Több ezer kilométernyi autópályát építenek rövid időn belül, és baj lesz, ha nem oldják meg a vadak távoltartását az utaktól

2022. október 03. – 10:35

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Emberre és állatra is veszélyesek lehetnek a tervezett autópályákon a balesetek, ezért megfelelő kerítéseket és vadátkelőket kell kialakítani, szakszerű tervek alapján. Domokos Csabát kérdeztük a kilátásokról.

Romániában aránylag kevés, 941 kilométernyi autópálya-szakasz készült el eddig, és ezeken sem teljeskörűen megoldott a vadak távoltartásának, illetve átjárásának kérdése. A közeljövőben pedig további 2400 kilométernyi autópálya, illetve csaknem 1800 kilométernyi gyorsforgalmi út megépítésére lehet számítani, ezért nagyon fontos kérdéssé vált, hogy miként előzik meg azt, hogy a vadak az autózók útjába kerüljenek. Az állatok jelenléte az utakon egyrészt komoly balesetveszélyt jelent, hiszen mind az emberre, mint az állatra nézve végzetes kimenetelű lehet, ha valaki 130 km/órás sebességgel elcsap egy 2-300 kilós medvét vagy szarvast.

Másrészt természetvédelmi, vadvédelmi szempontból is fontos kérdésről van szó, hiszen katasztrofális hatással lehet az állatvilágra, ha feldarabolódnak a populációik, és beltenyészetek alakulnak ki, vagy ha bizonyos fajok nem tudnak elérni fontos táplálkozó, szaporodó- vagy telelőhelyeket. Domokos Csaba medvékkel foglalkozó biológus szerint amennyiben ezt a kérdést nem rendezik megnyugtató módon, a készülő úthálózat sokkal károsabb hatást fejthet ki a vadállományra, mint a vadászat.

Domokos érdeklődésünkre elmondta, a már elkészült autópályákon mindössze 3 vadátkelő épült, mindhárom felüljáró, ún. „green brigde” (zöld híd), és mindhármat a Lugos és Déva közötti sztrádaszakaszon alakították ki. Azonban ezeket sem önként és dalolva építették meg a beruházók, hanem civil szervezetek nyomására, akik kb. 10 évvel ezelőtt elérték, hogy az EU felfüggesztette a támogatás folyósítását a vadátkelők hiánya miatt. Az említett szakaszon, szintén a civil lobbi eredményeként, hamarosan újabb két átkelőt (ezúttal két alagutat)alakítanak majd ki.

A biológus szerint a szóban forgó, Lugos-Déva szakasz esetén azért kiemelten fontos megoldani, hogy a vadak számára átjárható legyen, mert az út a Nyugati Szigethegység, illetve a Déli-Kárpátok között halad el, és kettébe szel egy ökológiai folyosót, a vadaknak egy igen fontos migrációs útvonalát. Átkelők hiányában pedig a Nyugati Szigethegység déli irányból teljesen elszigetelődne, az állatok többé nem tudnának közlekedni a többi hegyvidéki terület irányába.

Zöld híd a vadak számára egy észtországi autópályán – Fotó: Andres Paabos / Getty Images
Zöld híd a vadak számára egy észtországi autópályán – Fotó: Andres Paabos / Getty Images

Ha valamivel kisebb mértékben is, de fontos lett volna a többi elkészült sztrádaszakaszon is megoldani mind az átjárhatóság, mind az állatok távoltartásának kérdését. Domokos Csaba szerint azonban az építkezések megkezdése előtt készített környezeti hatástanulmányok nem eléggé jó minőségűek ahhoz, hogy pontos képet adjanak a helyzetről és kiderüljön belőlük, hová és milyen típusú átkelőt lenne szükséges építeni. Bár lehetséges ezeket a létesítményeket utólag is pótolni, ez igen nehézkes, a legjobb, ha eleve úgy tervezik az utakat, hogy szerepelnek benne ezek a védelmi célú létesítmények. Hozzátette: az autópályák Romániában többnyire EU-s támogatásból épülnek, az unió pedig hajlandó az ilyesmire pénzt adni, így lényegében akarat kérdése, hogy elkészülnek-e a vadátjárók és a megfelelő paraméterekkel rendelkező kerítések.

A biológus figyelmeztetett: a vadak, ha nem találnak biztonságos átjárót, így is-úgy is megpróbálnak átkelni a műutakon.

Romániában pedig – sajnos – gyakori esetnek számít, hogy vadállatokat ütnek el az autók. Nagy port vert fel például az az eset, amikor 2019 őszén Parajd közelében gázoltak el egy medvét, a szerencsétlen állatot pedig szombat déltől vasárnap reggelig hagyták az út szélén agonizálni, mielőtt elaltatták. Mivel óriási közfelháborodás kísérte az ügyet, és az emberek elsősorban a hatóságok tehetetlenségét okolták az állat több órás szenvedése miatt, végül Hargita megye prefektusát is menesztették, hogy felmutassanak egy felelőst az ügyben. De ütöttek el medvét nemrég Torda, Szeben és Marosvásárhely közelében is az autópályán, és Torda mellett arra is volt példa, hogy egy, az úttestre tévedt vaddisznó kondába hajtott bele egy autózó.

A jelenlegi helyzet kapcsán Domokos Csaba kifejtette: kritikus pontnak számít például a szász vidék, ez a dél-erdélyi dombvidék, mely nagyon jó minőségű élőhelynek számít, medvék számára is. Csak egy rövid szakasz hiányzik a Kolozsvár és Marosvásárhely közötti autópályából, mely a térség északi részét határolja, nyugatról a Torda és Szászsebes közötti, majd a Szászsebes és Szeben közötti autópálya zárja el a környező területektől, a délen haladó Szeben és Brassó közötti gyorsforgalmi úttal pedig már három oldalról van elzárva. Keleten pedig az E60-as út határolja, ami az ország legforgalmasabb útszakaszának számít, tehát lényegében már szinte körbe van kerítve forgalmas útszakaszokkal a szászvidék. „Jó kérdés, hogy kellenek-e ezekre vadátkelők, és ha igen, pontosan hová?” – tette fel a retorikai kérdést a biológus.

Mint elmondta, az eddig megépült pályák mellé standard, 180 centi magas, drótháló kerítéseket húztak ki, azonban ezeken egy medve „röhögve átmászik”, de a szarvasoknak sem jelentenek komoly akadályt, hiszen átugorják. A kisebb termetű vadak, pl. a rókák, farkasok pedig be tudnak ásni alá, így jutnak keresztül. És olyan esetek is előfordulnak, hogy egyszerűen ellopják ezeket a kerítéseket.

Kérdésünkre a szakértő elmondta, a medvebiztos, illetve a többi vadat is távoltartó kerítések 3 méter magasak, szilárdabb felépítésűek, és a tetejük kifelé hajlik. Továbbá alapjuk is van, hogy az állatok ne tudjanak aláásni.

Ezeknek egyrészt az a szerepük, hogy távol tartsák az úttesttől a vadakat, másrészt terelik az állatokat az átkelők felé. Legalább a kritikus szakaszokon érdemes volna ilyen kerítéseket kialakítani.

Az átkelők pedig lehetnek az autópálya felett, vagy pedig alatt. Hogy melyik megoldást érdemes választani, mi az olcsóbban kivitelezhető verzió, az elsősorban a domborzattól függ. Egész jó átkelők lehetnek az egyébként is megépülő, patakok, völgyek fölött épült hidak, viaduktok is, ezek jól tudnak funkcionálni, illetve az alagutak – valójában ezek a legjobbak az állatok számára, hiszen az alagút tetején megmarad az eredeti, természetes élőhely, amelyet az állatok már ismernek. Az átkelők hatékonyságát pedig lehet fokozni azzal, hogy úgy alakítják a növényzetet, hogy az állatok fedésben tudjanak közlekedni, sőt, a növényzet segítségével terelni is lehet őket a biztonságos átjárók irányába. Azonban az egyes fajoknak más-más igényeik vannak. „Külföldön (például Kanadában és Horvátországban) számos tanulmány készült, melyek azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a hidak, viaduktok úgynevezett nyitottsági indexe, illetve aközött, hogy milyen mértékben használják ezeket az állatok átkelőként" – magyarázta.

Medvék szempontjából átjárható aluljáróknak (hidak vagy viaduktok, ami alatt jó eséllyel át is megy a medve) azok számítanak, melyek nyitottsági indexe (IO) legalább 4-es értékű. Az indexet a következőképp számítják: hosszúság X magasság / szélesség.

Eszerint egy medvék számára minimálisan megfelelő aluljárónak nagyjából a következő paraméterekkel kell rendelkeznie: 20 méter hossz mellett 6 méteres magasság és 28 méteres szélesség. Jónak viszont csak egy IO 8-asnál nagyobb indexű, nagyon jónak pedig a 40-es indextől fölfelé számít egy átjáró. Őzek esetén az index minimum 1,5 kell legyen (pl. 10 m hosszúság, 4 m magasság, 28 m szélesség), míg a rókák már egy 0,21-es indexű aluljárót is hajlandóak használni (pl. 5 m hossz, 3,5 m magasság, 28 m szélesség). Viszont őzeknél is 7-estől, rókáknál pedig 0,97-es indextől fölfelé kezdődnek a jó, illetve 30 és 4.15-ös indextől a nagyon jó paraméterekkel rendelkező átjárók.

Domokos Csaba szerint az is fontos, hogy az átkelők milyen távolságra vannak egymástól, mert a különböző fajok esetén eltérő az otthonterület mérete. A medvék pl. nagy területeket járnak be, ezért esetükben elégségesek az egymástól viszonylag távol fekvő átkelők is, ami például az őzek számára már nem jelent kielégítő megoldást, mert nem fognak nagy távolságokat megtenni.

A nagyvadak szempontjából legalább 3 kilométerenként kellene legyen egy, a medvék számára is megfelelő struktúra. Közepes méretű vadak (pl. őz) számára legalább 1,5 kilométerenként, kistestű állatok (pl. róka) számára legalább 1 kilométerenként ki kellene alakítani egy nekik megfelelő átjárót.

Az is kiderült a külföldi tanulmányokból, hogy például

a medvék nagyon igényesek felüljárók esetében is, egy green bridge legalább száz méter széles kell legyen ahhoz, hogy gyakran használják. Viszont a jó hír az, hogy ami megfelel a medvéknek, az gyakorlatilag minden más emlősfaj számára is alkalmas” – magyarázta Domokos Csaba.

A szakértőtől azt is megtudtuk, hogy az új autópályák terveiben, melyek különböző fázisokban vannak, helyenként már szerepelnek vadátkelők is. A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület, melynek Domokos Csaba is tagja, 2011 óta vizsgálja a medvék mozgását és élőhelyhasználatát, és javaslatokat fogalmazott meg vadátkelőkre vonatkozóan a tervezett Marosvásárhely-Jászvásár (A8-as) sztráda kapcsán, mely egészen a moldovai határnál fekvő Ungheni településig húzódna. A felméréseik során nyomkövetős adóvevőkkel láttak el medvéket, illetve szőrcsapdákat is használtak, így térképzeték fel, hogy a tervezett autópálya hol keresztezi majd az állatok által használt ökológiai folyosókat.

A vörös négyzetek a tervezett medve felüljárókat jelölik, a sárga vonalak pedig a nyakörvezett medvék mozgását – Forrás: Domokos Csaba
A vörös négyzetek a tervezett medve felüljárókat jelölik, a sárga vonalak pedig a nyakörvezett medvék mozgását – Forrás: Domokos Csaba

Az építkezést a tervezett útvonal két végén, két 25-25 kilométeres szakaszon kezdik el, azért, mert ezek aránylag könnyen kivitelezhetőnek számítanak. A közbeeső szakasz ugyanis a Keleti-Kárpátokat, illetve az ezt mindkét oldalról övező dombvidéket szeli majd át, domb- és hegyvidéken pedig nem annyira egyszerű az autópálya-építés, mint síkvidéken.

A Marosvásárhely (Karácsonyfalva) és Nyárádszereda közötti sztrádaszakaszra várhatóan heteken belül kiadja a környezetvédelmi engedélyt a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, így megkezdődhet a beruházás. A Milvus korábban begyűjtött adatait a környezeti hatástanulmányt készítő bukaresti cég rendelkezésére bocsátotta, illetve közösen javaslatokat is megfogalmaztak a biztonsági létesítményekre vonatkozóan.

Domokos Csaba szerint a vadak szempontjából probléma, hogy a szóban forgó 25 kilométeres útszakasz a Nyárád völgyének az alján húzódik, így a domborzat – pár kisebb híd kivételével – nem kényszeríti arra az építőket, hogy vadátkelőként is funkcionáló létesítményeket alakítsanak ki. Mivel medvés, és általában nagyvadas térségről van szó, azt ajánlották, hogy az útszakasz teljes hosszában építsenek medvebiztos kerítést kétoldalt, illetve hogy Backamadaras térségében alakítsanak ki két, legalább 100 méter széles felüljárót.

„Meglepett minket, hogy mennyire nyitottan fogadták a javaslatainkat, hiszen Romániában többen háborogtak már amiatt, hogy a medvék meg a denevérek miatt nem halad a sztrádaépítés. Például Grindeanu (Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter – a szerk. megj.) is azzal érvelt a Lugos-Déva útvonalra kért vadátkelők ellen, hogy a Bánságban nincsenek is medvék, ami egyszerűen nem igaz. Korábban a kormány képviselői nagyon elzárkóztak a vadátkelőkkel kapcsolatos indítványok elől, mostanában viszont mintha változna kicsit a hozzáállásuk. Talán az is szerepet játszhat abban, hogy a tervezés alatt álló szakasz kapcsán figyelembe vették a javaslatainkat, hogy ezt az EU által folyósított helyreállítási alapból, az ún. PNRR-ből finanszírozzák, aminek 2026 a határideje, tehát viszonylag kevés az idő a kivitelezésre, így el akarták kerülni azt, hogy bárki bármilyen kifogással késleltethesse a beruházást. Én viszont csak akkor fogok megnyugodni, ha a saját szememmel látom majd a környezetvédelmi engedélyt, illetve azt, hogy tényleg szerepelnek benne a javaslataink. Ha így lesz, tökéletesen meg leszek elégedve, ez igazából több, mint amit remélni mertem” – fejtette ki Domokos Csaba.

A biológus szerint a Milvus a kivitelezési munkálatokat is nyomon követi majd, mivel időnként előfordul, hogy a kivitelezők a terveken az engedélyeztetés után még módosítanak. „Például ha a tervben egy 30 méter magas és 100 méter hosszúságú híd szerepel, megtörténhet, hogy ezt csak 20 méter magasra és 40 méter hosszúra építik, ami a közlekedési funkciónak megfelel ugyan, viszont az állatok számára már nem megfelelő. Az ilyen dolgokra oda fogunk majd figyelni” – ígérte.

Domokos Csaba azt is elmondta, hogy a szóban forgó sztráda további, Nyárádszereda és Németvásár közötti, mintegy 115 kilométeres szakaszának tervezési munkálatait is igyekszenek segíteni. Erről a szakaszról származik a legtöbb GPS nyakörves adatuk, a környéken az évek során több, mint 130 medvebarlangot mértek be, de célzott szőrcsapdás-genetikai vizsgálatos adatgyűjtést is folytattak a tervezett útvonal mentén, Gyergyóditró és Németvásár között. Mivel ez a szakasz átszeli a Keleti-Kárpátokat, valamint az ezeket övező dombvidéket, vadvédelmi szempontból jelentősebb, mint az említett két 25 kilométeres szakasz, viszont a domborzati viszonyok következtében a kivitelezők eleve kénytelenek lesznek olyan létesítményeket kiépíteni, melyek vadátkelőként is funkcionálhatnak majd.

„A Nyárádszeredától Németvásárig húzódó szakasz esetében az autópálya viszonylagos közelségében lévő, már létező utakra akarunk felüljárókat és kerítést kérni. Reméljük, az autópálya ernyője alatt sikerül majd több súlyos, jelenleg fennálló problémát is megoldani. Maros megyében például két olyan hely van, ahol nagyon sok vadat gázolnak el az autósok, reményeink szerint az egyik ilyen helyszínen a problémát meg fogjuk szüntetni. Ez az E-60-as (DN1) útnak a balavásári tetőn áthaladó szakasza, ezen a helyszínen mindenképp kellene egy felüljáró medvéknek (és nemcsak)”

– tette hozzá Domokos Csaba.