„Vizsgálják felül és vonják vissza a törvénymódosítást!” – a felvidéki magyarokért tüntettek a szlovák nagykövetség előtt

„Ennek a kis nemzetnek, amit magyarnak nevezünk, csakis a szolidaritásban és a testvéries összefogásban van jövője” – mondta Katona Illés, aki szombatra a felvidéki magyarok mellett, a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovák törvénymódosítás ellen kiálló tüntetést szervezett a szlovák nagykövetség elé.

A szervező szerint a szlovákok és a magyarok közötti harag nem sorsszerű, lehetséges az, hogy a szlovákok és a magyarok békében éljenek egymás mellett. Követelik a szlovák kormánytól és parlamenttől, hogy vonják vissza a némaságtörvénynek nevezett törvénymódosítást, ami a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntetné. „Vonják vissza!” – skandálta erre a tömeg, ami megtöltötte a Stefánia út szlovák nagykövetség előtti járdaszakaszát. Katona Illés azt mondta, azt is követelik, hogy a szlovák kormány kezelje egyenrangúként a felvidéki magyarokat.

„Indokolatlanul korlátoz a törvény, félelmet hoz létre a kutatók és tanulók körében” – mondta a szombati tüntetés szervezője a színpadon. A szervező azt mondta, arra kérik a szlovák népet és társadalmat, hogy „vizsgálják felül és vonják vissza” a törvénymódosítást.

„Olyat még nem láttunk, hogy a felvidéki magyarok börtönbe kerülhetnek, ha kimondják az igazságot” – mondta Gábris Attila történészhallgató, a felvidéki magyarok mellett kiálló szombati tüntetés első felszólalója. Ahogy a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető törvény módosítását részletezte, folyamatosan fütyült a tömeg a szlovák nagykövetség épülete előtt.

Szombaton a budapesti szlovák nagykövetség előtt tüntettek az ellen a decemberben elfogadott törvénymódosítás ellen, ami alapján hat hónap börtönnel is büntethetnék a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. A Facebook-eseményben megjelölt fő szervező Katona Illés jogászhallgató, aki az eseményről a beharangozóban pártoktól független rendezvényként írt. A tüntetésen egyetemisták szólaltak fel, az eseményen ott volt a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is.

A Tisza Párt elnöke a tüntetés után rögtönzött sajtótájékoztatót is tartott. Azt mondta, amennyiben áprilisban felhatalmazzák a választók a Tiszát a kormányalakításra, fel fogják venni a kapcsolatot a szlovák kormánnyal. Az új külügyminiszter feladata lesz, hogy magyarázatot kérjen a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését büntető törvényre, majd elintézze: helyezzék hatályon kívül a jogszabályt. Magyar Péter kommentálta a jelenlegi magyar kormány hallgatását is az ügyben. Szerinte a szocialista időkben sem történhetett volna meg az, hogy egy ilyen ügyben ne szólaljon meg a magyar kormány.

A szombat délutáni tüntetés kezdete előtt a szervező, Katona Illés a Telexnek azt mondta, december 15-én kezdték szervezni az eseményt. Hasonlóan gondolkodó hallgatók egy csoportját említette szervezőként, ők különböző segítségeket, felajánlásokat kaptak a rendezéshez. Párt nem áll mögöttük, Magyar Péter érkezéséről ők is a közösségi médiából szereztek tudomást. A Tisza Párt elnöke szombat délután a Facebook-oldalán jelezte, hogy ott lesz a tüntetésen. Helyszíni tudósítónk szerint a Stefánia úti nagykövetség elsötétített épületének kerítése elé a rendőrök kihúztak egy fémkordont, de összességében nem volt magas a rendőri készültség.

Egy felvidéki tüntető nem örült neki, hogy Magyar Péter is ott volt az eseményen, szerinte „nem kéne szítani a tüzet”, le kéne nyugtatni a kedélyeket, a kormány szerinte helyesen cselekszik. A tömegben ott volt a tiszás politikus, Bódis Kriszta, Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke, de az egykori LMP-s képviselő, Schiffer András is.

A Mi Hazánk alelnöke a tüntetés után a Telexnek azt mondta, kötelezettségszegési eljárást akarnak kezdeményezni Szlovákia ellen a törvény miatt, ehhez igyekeznek a német AfD EP-képviselőinek a támogatását is megnyerni.

A tüntetéssel arra reagáltak a szervezők, hogy a szlovák parlament elfogadta, Peter Pellegrini államfő pedig aláírta azt a jogszabályt, ami büntetné a Beneš-dekrétumok tagadását. Mindez Robert Fico kormányának arra adott reakciója, hogy a Progresszív Szlovákia – a felmérésekben vezető – ellenzéki párt országjárásán elővette a kérdést: miért koboz el földterületeket még a 21. században is a szlovák állam a dekrétumokra hivatkozva, zömmel magyar lakosoktól?

Mint írtuk, a második világháború után a csehszlovák állam a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapjait jelentik, dacára annak, hogy ma már nem állnák ki az emberi jogi próbát. Az elkobzásos szabályok a Beneš-dekrétumokhoz nyúlnak vissza, de a dekrétumok alapján az emigráns Szlovák Nemzeti Tanács adott ki erre vonatkozó rendeleteket a háború végén. Több esetben nem vitték végig az elkobzásokat, ezeket pótolná most, évtizedekkel később a szlovák állam.

A helyzet annyiban nem új, hogy már 2022-ben is cikkeztünk róla, hogy a dekrétumok alapján koboztak el földeket szlovákiai magyaroktól. Annak ellenére, hogy évek óta zajlanak a földelkobzások, és a Felvidéken is felhevült erről a vita, a magyar kormány nagyon óvatosan reagált. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly év végi parlamenti bizottsági meghallgatásán jelezte, a feszültségpontnak tartott Beneš-dekrétumok kérdését mindig is úgy akarták elővenni, hogy reális esély legyen lezárni az ügyet.

„Tisztázó megbeszéléseket folytatunk, hogy miről szól ez a törvény” – mondta Orbán Viktor a vonatkozó kérdésre a decemberi EU-csúcson. A miniszterelnök szerint a Beneš-dekrétumok létezésének tényét senki nem vitatja ebben az esetben, csak arról megy a vita, hogy jó-e, hogy vannak. A magyar miniszterelnök hozzátette, kapcsolatban vannak a felvidéki magyarokkal, „majd meglátjuk, hogy kell-e lépnünk”. Szijjártó Péter is reagált Brüsszelben: azt mondta, a kormány minden eszközt bevet, hogy a felvidéki magyarokat ne érje bántódás, folyamatosan konzultálnak a szlovák kormánnyal a törvényről. Szerinte szlovák kollégái biztosították őt arról, hogy a „szabályozás nem a magyar nemzeti közösség ellen irányul”.

A szlovák büntető törvénykönyv módosításának a Beneš-dekrétumokkal foglalkozó részét bírálta a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség, amely több alkalommal is kifejezte tiltakozását, egyebek mellett egy, a napokban tartott, „Ártatlanság menete” elnevezésű megmozduláson. Miután Peter Pellegrini aláírta a Btk. módosítását, beadta lemondását Forró Krisztián, az államfő nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tanácsadója, a felvidéki magyar párt korábbi elnöke. A szlovák törvénymódosítást bírálta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is, aki többek közt így fogalmazott: „A Beneš-dekrétumokról szóló vita kriminalizálása nem a múlt lezárását szolgálja, hanem a jelen elhallgattatását – különösen azokét, akiknek a történelmi sérelmei máig élő következményekkel járnak.”

Magyar Péter pedig közölte, kiutasítaná a szlovák nagykövetet a történtek miatt: „Ha Szlovákia nem tartja be az uniós jogot, ha a felvidéki magyarságot kollektíven büntető jogszabályokat tartanak hatályban, ha ezekre hivatkozva elveszik magyar emberek földjét, vagy éppen börtönnel fenyegetik őket, akkor Szlovákia nagykövetének nincs helye Magyarországon!” – írta a Tisza Párt elnöke december 29-én.