi meg.
• A medvék esetében az ökológiai teherbíró képesség (ecological carrying capacity) kiegészítő fogalmat kellene bevezetni, de ugyanilyen fontos a kulturális teherbíró képesség (cultural carrying capacity) fogalma is. A szakember szerint ez egy sor tevékenységet és beavatkozást igényel majd, mind a kommunikáció, mind a civil-részvételi tengelyen, mind pedig az intézményi és politikai téren. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy sajnos ezeket a tengelyeket korábban nem sikerült működésbe hozni azzal a céllal, hogy megakadályozzák az illegális szemét felhalmozódását és megállítsák a természet és a biokulturális értékek kárára történő illegális építkezéseket. Most mégis azt várná, hogy mobilizálják ezeket a nagyragadozók védelmében.
• A nagyragadozók és az ember viszonyának újragondolására van szükség: a húsevőket rendszerint a „vadonnal” társítják. De tudjuk, hogy a medvék és a farkasok is együtt élhetnek az emberrel, ha az együttélés feltételeit és az élőhelyeket tiszteletben lehetne tartani – szögezi le. Mint hozzáteszi, már sok tudományos írásból kiderült, hogy a magas természeti értékeket képviselő tájak megőrzése, az ökológiai kapcsolatok fenntartása az emberek számára is hasznos lehet. Ha a nagyragadozók számára megfelelő jövőt biztosítanánk, az egyben ökológiai teret nyújtana számos más védett fajnak és ökoszisztéma-funkciónak is, amelyekből az ember is sokféleképpen profitálhatna – zárja a bejegyezését a kutató.

A teljes, román nyelvű bejegyzés itt olvasható: