Így haragította magára Orbán Viktor a legközelebbi barátait

2023. május 15. – 07:56

frissítve

Így haragította magára Orbán Viktor a legközelebbi barátait
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Novák Katalin igyekezett bevetni mindent első hivatalos elnöki útján, amikor 2022 májusában a lengyel fővárosba utazott. Az egyik lengyel nemzeti színre hajazó piros ruhát vett fel, és nemcsak Andrzej Duda államfővel sikerült leszervezni egy találkozót számára, hanem az ország napi politikai működését közvetlenebbül meghatározó Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel is.

Novák azzal a küldetéssel ment Varsóba, hogy megmentse a háború miatt veszélybe került magyar–lengyel kapcsolatokat. A korábban Orbán Viktor legszorosabb európai szövetségesének számító lengyel vezetést feldühítette az, hogy a magyar kormány nem foglalt egyértelműen állást az Ukrajna elleni orosz invázió ügyében, és ugyan megszavazott minden addigi uniós szankciós csomagot Oroszország ellen, de közben hangosan bírálta azokat.

Ilyen előzmények után a magyar vezetés nagy reményeket fűzött Novák útjához. A terv az volt, hogy az új köztársasági elnök gesztusokat tesz, elítéli az orosz agressziót, és ezáltal – ahogy egy, az út előkészítésében részt vevő magyar forrás fogalmazott – „olyan kép jön majd le Morawieckiben és a lengyelekben, hogy az elnök más vonalat visz, mint Orbán (…) hogy a magyar politikában is vannak másképp gondolkozó hatalmi centrumok”.

Csakhogy a Novák Katalin látogatásáról részletes információkkal rendelkező magyar és lengyel kormányzati források beszámolója szerint legalább az egyik tárgyalása rendkívül feszült hangulatban zajlott, és számára kifejezetten rosszul sült el.

Miközben a magyar elnök és stábja leginkább abban bízhatott, hogy Novák majd barátságos gesztusokkal és személyes varázsával lefegyverzi lengyel tárgyalófeleit, Mateusz Morawiecki miniszterelnököt sokkal jobban érdekelték konkrét politikai-gazdasági ügyek. A Direkt36 által megszerzett információk alapján ez meglepte Novákot és kíséretét.

Morawiecki megkérte például a magyar államfőt, hogy magyarázza el, miért olyan súlyos Magyarország orosz energiafüggése. Novák erre az Orbán-kormány gyakori érvét adta elő, miszerint ez egy sajnálatos adottság, történelmileg így alakult, és az orosz energiahordozók kiváltása technikailag lehetetlen. A lengyel miniszterelnök viszont tudta jó előre, hogy milyen választ fog hallani, és azonnal ellenérvekkel állt elő.

A találkozóra készülve Morawiecki ugyanis saját apparátusától és a lengyel kormánynak dolgozó szakértőktől részletes számításokat kért be Magyarország orosz energiafüggőségéről, és arról, vajon megoldható-e az orosz energia kiváltása.

„A lengyel elemzések mind arra jutottak, hogy Magyarország technikailag ki tudná váltani az orosz energiát, csak éppen nem akarja”

– magyarázta egy, a találkozó részleteit ismerő forrás.

A lengyelek például ellenőrizték és vitathatónak találták a magyar kormányzat és a Mol állításait arról, hogy pontosan mennyi időbe is telne átállítani az olajfinomítókat az Urals típusú orosz olajról más olajtípusokra. A magyar érvelés úgy szólt, hogy 2-4 évre és több százmillió dollárra lenne ehhez szükség. A lengyel miniszterelnök szakértői viszont arra jutottak, hogy ez a magyar állításokhoz képest sokkal rövidebb idő alatt megvalósítható lenne. Morawiecki azzal is érvelt Nováknak, hogy még akkor sem omlana össze Magyarország, ha az oroszok leállítanák a Barátság kőolajvezetéket, mert Magyarország az Adria felől tudná pótolni a kieső olajmennyiséget.

A lengyel miniszterelnök és stábja a gázügyekből is alaposan felkészült. Morawiecki kioktatta tárgyalópartnerét a különféle interkonnektorokból és alternatív gázútvonalakból is, melyek segítségével – a lengyel kormány szakértői szerint – Magyarország az orosz gázról is fokozatosan le tudna válni, ha akarna. Azt is felemlegette emellett, hogy a magyar vezetés 2021 őszén egy hosszú távú gázszerződést írt alá az orosz Gazprommal, ami szintén nem a függetlenedés irányába mutatott.

Novák a vitának ezen a pontján megpróbált kibújni a további kérdések alól. Arra hivatkozva, hogy ő még új a pozíciójában, áthárította a kérdések megválaszolását Altusz Kristófra, a Köztársasági Elnöki Hivatal diplomáciai igazgatójára, de lengyel kormányzati források szerint az ő válaszai sem győzték meg Morawieckit és stábját.

Novák Katalin sikertelen varsói bemutatkozó látogatása egy jellemző epizódja volt az elmúlt bő egy évnek, melynek során a Jog és Igazságosság (PiS) nevű párt által vezetett lengyel jobboldali kormánykoalíció politikusai hol zárt ajtók mögött, hol a nyilvánosság előtt elkezdtek szembefordulni az Orbán-kormánnyal.

A Direkt36 a VSquare nevű varsói szerkesztőséggel együttműködve az elmúlt hónapokban több mint harminc olyan forrással – köztük magyar és lengyel kormányzati tisztviselőkkel – beszélt, akik közelről követik a két ország viszonyának alakulását.

Ebből olyan kép rajzolódott ki, amely szerint a lengyelek ugyan nem szakították meg teljesen a kapcsolatot az Orbán-kormánnyal, de takaréklángra vették azt. Kiderült többek között az is, hogy különösen rossz a megítélése lengyel kormányzati körökben Szijjártó Péter külügyminiszternek, akinek stábja feldühítette az egyik legfontosabb lengyel kormányközeli médiamágnást is. És ugyan hiába tesz komoly erőfeszítéseket a magyar diplomácia, hogy a lengyel vezetés kedvében járjon, erre nagyon hűvös reakciók érkeztek az elmúlt hónapokban. Mindez pedig akadályozza Orbán nagyszabású terveit is egy új európai politikai szövetség kialakítására.

A magyar kormány nem válaszolt a kérdéseinkre, Novák Katalin hivatala pedig annyit reagált, hogy ők minden esetben betartják „a diplomácia írott és íratlan szabályait”, és így „a tárgyalások nem nyilvános részéről a Sándor-palota nem ad felvilágosítást”. A lengyel miniszterelnök hivatala a kérdéseinkre nem adott érdemi választ, csak annyit közölt, hogy Morawiecki hivatalos látogatásairól a honlapjukon közölnek részleteket.

I. HARAG VARSÓBAN

Tüntetés a varsói magyar nagykövetségnél – Forrás: Euromaidan Warszawa
Tüntetés a varsói magyar nagykövetségnél – Forrás: Euromaidan Warszawa

2022 tavaszán egy olyan csomag érkezett a varsói magyar nagykövetségre, amelyhez hasonló küldeménnyel az addig a lengyel közvélemény tiszteletét vagy legalább semleges hozzáállását élvező diplomáciai misszió tagjai még nem találkoztak. Egy dobozt kézbesítettek hozzájuk, amelyet erős bűz lengett körül. Így amikor a nagykövetség titkárságán felbontották a csomagot, már nem is okozott olyan nagy meglepetést a tartalma: a doboz ürülékkel volt tele. (Az esetről beszámoló egyik forrás szerint az nem derült ki, hogy vajon állati vagy emberi eredetű volt-e, mivel a követségi dolgozók ilyen elemzést nem végeztek.)

A magyar kormány ellen irányuló lengyel haragnak közel sem csak ez volt az egyetlen szélsőséges megnyilvánulása. Egy, a történteket ismerő forrás szerint tömegével jelentek meg a gyalázkodó kommentek a varsói magyar nagykövetség Facebook-oldalán, sőt halálos fenyegetések is érkeztek, amelyekről a követség értesítette a biztonsági részleget, az pedig a lengyel rendőrséget. „Kitapossuk a beleteket, ti oroszbérencek!” – a forrás szerint ilyen és ehhez hasonló üzenetek érkeztek tömegével 2022 tavaszán, a fenyegetések miatt pedig diplomaták is tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen.

Megkeresésünkre a lengyel rendőrség két nyomozásról számolt be, ezek azonban más ügyek miatt indultak. 2022. március 30-án vörös festékkel öntötték le az Orbán-kormány oroszbarát politikája ellen tüntetők a nagykövetséget, május 25-én pedig tüntetők a nagykövetség rácsaira felmászva tiltakozó molinókat (melyeken Orbán és Putyin olajjal koccintott) aggattak rá – itt betörés miatt indult nyomozás, ám a rendőrség mindkét ügyet hamar lezárta és nem találta meg az elkövetőket.

Volt olyan tüntetés, amelyet helyi ukránok, volt, amit lengyel civilek, és olyan is akadt, amit a Greenpeace szervezett. Egy 2022. novemberi tüntetés során egy Vlagyimir Putyin fenekéből kilógó Orbán Viktor-figura bukkant fel, amit a tiltakozó lengyel aktivisták megpróbáltak kirángatni onnan, míg egy korábbi alkalommal az ukrán gyerekek megölésére utalva gyerekcipőket raktak a varsói magyar nagykövetség elé a tüntetők.

A tiltakozások nem csupán Varsóban érték egymást, de a krakkói főkonzulátusnál is. Egy, a tüntetéseket közelről követő forrás szerint Krakkóban az egyik demonstráció főszervezője az egyik magyar konzul korábbi osztálytársa – egy szintén Lengyelországban élő magyar – volt. „Ez a történet is jól mutatja, hogy hová jutottunk, és hogy személyes emberi szinten ez hogyan csapódott le” – mondta a forrás.

Hozzátette, hogy a lengyelországi magyar diplomaták túlnyomó részt vagy lengyel származásúak, vagy más erős lengyel családi kötődésük van, és a mostani helyzet megterheli ezeket a személyes viszonyokat is.

„Azt megélni, hogy szégyen magyar diplomatának lenni Lengyelországban, egyszerűen sokkoló volt” – tette hozzá.

A tiltakozó akciók nemcsak a lengyelországi magyar diplomáciát célozták, hanem egyszerűen mindent, ami magyar. Egyes lengyelországi utazási irodák törölték a magyarországi útjaikat, bizonyos lengyel cégek és üzletek pedig az orosz és belarusz termékek mellett a magyar termékek ellen is bojkottot hirdettek, így például magyar borokra is.

Egy, a magyar–lengyel kulturális életben dolgozó forrás szerint Kovács Orsolya varsói nagykövet édesapja, a tekintélyes Lengyelország-szakértő Kovács István attól tartott, hogy ki fogják fütyülni, ezért lemondta a részvételét a 2022. nyári krakkói Lengyel Irodalom Fordítóinak Kongresszusán. „Nem akarok elmenni, mert nem akarom bírálatoknak kitenni magam” – a forrás állítása szerint szűk körben így magyarázta Kovács a döntését. Kovács a Direkt36-nak küldött válaszában erre a konkrét epizódra nem reagált, de hangsúlyozta, hogy tavaly öt lengyelországi rendezvényen mutatta be egyik könyvét.

Frissítés!

Cikkünk megjelenése után Kovács István kifogásolta, hogy rövid válaszát nem pontosan idéztük, és konkrétan közölte, nem igaz, hogy lemondta volna részvételét a krakkói konferencián, mert eleve nem is jelentkezett a 2022 januárjában szervezett Lengyel Műfordítói Világkongresszusra, így nem volt mit lemondania. „Elsősorban íróként, történészként dolgozom” – írta Kovács, hozzátéve, hogy az értelmiségi találkozók világától „idegen, hogy bárkit is kifütyüljenek”.

Nagyobb nyilvánosságot kapott, amikor a kormányzó PiS vezető politikusaival szoros kapcsolatot ápoló Artur Balázs, Magyarország szczecini tiszteletbeli konzulja, egykori lengyel mezőgazdasági miniszter lemondott megbízatásáról. „Attól tartok, hogy Orbán Viktor – azzal, hogy fenntartja a viszonyát Putyinnal – a történelem legrosszabb magyar–lengyel és magyar–EU-viszonyát teremti meg” – magyarázta döntését a Válasz Online-nak. Balázs megkeresésünkre elmondta, lemondása óta már semmilyen kapcsolata nincs a varsói magyar nagykövetséggel, és a kétoldalú kapcsolatokról sincs információja.

Különösen rosszul viselte a történteket a varsói nagyköveti posztot 2017 eleje óta betöltő Kovács Orsolya, állította egybehangzóan több, a lengyel–magyar kapcsolatok alakításában részt vevő forrás. Kovácsot jó diplomataként, tisztességes emberként és kiváló, széles kapcsolatrendszerű Lengyelország-szakértőként írták le, aki beágyazottságát részben édesapjának, Kovács Istvánnak köszönheti, de saját jogán is fontos szereplőjévé vált a lengyel–magyar kapcsolatoknak.

Ő volt, és a mai napig ő Orbán Viktor állandó lengyel tolmácsa. Mivel a Jog és Igazságosságot vezető Jarosław Kaczyński nem beszél semmilyen idegen nyelven, ezért Orbánnal sem tud közvetlenül kommunikálni.

„Mindig ő volt ott a Kaczyński–Orbán négyszemközti tárgyalásokon, és már nagykövetté való kinevezése után is hozzá ragaszkodott Kaczyński, hogy ő tolmácsoljon”

– mondta egy, a magyar külügyminisztérium belső ügyeit ismerő forrás, aki szerint emiatt Kovács olyan bizalmi emberré vált mindkét fél számára, aki „mindenről, a legfelsőbb szintű egyeztetésekről, legérzékenyebb témákról is tud”.

A nagykövetet személyesen ismerő források állítása szerint Kovács – akinek a kiküldetése egyébként lejárt, de azt egyértelműen alkalmas utód híján meghosszabbították – magánbeszélgetésekben több alkalommal elmondta, hogy haza akar jönni Magyarországra. Ezt a források szerint azzal magyarázta, hogy emberileg nehezen viseli a magyar–lengyel viszony megromlását, és hogy egyre kevésbé tudja adni az arcát az Orbán-kormány Ukrajna-politikájához. (Sem Kovács, sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a kérdéseinkre.)

A diplomáciai nehézségekre jellemző példa, hogy miközben Varsóban minden európai uniós ország nagykövetsége azonnal és magától értetődően kifüggesztette saját épületeire az ukrán zászlót, a varsói magyar nagykövetség ezt nem tehette meg. Egy, az esetet ismerő forrás szerint Kovácsnak hosszasan kellett magyaráznia a magyar külügyminisztériumnak, hogy erre miért van szükség, de helyettes államtitkári, államtitkári szinten senki nem merte megadni neki az engedélyt. „El kellett magyaráznia, hogy miért kérik ezt, hogy ez Lengyelország, és itt mindenki kirakja. Másutt ugyanis magyar nagykövetségek vagy Budapesten az intézmények nem rakták ki” – mondta a forrás, akinek állítása szerint végül „legfelsőbb szintről” érkezett a jóváhagyás.

Komolyabb kellemetlenség származott egy másik ügyből, ahol – részben Kovács Orsolya közbenjárására – a lengyel kormány szívességet tett Magyarországnak, ám azt gyorsan meg is bánta. Magyar kérésre ugyanis jóváhagyták, már bőven a háború kitörése és az orosz repülőjáratok letiltása után, hogy áprilisban többször is átrepülhessen Lengyelország felett egy olyan orosz repülőgép, mely Oroszországból a Paks I. atomerőműbe szállított fűtőelemeket.

„Húzták a szájukat, de engedélyezték. Aztán a sajtó ezt kiderítette és megírta, emiatt lett belőle balhé” – idézte fel az esetet a külügyminisztérium belső ügyeit ismerő forrás, aki szerint a lengyel kormányból ezután fogadkoztak, hogy több hasonló transzfert nem fognak engedélyezni. „A lengyelek különben a már meglévő paksi blokkal kapcsolatban megértőek, tudják, hogy azt az oroszokkal lehet üzemeltetni. Viszont Paks II.-t nem értik, hogy azt miért az oroszokkal kell építtetni” – tette hozzá.

A drámai változást jelezte az is, hogy míg Kovács Orsolya nagykövet korábban szinte bármikor, bárkihez könnyen bejuthatott a varsói kormány vagy a PiS vezetéséből, a háború kitörése utáni ezek az ajtók mind bezáródtak.

„Egyszerűen letiltották a magyar nagykövetet egyik napról a másikra, és mindenütt”

– mondta a magyar külügyminisztérium belső ügyeit ismerő, lengyel ügyekkel foglalkozó forrás. Elmondása szerint a nagykövet állítólagos letiltásról pletykák terjedtek, és nagyon úgy tűnt, hogy a PiS felső vezetéséből jöhetett az utasítás. Eszerint Kovácsot csak külön engedéllyel lehet fogadni, de alapesetben nem szabad vele találkozni.

Egy lengyel kormányzati forrás azt mondta, nem tud arról, hogy felsőbb utasításra záródtak-e be az ajtók Kovács előtt, de ő is hallotta, hogy a nagykövet panaszkodott erre. „Nem tudott leszervezni találkozót, mert elfordult tőle mindenki. Látványosan, egyszerre” – fogalmazott a forrás.

A viszony nemcsak nagyköveti szinten vált fagyossá, hanem a felsőbb körökben is.

II. A CSALÓDÁS

Orbán és Jarosław Kaczyński egy 2021-es találkozón – Forrás: PiS
Orbán és Jarosław Kaczyński egy 2021-es találkozón – Forrás: PiS

A lengyel vezetésben többen arra számítottak, hogy ha lezárul a 2022. tavaszi választási kampány Magyarországon, akkor az Orbán-kormány hozzáállása megváltozik a háborúhoz. Egy darabig úgy vélték, hogy a háborúval kapcsolatos üzenetek csak a kampányt szolgálják, és Orbánék előbb-utóbb a lengyelekéhez hasonló álláspontot vesznek fel. Ebben azonban csalódniuk kellett.

A magyar miniszterelnök már a választási győzelem estéjén keményen odaszúrt Ukrajnának, amikor győzelmi beszédében a politikai ellenfelei között sorolta fel Volodimir Zelenszkijt. Pár nappal később pedig nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Kijev melletti Bucsában feltárt tömegsírok miatt vizsgálatokra van szükség, és nem akarta egyből elítélni Oroszországot a civilek legyilkolásáért. Erre április 8-án egy rádióinterjúban Jarosław Kaczyński PiS-vezér úgy reagált, hogy „ha Orbán Viktor nem látja, mi történt Bucsában, menjen szemorvoshoz.”

Ilyen kemény hangú nyilatkozatok korábban elképzelhetetlenek lettek volna lengyel részről. Kaczyńskiék az Orbán-kormány legszorosabb szövetségeseinek számítottak a megelőző években. A lengyelek és a magyarok teljes mellszélességgel támogatták egymást az európai uniós intézmények felől érkező bírálatokkal és jogi eljárásokkal szemben. Megtalálták egymással a hangot a politikai, világnézeti és kulturális kérdésekben is, legyen szó a független újságírókra gyakorolt nyomásról vagy a LMBTQI-jogok korlátozásáról.

„Maguk a PiS tagjai is elismerték néhány háttérbeszélgetésen, hogy törvénytervezeteiket a magyar törvények mintájára készítették. És mindig lenyűgözte őket, hogyan lehet ennyi választást megnyerni” – mondta megkeresésünkre Grzegorz Schetyna vezető lengyel ellenzéki politikus, volt külügyminiszter, az ellenzéki Polgári Platform (PO) korábbi elnöke.

Jobbközép pártként és az Európai Néppárt (EPP) tagjaként sokáig a PO volt a Fidesz első számú lengyelországi szövetségese, de aztán a konzervatívabb PiS megerősödésével változott a magyar hozzáállás. A magyar miniszterelnökkel korábban szintén bizalmas viszonyt ápoló Schetyna szerint volt egy átmeneti időszak, amelynek során Orbán „két zongorán játszott egyszerre”, és próbált mindkét lengyel párttal jó viszonyt fenntartani, de aztán idővel a PiS mellett horgonyzott le.

Egyértelmű fordulat az után következett be, hogy 2015 őszén Kaczyński pártja hatalomra került, és gyorsan hozzáfogott Lengyelország átalakításához.

„A PiS rengeteg területen, főként a média és a családpolitika területén tanult a Fidesztől”

– mondta erről az időszakról egy, a magyar külügy belső ügyeit ismerő forrás, aki közelről követte ezeket az egyeztetéseket. Az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseiről varsói lengyel kormánytisztviselők és a budapesti lengyel nagykövetség is kért be jogszabályokat, háttértanulmányokat.

A PiS-ben különösen alaposan tanulmányozták a magyar családi adókedvezményről szóló törvényt, majd annak lényegét a helyi körülményekhez igazítva már 2016-ban „egy az egyben lemásolták” a forrás szerint. Kaczyńskiék bevezették, hogy a családok 500 złotyt kapnak minden második és további gyerek után havonta.

Az intézkedés nagyban hozzájárult a PiS népszerűségéhez, így nem volt meglepő, hogy Varsóban az Orbán-kormány több más népszerű intézkedését is figyelték. „A csokot is le akarták másolni, erőteljesen tanulmányozták a magyar megoldást, csak akkor közbejött a gazdasági válság” – idézett egy további példát a magyar külügy belső ügyeit ismerő forrás. Grzegorz Schetyna szerint az Orbán-kormány válságkezelésként eladott hatalomtechnikai intézkedéseit is figyelték Kaczyńskiék.

„A PiS gondosan megvizsgálta a magyar törvényeket, és Orbán know-how-ját tanulmányozták a helyi tisztviselők hatalmának korlátozásakor és az önkormányzati pénzek megnyirbálásakor is”

– mondta Schetyna.

Olyan harmonikus volt a viszony, hogy komolyabb diplomáciai feszültséget legfeljebb egy-egy rosszul elsült személyes érintkezéssel lehetett okozni.

Szijjártó Péterhez kapcsolódott az egyik ilyen eset. 2021-ben a karpaczi Nemzetközi Gazdasági Fórumon a magyar nagykövetség munkatársai azt a feladatot kapták, hogy szervezzenek le interjút Szijjártónak a PiS-közeli médiamágnás, Tomasz Sakiewicz sajtója számára. Sakiewicz befolyásos figura a lengyel kormányzati körökben, akit egy a magyar külügy belső ügyeit ismerő forrás úgy jellemzett, hogy ő „a PiS és Kaczyński Simicska Lajosa”, aki segítette a párt médiahátterét megteremteni még az ellenzéki időkben.

Sakiewicz a Gazeta Polska nevű újság tulajdonosa és főszerkesztője, és ehhez a laphoz kapcsolódva létrehozta a magyar polgári körökhöz hasonló Gazeta Polska-klubokat, aminek jellemzően kisvárosi, konzervatív emberek a tagjai. Ez komoly politikai befolyást is jelent a számára, mivel a klubhálózat révén bármikor könnyedén tud tüntetéseket szervezni. A Gazeta Polska-klubok voltak korábban azok, melyek különvonatokat szerveztek Budapestre, hogy szimpatizánsaik lengyel zászlókkal felvonulhassanak a Békemeneten és a magyar nemzeti ünnepek alkalmából tartott fideszes rendezvényeken.

Ezt a fontos embert sikerült magára haragítani Szijjártó stábjának a 2021-es fórumon. Sakiewicz is ott volt a rendezvényen, és amikor meglátta a magyar külügyminisztert, akkor személyesen is köszönteni akarta. Szijjártó stábjának tagjai ugyanakkor nem ismerték fel a lengyel médiamágnást, és a miniszter egyik munkatársa úgy próbálta távol tartani a jól megtermett Sakiewiczet, hogy közben majdnem fellökte őt. Az epizód részleteit ismerő egyik forrás szerint Szijjártó stábjának egyik tagja pedig meg is üzente a varsói nagykövetség munkatársainak, hogy „azt a dagadt idiótát tartsátok távol a minisztertől”.

„Sakiewicz nyilván nagyon felháborodott, és utána szegény Kovács Orsinak kellett rohangálnia köröket, hogy személyesen bocsánatot kérjen, kiengesztelje, és mindenféle ajándékokat küldözgetett neki”

– tette hozzá a forrás. (Sakiewicz nem reagált a kérdéseinkre.)

Az ilyen ritka incidensek mellett egy fontos tartalmi feszültség is megterhelte valamelyest a két kormány viszonyát. Ennek oka az Oroszországhoz való eltérő hozzáállás volt. A történelmi okokból elszántan oroszellenes lengyelek rossz szemmel nézték, hogy az Orbán-kormány egyre szorosabb kapcsolatot épít ki Vlagyimir Putyin rezsimjével. „2015–16 környékén a két parlament külügyi bizottságának találkozóin a PiS-es képviselők bevédték a Fideszt jogállamisági és médiakérdésekben. Csak az orosz kapcsolatok felemlegetésével lehetett őket zavarba hozni” – idézte fel egy korábbi magyar ellenzéki külügyi bizottsági tag.

Volt rá példa, hogy a PiS a nyilvánosságban is jelezte elégedetlenségét. 2015 februárjában a párt bejelentette, hogy Jarosław Kaczyński nemet mondott egy olyan találkozóra, amelyet Orbán kezdeményezett. A párt szerint Kaczyński azért döntött így, mert szerinte Orbán – aki pár nappal előtte fogadta Vlagyimir Putyint Budapesten – „rombolja az európai szolidaritást”. (A magyar kormány akkor tagadta, hogy Orbán találkozni akart volna a PiS vezetőjével.)

Később – részben valószínűleg a Brüsszellel szembeni közös lengyel–magyar viták hatására – háttérbe szorultak ezek a nézetkülönbségek, de ahogy 2021-ben az oroszok egyre nyilvánvalóbb előkészületeket tettek Ukrajna inváziójára, számítani lehetett arra, hogy ez a mélyben meghúzódó feszültség a felszínre fog kerülni.

Ennek egyik első jele az volt, amikor Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2021 őszén körbejárta a térségbeli országokat azokkal az információkkal, amelyek szerinte mind arra utaltak, hogy Oroszország háborúra készül. 2021 novemberében Morawiecki Budapestre is eljött Orbánhoz egy V4-es találkozó keretében, de süket fülekre talált. A tárgyalás hivatalos témája a lengyel–belarusz határon kialakult menekültválság volt, de Morawiecki beszámolt Orbánnak a közelgő orosz invázióra utaló bizonyítékokról is.

„Beszélt arról, hogy milyen információk vannak nemcsak a katonai műveletekről, hanem a rubelfelhalmozásról, a jóléti intézkedések megvágásáról, amik mind arra utaltak, hogy háborúra készülnek az oroszok”

– magyarázta egy, a találkozó részleteit ismerő lengyel kormányzati forrás, hozzátéve, hogy „nem hitt neki senki”. (A Direkt36 korábban részletesen bemutatta, hogy a magyar kormány hitetlenkedve fogadott minden, a háború megindulásáról szóló külföldi hírszerzői előrejelzést.)

A háború megindulása után aztán még egyértelműbbé vált a törés a két kormány viszonyában. Amikor az invázió kezdete utáni napokban olyan hírek terjedtek a nemzetközi sajtóban, hogy Magyarország gátolná az orosz bankrendszer kizárását a SWIFT bankközi kommunikációs hálózatból, a kormány tagadta ezeket. Morawiecki ugyanakkor így is szükségesnek érezte, hogy beszéljen ebben az ügyben Orbánnal. A lengyel kormányfő február 26-án a Twitteren jelentette be, hogy Orbán biztosította arról, hogy Magyarország támogatja az Oroszország elleni szankciókat, beleértve a SWIFT-re vonatkozó intézkedést.

A lengyelek kezdettől fogva kritikus szemmel nézték a magyar kormány reakcióját a háborúra, de nem akarták teljesen megszakítani a kapcsolatokat. Ugyan a háborúra hivatkozva lemondtak egy épp esedékes nyilvános közös rendezvényt, de abba belementek, hogy legyen egy titkos magas szintű találkozó a két ország között. Egy, a találkozó részleteit ismerő forrás szerint erre a megbeszélésre nagyjából egy hónappal a háború kitörése után került sor, és azon miniszteri szintű párbeszéd zajlott. A forrás azt nem árulta el, hogy pontosan kik voltak a résztvevők, de annyit elmondott, hogy „a cél az volt, hogy megértsék a két kormány közti különbségeket”.

A titkos találkozó ugyanakkor legfeljebb arra volt hasznos, hogy nyitva maradjanak a kommunikációs csatornák, de arra nem, hogy elsimítsák a nézeteltéréseket.

„A lengyelek számára nehéz azt megérteni, hogyan állhatnak a kérdéshez ennyire másképp a magyarok, akik átélték 1956-ot. Hogy miért nem tudják megérteni azt, hogy ez nemcsak Ukrajnáról szól, hanem az oroszok más országokat is el akarnak foglalni”

– magyarázta egy lengyel kormányzati forrás.

Bár az Orbán-kormány tagjai általában nem szokták visszafogni magukat a külföldről érkező kritikák hallatán, a Lengyelországból érkező bírálatokra nagyon mérsékelten reagáltak. Mint arról korábban a Direkt36 beszámolt, a magyar kormányfő még zárt ajtók mögött is nagyon megértően beszélt a lengyelekről ezekben az időkben. Egy 2022. márciusi nem nyilvános parlamenti tanácskozáson Orbán ugyan megjegyezte, hogy szerinte a „lengyelek a NATO-t be akarják tolni egy katonai konfliktusba”, de hozzátette, hogy ezt „lengyel nemzeti érdek alapján” nem akarja minősíteni. „Mi nem Lengyelország vagyunk. Nem dolgunk, hogy egy másik félbe, az ő morális helyébe képzeljük bele magunkat” – tette hozzá a miniszterelnök.

A kapcsolat megmentését célozta Novák Katalin 2022. májusi varsói látogatása is, ez azonban nem csak a Morawiecki által felvetett energetikai kérdések miatt nem volt eredményes. Nem sikerült túl jól az államfővel, Andrzej Dudával folytatott találkozója sem. Egy, a találkozó részleteit ismerő lengyel forrás szerint míg Duda világossá tette, hogy nem tetszik neki a magyar kormány viszonyulása Putyinhoz, addig Novák a politikai témák helyett inkább a szerinte magyarokat és lengyeleket összekötő katolicizmusról és istenhitről, a család fontosságáról és II. János Pálról beszélt. „Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem tud sok mindent tenni vagy mondani” – fogalmazott Novákról a lengyel elnöki hivatalhoz közel álló forrás.

A lengyelek számára így egyértelművé vált, hogy Novák legfeljebb stílusban képvisel mást, mint a kormány, de tartalomban nem. „Varsóban sokan azt várták, hogy Nováknak majd más lesz a véleménye, de csalódtak. Novák soha semmit nem csinált a politikai életben, ami Orbán szándékának ellene ment volna” – összegezte a köztársasági elnök útját egy, a magyar ügyeket követő lengyel tisztviselő.

„Novák Katalin szerepe az imázsépítés. Ő a jó zsaru, a jó arca az Orbán-kormánynak az EU felé és a világban. Ő a jó néni” – tette hozzá.

A magyar oldal számára is világos volt, hogy az államfő látogatása és a Novák személyéhez kötődő imázsépítés nem járt sikerrel. „Varsóban látják pontosan, hogy Magyarországon monolit hatalom van, és ha van is egyedi hang, az azért van, mert központilag úgy lett megkoreografálva a kórus” – mondta a Novák-látogatás előkészítésében magyar részről részt vevő forrás, hozzátéve, hogy a lengyel kormányban és a PiS-ben tudják pontosan, hogy Novák ugyanazt képviseli, mint Orbán.

A megromlott kapcsolat javítását az sem könnyíti, hogy a magyar diplomácia vezetőjének, Szijjártó Péternek sincs túl jó megítélése lengyel kormányzati körökben. Nem elsősorban a Tomasz Sakiewicz médiamágnással való súrlódásnál is kibukó arrogancia zavarja őket, hanem az, hogy Szijjártó nagyon szívélyes kapcsolatot ápol magas rangú orosz tisztviselőkkel.

Egy lengyel kormányzati forrás szerint különösen rossz az üzenete annak, amikor Szijjártó közvetlenül az európai uniós találkozók előtt és után találkozik ilyen emberekkel. A forrás szerint számos ilyen kínos eset volt, például amikor tavaly májusban egy svéd–lengyel közös rendezésű eseményre Szijjártó azután érkezett, hogy Törökországban a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval egyeztetett. „Az ilyesmik nem erősítik a közös kapcsolatokat és a bizalmat” – mondta a forrás, aki szerint 2021-ben a V4-egyiptomi diplomáciai találkozó után is Lihacsovval tárgyalt Szijjártó, illetve a cseh EU-s elnökség egy tavaly szeptemberi eseményét követően Alekszej Miller Gazprom-vezérrel ment egyeztetni.

A lengyelek azt sem értik, hogy miért szükséges ennyire hangosan képviselni a különutas politikát a háború ügyében. Egy lengyel kormányzati tisztviselő szerint a magyar kormány nincs egyedül az Oroszországgal szemben megengedő hozzáállással az EU-ban, de a magyarok ezt világgá is kürtölik.

„A románok, franciák, németek zárt ajtók mögött mondják el a különvéleményüket”

– mondta a forrás, hozzátéve, hogy a magyarok ehhez képest a nyilvánosság előtt is ugyanezt hangoztatják.

A szankciók fő bírálója maga Orbán Viktor, akinek ugyan a háború kitörése óta nem volt külön hivatalos találkozója a lengyel vezetéssel, de az uniós csúcstalálkozókon, az Európai Tanács ülésein szokott egyeztetni Morawieckivel. Egy lengyel kormányzati forrás szerint a tavaly tavaszi csúcson szóba került köztük a magyar kormány egyik legnagyobb vihart kavart háborús döntése is, amivel megakadályozták, hogy szankció alá kerüljön az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka.

Ez különösen nagy visszhangot váltott ki Lengyelországban. „Kirill Lengyelországban háborús uszítóként jelenik meg a médiában. A varsói nagykövetségen sem értették, hogy mi szükség volt levetetni a szankciós listáról” – mondta egy, a magyar külügy belső ügyeit ismerő forrás. (Mint azt a Direkt36 korábban feltárta, a magyar kormány az orosz egyház kérése után döntött a Kirill elleni szankció megakadályozása mellett.)

A magyar kormány számára nemcsak azért kellemetlenek ezek a fejlemények, mert megromlott a viszony egy régi szövetségessel. Hanem azért is, mert az Orbán-kormány régiós és uniós törekvéseinek egyik kulcsa a lengyelekkel meglévő partnerség volt, és ennek meggyengülésével ezek az ambíciók is veszélybe kerültek.

III. AMBÍCIÓ ÉS VALÓSÁG

Orbán a V4-es miniszterelnökökkel – Forrás: Orbán Facebook-oldala
Orbán a V4-es miniszterelnökökkel – Forrás: Orbán Facebook-oldala

A pozsonyi várban gyűltek össze kétnapos találkozóra idén február 19-én a V4-országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – parlamenti külügyi bizottságainak delegációi. A zárt ajtók mögött tartott összejövetelnek a vár egy elegáns, aranyozott szegélyekkel díszített tárgyalóterme adott otthont, ahol az olajportrék és egy hatalmas kristálycsillár alatt folyó tanácskozáson a fő téma a háború volt, és hamar kiütköztek a nézetkülönbségek.

A Fideszhez közel álló szlovák párt, a jelenleg ellenzékben lévő Smer egyik képviselője a magyar kormányzati üzenetekhez hasonló érveket adott elő azonnali békekötést és Ukrajna katonai támogatásának leállítását követelve. A magyar kormánypártot a Fidesz talán leginkább nyugatbarát politikusa, Németh Zsolt képviselte, aki több résztvevő szerint is elítélte ugyan az orosz agressziót, valamint hangsúlyozta, hogy milyen komoly segítséget nyújtott a magyar állam az ukrán menekülteknek, de érdemben nem tért el a hivatalos kormányzati állásponttól. „Retorikájában nem volt egy Orbán, de azért nem is mondott nagyon mást” – emlékezett vissza a tanácskozáson résztvevő egyik külföldi forrás.

Az oroszokkal szemben jóval kritikusabb hangot ütött meg több más résztvevő, köztük a lengyelek. A PiS képviselője, Radosław Fogiel az egyik résztvevő szerint óvatosan kritizálta a békepárti magyar álláspontot, a szintén jobboldali, de a Fidesszel szemben jóval kritikusabb Polgári Platform képviselője, Paweł Kowal azonban még azt is felemlegette, hogy Orbán Viktor pár hónappal korábban egy válogatott focimeccsen Nagy-Magyarország mintájú sálat viselt. Ez a háború kontextusában azért tűnt különösen kirívónak, mivel Nagy-Magyarországnak Kárpátalja is része.

„Informálisan azt is megmondtam Némethnek, hogy a magyar revizionizmus sérti hazám nemzeti érdekeit”

– válaszolta Kowal a pozsonyi találkozóról szóló megkeresésünkre.

A V4-es együttműködés sosem volt mentes a belső vitáktól, de a háború ezeket tovább fokozta. Ez kellemetlenül érintette az Orbán-kormányt, amely korábban a térségbeli együttműködésre alapozva próbálta növelni befolyását a nemzetközi színtéren. A magyar miniszterelnök visszatérő témája volt az elmúlt években, hogy a V4-régió, és persze benne Magyarország, válik az EU gazdasági motorjává, és így megerősödik geopolitikai pozíciója is. Most azonban a háború kitörése után abban a helyzetben találta magát, hogy több oldalról is zúdultak rá a kritikák a régiós partnerektől.

Tavaly novemberben például elmaradt a V4-ek házelnöki tanácskozása, miután Markéta Pekarová Adamová cseh képviselőházi elnök közölte, hogy nem akar találkozni a magyar Országgyűlés elnökével, Kövér Lászlóval. Adamová korábban Orbánt is bírálta, távolmaradását a házelnöki találkozóról pedig azzal indokolta, hogy „Magyarország Oroszország trójai falova, és fontosnak tartom, hogy egyértelmű jelzést küldjünk nekik arról, hogy ez elfogadhatatlan.”

Zárt ajtók mögött maga Kövér is kritikusan beszél a V4-együttműködésről. Egy már a háború kitörése óta eltelt időszakban tartott, nem nyilvános tanácskozáson a házelnök arról beszélt, hogy a 2015-ös menekültválság és a Brüsszelből akkor megfogalmazott elvárások hozták közelebb a négy országot egymáshoz, de ezen most a háború változtatott. Egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás szerint Kövér azt magyarázta, hogy először a szlovákiai és csehországi kormányváltásokkal változott negatív irányba a helyzet (mindkét helyen az Orbán-kormánytól eltérő irányt képviselő kormányok kerültek hatalomra az elmúlt pár évben), majd a háború miatt „a magyar–lengyel tengely is nyomás alá került”.

A házelnök megjegyezte, hogy a magyar–lengyel kapcsolat megromlásáért a lengyel média és a lengyel ellenzék a felelős, a PiS pedig szerinte abban hibázott, hogy hagyta nekik, hogy éket verjenek a lengyel–magyar kapcsolatba. Kövér ugyanakkor derűlátóan kijelentette, hogy „jobbra fog fordulni a helyzet, mert a lengyeleknek szükségük van Magyarországra a hetes cikkely szerinti eljárás megakadályozásában.”

A házelnök arra célzott, hogy szerinte a magyar és a lengyel kormány egymásra van utalva azokban az uniós eljárásokban, amelyek a demokratikus intézmények meggyengítése miatt indultak ellenük. Morawiecki környezetében valóban számolnak azzal, hogy ha elhúzódik a vita Brüsszellel, akkor Orbán természetes szövetséges lehet számukra.

„Ha az a kérdés, hogy támogatjuk-e Orbánt a külpolitikájában, akkor a válasz természetesen az, hogy nem. De ha az a kérdés, hogy nem tudunk-e más területeken együttműködni, akkor arra is nemleges a válasz”

– fogalmazott egy, a lengyel kormányfőhöz közelálló forrás.

Jelen állás szerint ugyanakkor nincs szoros együttműködés az EU-val fennálló vitás ügyekben. „A magyarok teljesen máshogy állnak az EU-s pénzek tárgyalásában, mint a lengyelek. Beszélnek egymással a miniszterek, de mindenki a maga módján intézi a dolgokat” – mondta egy lengyel kormányzati forrás, aki szerint korábban maga Orbán Viktor is úgy számolt, hogy egymástól függetlenül fog megoldódni a két ország ügye.

A forrás szerint Orbán erről többször is beszélt, például 2021 decemberében, a V4-ek és Franciaország csúcstalálkozóján. „Biztos volt benne, hogy a választások után Magyarország megkapja az EU-s pénzeket. Azt mondta, a nagyobb probléma Lengyelországban lesz, mert ott csak két és fél év múlva lesz választás” – emlékezett a tárgyalás részleteit ismerő forrás.

Ráadásul Brüsszelben is felismerték, hogy a háborúról kialakult nézetkülönbség alkalmas arra, hogy szétválasszák egymástól Magyarországot és Lengyelországot. Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő szerint ezt a szándékot a jogállamisági eljárásokban kulcsszerepet játszó Európai Bizottság munkatársai bizalmas körben nyíltan elismerik. „Bizottsági munkatárstól először 2021 végén hallottam a magyar és a lengyel kormány szétválasztásának szándékáról. Azután, hogy az amerikaiak nem hívták meg Magyarországot az akkori demokráciacsúcsra” – mondta Gyöngyösi.

A lengyelek és magyarok elhidegülése észlelhető a brüsszeli diplomáciai szinten is. Az egyik ellenzéki EP-képviselő mellett dolgozó, régóta uniós ügyekkel foglalkozó szakértő szerint erre panaszkodnak már néha a magyar kormány brüsszeli állandó képviseletének munkatársai is.

„Elmondják, teljesen általános jelenség lett, hogy az Európai Unió Tanácsában a javaslataikat síri csend fogadja, a lengyelek sem szólalnak fel mellettük” – mondta a forrás.

Ezek a feszültségek nem csak az épp aktuális uniós ügyekben való lavírozást nehezítik a magyar kormány számára. Ennél is súlyosabb probléma Orbán számára, hogy ezek gátolják régi törekvéseit egy új európai pártszövetség kialakítására, amihez azután fogott hozzá, hogy az Európai Néppártból (EPP) a Fidesz távozni kényszerült. Orbán terve az volt, hogy a Néppárttól jobbra található formációkat egy közös ernyő alá hozza.

Az elmúlt években ezért épített ki szoros kapcsolatot nemcsak a Néppárttól jobbra álló lengyel PiS-szel, hanem a hasonló politikát képviselő pártokkal szerte Európában. Nagy reményeket fűzött Orbán például Marine Le Penhez az előző francia elnökválasztáson – olyannyira, hogy Le Pen kampányának finanszírozásában a magyar MKB is részt vett. Le Pen vesztett, de Orbán szempontjából pozitív fejleménynek látszott az, hogy Olaszországban az a Giorgia Meloni lett a miniszterelnök, akivel sok kérdésben – például a bevándorlás vagy az LMBTQI-jogok – egy platformon vannak, és akivel mind ő, mind Novák Katalin szoros kapcsolatot próbált kiépíteni.

Csakhogy az európai jobboldali szövetség építését a kezdetektől gátolta, hogy míg a szóba jöhető partnerek egy része (Le Pen vagy a Matteo Salvini vezette Lega) oroszbarát, más része viszont oroszellenes álláspontot képvisel. Utóbbiak között nemcsak a PiS található meg, hanem a háború kitörése után gyorsan nyilvánvalóvá vált az is, hogy Meloni olasz kormányfő is az európai fősodorhoz csatlakozott Oroszország elítélésével és Ukrajna támogatásával. Meloni így nem Orbánnal, hanem a nagyobb országok és pártcsaládok vezetőivel keresi a kapcsolatot.

Egy, a magyar külügy belső ügyeit ismerő forrás szerint míg korábban Orbán és legközelebbi emberei is folyamatosan Varsóba látogattak, hogy az új európai jobboldali pártcsalád építéséről tárgyaljanak, a háború kezdete óta ez teljesen lekerült a napirendről. „Viszont amit Orbán Viktor hangoztatott, hogy egy új jobboldali pártcsaládot kell létrehozni, az lehet, hogy megvalósul, csak a sors iróniája, hogy éppen nélküle” – tette hozzá Kaczyńskiék és Meloniék közeledésére utalva.

Orbánéknak közben egyelőre azt is nehéz összehozni, hogy személyesen vendégül láthassák a legmagasabb szintű lengyel vezetőket.

IV. TÚL A BARÁTSÁGON

Novák hiába hívta Andrzej Dudát Magyarországra – Forrás: Andrzej Duda hivatala
Novák hiába hívta Andrzej Dudát Magyarországra – Forrás: Andrzej Duda hivatala

2022 novemberében egy meghívólevél érkezett Andrzej Duda lengyel elnök hivatalába Magyarországról. A magyar fél megírta, hogy a következő évben esedékes március 23-i magyar–lengyel barátság napján szeretné vendégül látni a lengyel államfőt.

Korábban ezt a napot magas rangú találkozókkal ünnepelte a két ország, és egymást váltva biztosították hozzá a helyszínt. Tavaly a lengyelek lettek volna a házigazdák, de az akkori közös ünneplés – amelyre még Áder János utazott volna – elmaradt. Ezt közösen jelentette be a két ország a háborúra hivatkozva, de egy, a szervezés részleteit ismerő forrás szerint a találkozó lemondását Lengyelország kezdeményezte.

Mivel már a megelőző két évben is elmaradtak a találkozók a koronavírus-járvány miatt, a magyar vezetés bízott abban, hogy idén sikerül végre összehozni a közös, elnöki szintű ünneplést. Ez egyben egy erős jelzése lehetett volna annak, hogy a háború miatt megroppant magyar–lengyel viszony javulóban van.

A magyar remények azonban nem váltak valóra. Duda hivatala előbb annyit közölt, hogy amíg zajlik az ukrajnai háború, addig azt tekintik prioritásnak, és nem tudnak ünneplésekkel foglalkozni. Jelezték, hogy a konkrét dátumhoz közeledve tudnak csak biztosat mondani, de a végleges válaszuk is az lett, hogy biztonsági okokra és a háborúra hivatkozva nem tud Magyarországra utazni a lengyel államfő.

Duda idén végül telefonon egyeztetett Novák Katalinnal a barátság napján. A lengyel államfő erről a saját Twitter-csatornáján – ahol előtte még büszkén osztotta meg Joe Biden amerikai elnökkel közös fotóit – nem tett közzé semmit, csak a jóval kisebb elérésű lengyel elnöki hivatali Twitter-fiók számolt be a hívásról. Ebben hangsúlyozták, hogy a „magyar fél kezdeményezésére” beszélgetett a két államfő.

Egy, a lengyel elnökhöz közeli forrás szerint Novák stábja az elmúlt évben többször is megpróbálta felvenni a kapcsolatot Dudával, de utóbbi tanácsadói rendre a találkozók ellen foglaltak állást. „Nem akartunk a magyaroknak esélyt adni a PR-ra” – mondta a forrás.

Az ünnepnapon Novák Katalinnak így be kellett érnie azzal, hogy egy lengyel parlamenti küldöttséggel és a budapesti lengyel nagykövettel közösen részt vett egy koszorúzáson Balatonbogláron a Lengyel–Magyar Barátság Házánál. Az államfő a Facebookon azzal osztotta meg az erről szóló képeket, hogy „a lengyel-magyar barátság túlél minden megpróbáltatást”.

Akadnak azért jelei annak, hogy azért a lengyelek sem szeretnék teljesen felégetni a hidat a két kormány között. Erre utalt például a tavalyi nagykövetváltás is. Előtte a most már hetvenes éveiben járó, főleg kulturális területen mozgó Jerzy Snopek képviselte Lengyelországot Budapesten, az ő megbízatásának lejárta után azonban tavaly áprilisban egy fiatal, dinamikus nagykövetet küldtek Budapestre Sebastian Kęciek személyében. Ő korábban Morawiecki stábjában dolgozott, így jó politikai beágyazottsággal rendelkezik. Magyarország iránti érdeklődését mutatta, hogy a szakdolgozatát a fideszes többség által 2011-ben elfogadott alaptörvényéből írta.

Az elmúlt egy évben ugyanakkor Kęcieknek már több alkalommal is voltak kritikus megnyilvánulásai a magyar kormányról.

„A párbeszéd folyamatos, de nem könnyű. (...) Ha csak az utóbbi napok eseményeit vesszük, amikor a magyar külügyminiszter Moszkvába, majd Minszkbe látogatott – nehéz pillanatokat okoz ez nekünk is, Varsónak is”

– mondta Kęciek 2023 áprilisában Szijjártó Péter útjaira célozva. Néhány nappal ezelőtt pedig a nagykövet egy felháborodott hangvételű levelet tett közzé, amelyben tiltakozott az ellen, hogy az új magyar vezérkari főnök lokális háborúnak nevezte azt, amikor Hitler Németországa 1939-ben lerohanta Lengyelországot. Amikor Novák Katalin a Twitteren azzal próbálta elsimítani a konfliktust, hogy a történelmi vitákat a történészekre kellene hagyni, a nagykövet kommentben jelezte, hogy ezzel nem ért egyet. „Elnök asszony, egyetlen mondat vagy szó is elég lenne” – írta Kęciek, feltehetően arra célozva, hogy Lengyelország bocsánatkérést vár.

A lengyelek elszenvedőivé váltak a magyar kormányzati propaganda működésének is. A lengyel–magyar viszonyt közelről ismerő források szerint több alkalommal is előfordult, hogy a magyar kormánymédia nem hozott le olyan, vezető lengyel politikusok által írt cikkeket, amelyeket felajánlottak nekik. Ez történt például akkor, amikor a háború kitörése után Morawiecki egy cikkét juttatták el a Magyar Nemzetnek. A kormányzati propagandagépezethez, a KESMA-hoz tartozó napilapnál ugyanakkor visszautasították annak közlését arra hivatkozva, hogy a Nemzetnél „más megközelítést alkalmaznak”, ha a háborúról van szó.

Ennek következménye lett, hogy az orosz invázió egyéves évfordulójára írt újabb Morawiecki-cikket már kormánytól független újságoknak, valamint az Indexnek küldték el – amelyek azt le is hozták. (A Magyar Nemzet nem reagált megkeresésünkre.)

A lengyelek nyomon követik azt is, hogy milyen kommentek jelennek meg róluk a kormányzati média felületein. Egy, a lengyel kormánnyal kapcsolatban álló forrás megjegyezte például, hogy a lengyel kormányzati tisztviselőknek feltűnt az, amikor a kormánypárti Mandiner oldalán a lengyel kormányközeli médiamágnás, Tomasz Sakiewicz cikke alatt az jelent meg, hogy „Lengyelországot fel kell osztani a németek és az oroszok között. Szarházi háborús uszítók”.

Ráadásul az ellenséges hangvételű tartalmak szerzői közt nem csupán kormánypárti kommentelők, hanem fizetett propagandisták is bőven akadtak. „Magyarországon rendszeresen jelennek meg lengyelellenes cikkek, ezeket Bayer Zsolt és Trombitás Kristóf írja többek között” – hozott példákat a lengyel tisztviselő, kiemelve, hogy Trombitás egyik posztjában azt sugallta, hogy a lengyelek harmadik világháborút akarnak.

Magyar kormányzati körökben tehát már nem feltétlenül törekednek arra, hogy mindenáron a lengyelek kedvében járjanak. Az egész kapcsolat jövőjét persze bizonytalanná teszi az, hogy ősszel választások lesznek Lengyelországban. A felmérések most PiS-vezetést mutatnak, de az elemzők szoros versenyt várnak a kormány és ellenzéke között.

„A kormánypártok és az ellenzék egyaránt kritikus a magyar kormány Ukrajna és Oroszország felé tanúsított magatartásával szemben, így én kevéssé számítok arra, hogy Magyarország olyan témává tehető most, amivel valamelyik oldal mozgósítani tudna maga mellett vagy a másik ellen”

– mondta Végh Zsuzsanna, a German Marshall Fund vendégkutatója.

Orbán számára a legrosszabb forgatókönyv minden bizonnyal az lenne, ha a korábban kormányzó Polgári Platform által vezetett, jobbközép ellenzéki szerveződés kerülne hatalomra. Ennek vezéralakja Donald Tusk korábbi miniszterelnök, aki egy időben kifejezetten jó személyes viszonyt ápolt Orbánnal. Már csak közös szenvedélyük, a foci révén is jól megértették egymást, és szövetségesek voltak európai szinten is, amikor a Fidesz még a Polgári Platformhoz hasonlóan szintén az EPP tagja volt.

Tusk azóta Orbán egyik legkeményebb kritikusává vált a nemzetközi színtéren. A háború kitörése utáni napokban például arról írt a Twitteren, hogy a magyar kormányfőnek és külügyminiszterének igazgatósági tagság járna a Gazprom orosz óriáscégben a lojalitásukért. Tusk még azt is megtette, hogy a tavalyi választási kampányban eljött Magyarországra, és beszédet mondott az akkori ellenzéki szövetség március 15-i rendezvényén.

Legalább egy szövetségese ugyanakkor mégis maradt az Orbán-kormánynak a lengyel közéletben. Miközben a legtöbb kormányközeli szereplő bírálja a magyar kormány oroszbarát politikáját, a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezette Szuverén Lengyelországhoz kötődő radikális körök még manapság is kiállnak Orbánék mellett. Egy lengyel kormánytisztviselő szerint a Ziobróhoz közel álló Sieci nevű befolyásos lengyel hetilap „az egyetlen jobboldali lap, ahol rendszeresebben védik a magyar kormányt, mindenütt máshol bírálják”.

A forrás azonban a lap jellemzésére hozzátette, hogy a Sieci volt az, ahol a háború kitörése után a varsói orosz nagykövettel hoztak le egy interjút, amiből nagy botrány lett Lengyelországban. „Tehát nem véletlen, hogy ők a magyar kormánnyal is máshogy bánnak” – jegyezte meg a lengyel kormánytisztviselő, érzékeltetve, hogy kikre szűkült a magyar kormány támogatóinak a köre a lengyel közéletben.

A cikk elkészítésében közreműködött Anna Gielewska, Konrad Szczygieł és Piotr Drabik a Vsquare szerkesztőségéből.

A cikk korábbi verziójában az szerepelt, hogy a krakkói konzulátusnál tartott tüntetés főszervezője lengyel volt. Később megtudtuk, hogy valójában egy Lengyelországban élő magyar állampolgár szervezte a tüntetést. A pontatlanságért elnézést kérünk.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!