A mi szervezetünkből is akár 300 féle vegyi anyagot lehetne kimutatni, zömében növényvédő szerek maradékait

2022. augusztus 18. – 11:11

frissítve

A mi szervezetünkből is akár 300 féle vegyi anyagot lehetne kimutatni, zömében növényvédő szerek maradékait
Egy traktor műtrágyázza a fiatal búzát – Fotó: Leonid Eremeychuk / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az iparosított mezőgazdaság egyre több vegyszert használ, melyek egyenként is károsak ez egészségre. Együttes jelenlétük pedig ún. koktélhatást eredményez, mely – bár súlyos veszélyeket rejt – a mai napig nem eléggé kutatott jelenség. Rajcsányi Tímea kertészmérnök írása.

A növényvédő szerek hatásának kisebb-nagyobb mértékben mindannyian ki vagyunk téve. Növényvédőszer van a vízben, a földben, a levegőben és az élelmiszerekben is. A mezőgazdasági vegyszerek széleskörű használata az 1950-es években kezdődött. Ekkor jelentek meg a (szervesklór-, szerves foszforsavészter-, karbamát- és piretroid alapú) szintetikus növényvédőszerek. Ezzel elindult az ipari mezőgazdasági termelés, más néven a „zöld forradalom”.

Az évtizedek alatt a hatóanyagok listája folyamatosan gyarapodott. Európában jelenleg közel 500 növényvédőszer-hatóanyag használata engedélyezett A kereskedelmi forgalomban elérhető növényvédőszer-készítmények száma ennél sokkal nagyobb, hiszen ezek különféleképp összeállított keverékek – a számuk eléri az ezret.

Vizsgálatok igazolták, hogy egy európai ember szervezetéből átlagosan 300 különböző vegyianyag mutatható ki. Ezek lehetnek növényvédőszerek vagy ezek bomlástermékei, műanyagok lágyítószerei, háztartási vagy kozmetikai szerek maradványai, stb.

Koktélhatás

A növényvédőszerek együttes hatását koktélhatásnak nevezik. Kutatások igazolták, hogy a növényvédőszerek együttes (koktél) hatása megegyezhet azzal, mintha a koktél egyik alkotójából fogyasztottunk volna sokszoros mennyiséget.

Bár a jelenség széles körben elterjedt, hiszen számos vegyi anyag található meg például élelmiszereinkben, az, hogy egy vegyianyag koktél valójában milyen hatással van az emberi szervezetre, a tudomány számára egyelőre ismeretlen.

Bizonyos növényvédőszerek a növények (főleg az évelők) és az állatok szervezetében halmozódnak fel. Így mind a növényi, mind állati eredetű élelmiszerekkel, egyszerre több növényvédőszer bomlásterméke – már kész vegyi koktél – kerülhet az emberi szervezetbe. És ehhez még hozzáadódnak az állatgyógyászatban használt különböző hormonkészítmények, antibiotikumok is.

Sajnálatos módon, ezen keverékek emberi egészségre kifejtett hatását a tudomány még nem ismeri kellő mértékben. Az viszont bizonyított, hogy a különféle szerek kölcsönhatásba léphetnek egymással, és a végeredmény aggasztó lehet egyes esetekben. Tudott dolog ugyanis, hogy bizonyos vegyi anyagok felerősítik egymás hatását, összeadódva, ezt nevezik additív kölcsönhatásnak. Viszont egyes esetekben nemcsak összeadódik a hatásuk, hanem sokszorozódhat is, ezt szinergikus hatásnak nevezi a szakirodalom.

A helyzetet bonyolítja, hogy a konkrét hatóanyagok mellett ún. segédanyagokat is
alkalmaznak, melyek szintén káros hatással lehetnek az emberi egészségre.

Évek óta folyik a kutatás e téren, valamint a vita arról, hogy miként lehetne ezeket a káros hatásokat biztonsággal mérni. Azonban máig nem sikerült kidolgozni egy tudományosan elfogadott vizsgálati módszert, ezért – szabványos eljárás híján – a növényvédőszerek engedélyezése során ezeket a vizsgálatokat nem lehet a kockázatelemzésbe beiktatni.

A hatóanyagok egyedi toxicitásának vizsgálata alapján nem lehet pontosan meghatározni azt, hogy egy élelmiszerben fellelhető vegyszerek pontosan milyen hatást is fejtenek ki.

A mezőgazdasági dolgozók fokozottan veszélyeztetettek

A növényvédőszerek közül néhány hatóanyag vegyíthető egymással. A szakirodalom
tankkeveréknek nevezi a két vagy több növényvédőszerből álló keveréket. Ezek használatának célja a költséghatékonyság, mivel egyetlen művelettel kijuttathatók különböző szerek: peszticidek (rovarirtók), folyékony műtrágyák, lombtrágyák stb.

Az egyre összetettebb szerek használata miatt, illetve abból kifolyólag, hogy egyes vegyi anyagok felhalmozódnak az emberi szervezetben, fokozott veszélynek vannak kitéve azok, akik a mezőgazdaságban dolgoznak.

Számos baleset és mérgezés (évente 3 millió akut mérgezés) köthető a növényvédelmi szerekhez, ezért fontos lenne mind az iparosított mezőgazdaságban dolgozók, mind a kisebb farmokon gazdálkodók megfelelő képzése.

Egy 2012-es európai kutatás 33 különféle növényvédőszer-hatóanyag maradékát mutatta ki mezőgazdasági munkások hajában. A klórozott szénhidrogének betiltott hatóanyagai, mint a DDE és HCH minden vizsgált alany hajában egyenlő arányban volt jelen, függetlenül attól, hogy permeteztek vagy más tevékenységet folytattak a gazdaságon belül. Jól tükrözi a vizsgálat a nehezen bomló vegyszerek
felhalmozódását, ugyanis évekkel a betiltásuk után is jelen voltak a vizsgáltak szervezetében.

Továbbá a mezőgazdasági munkások családtagjai is az átlagot meghaladó mértékben vannak kitéve a növényvédőszerek káros hatásainak. Ennek okai között szerepel, hogy a munkások lakhelye általában közel van a gazdaságokhoz, illetve hogy a földeken, üvegházakban dolgozók a hajukon, ruházatukon hazaviszik a szermaradékokat.

Hatályos értékek – szemfényvesztés

Akárcsak más összetevők esetén, hivatalosan meghatározott felső határérték van megadva a növényvédő szerekre is a különféle élelmiszerekben. Vizsgálatok szerint a forgalmazott termékekben átlagosan 29 különféle növényvédőszer maradék található meg, zömében ezek mennyisége az előírt határértéket nem haladja meg. Tehát minden rendben?

Egyrészt, érdemes szem előtt tartani, hogy csak a növények bizonyos részeire vonatkozóan van szabályozva a növényvédőszer-maradványok felső határértéke. Ebből következik, hogy például a földieper csészeleveleiből nem biztonságos teát főzni, a csemegekukoricát fedőlevelek nélkül ajánlott megfőzni, és a karalábé levelet sem biztonságos elfogyasztani, mivel ezekre nem tér ki a szabályozás. (Megbízható forrásból szerzett, garantáltan bio minőségű zöldségekre, gyümölcsökre ez nem vonatkozik.)

A növényvédelmi szabályozások országonként eltérhetnek. Ezért egy olyan anyag, ami egy országban tiltott növényvédőszernek minősül, az a távolabbi országokból importált termékekben jelen lehet.

A stuttgarti Vegyi és Állategészségügyi Vizsgálati Hivatal egyik alkalmazottja fagyasztott gyümölcs- és zöldségmintákat válogat, amelyeken a növényvédőszer-maradványokat vizsgálják – Fotó: Marijan Murat / DPA / AFP
A stuttgarti Vegyi és Állategészségügyi Vizsgálati Hivatal egyik alkalmazottja fagyasztott gyümölcs- és zöldségmintákat válogat, amelyeken a növényvédőszer-maradványokat vizsgálják – Fotó: Marijan Murat / DPA / AFP

2007-ben a magyarországi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal egy átfogó kutatást végzett a témában. Ennek keretében 4619 db mintán összesen 331567 vizsgálatot végeztek el. Az eredményeik szerint az importált növényekben magasabb volt a szermaradékok aránya, mint a hazai mintákban.

A szermaradékot tartalmazó import zöldség és gyümölcsfélék összehasonlításából
megállapították, hogy a gyümölcsök 65%-a, a zöldségek 46%-a tartalmazott növényvédőszer maradékokat.

A növényvédőszert leggyakrabban tartalmazó gyümölcsök és zöldségek a citrom,
csemegeszőlő, grapefruit, körte, mandarin, narancs, őszibarack, paprika és paradicsom voltak.

Mint megállapították, a leggyakrabban előforduló növényvédőszer hatóanyagok elsősorban a déli gyümölcsök felületkezelésére használt imazalil és tiabendazol nevű gombaölő szerek voltak, illetve a klórpirifosz és a ditiokarbamát. A vizsgálatból az is kiderült, hogy az egy kultúrán belül kimutatható hatóanyagok száma elérte a 9-et.

„A több hatóanyag egyidejű jelenlétének toxikológiai értékelésére alkalmas módszerek meghatározásán már dolgoznak nemzetközi szinten”- írták jelentésükben, ami szintén rámutat a koktélhatás mérése körüli problémákra.

Bébiételekből is vettek mintákat, ezek 35,5%-a tartalmazott mérhető, de határérték alatti mennyiségű növényvédőszer maradékokat.

Az állati eredetű élelmiszerekkel sem volt jobb a helyzet. A takarmánynövények kezelésére használt növényvédőszerek maradványai felgyűlnek az állatok szervezetében, és ezekhez még hozzáadódnak a különböző, állatgyógyászatban használt orvosságok, mint például a tetvetlenítő és féregirtó szerek, antibiotikumok, hormonkészítmények, stb. A vegyszermaradványok felhalmozódhatnak az izomzatban, a zsírszövetben és a májban. Mint kiderült, tyúkoknál a vegyszermaradványok a tojásban akkor is kimutathatók, amikor az állat egyéb szöveteiből már nem.

A gyerekek biztonságban vannak?

Ez nem jelenthető ki, sőt, a gyerekekre különösen veszélyesek a növényvédőszerek, ugyanis a kisgyerekek és az újszülöttek sokkal érzékenyebben reagálhatnak egyes vegyszerekre. Egy vizsgálat szerint egy gyerek fejlődőben lévő agya például sokkal fogékonyabb az idegmérgekre, ráadásul kisebb testméretük miatt a növényvédő szerek testtömegre vetített aránya esetükben nagyobb is lehet, mint a felnőtteknél.

Emellett a növényvédő szerek aktív hatóanyagainak méregtelenítését végző bizonyos enzimek szintje és aktivitása a gyerekek esetében alacsonyabb. A magzatok sincsenek biztonságban: növényvédő szereknek kitett anyáknál bizonyos
hatóanyagok átjutnak a méhlepényen, károsítva a magzatot, és az anyatejjel is könnyen a kisgyerekekhez juthatnak egyes vegyszerek.

Különböző országokban (Kolumbia, Korea, Németország) vizsgáltak be anyatejet és a mintákban növényvédőszer-maradékokat találtak. A klórozott szénhidrogén tartalmú növényvédő szerekre jellemző leginkább, hogy rendszeres fogyasztás esetén felhalmozódnak a zsírszövetekben és az anyatejben.

„Epidemiológiai kutatások feltárták e vegyszerek statisztikai összefüggését az emberi fejlődés rendellenességeivel” – írja a Greenpeace 2016-os tanulmánya.

Az ADI érték (Acceptable Daily Intake – elfogadható napi bevitel) az a maximális határérték, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az anyatej növényvédőszer-tartalmára vonatkozóan meghatározott.

Egy 2003-as, Indiában végzett kutatás során megállapították, hogy a vizsgált indiai nők anyatejében az endoszulfán szintje a WHO ADI-értékét 8,6-szor haladta meg. Emellett a szintén káros hatású lindán is kimutatható volt az anyatejekben.

Néhány korábbi vizsgálat eredményei

A Centre for Science and Enviroment 2003-as tanulmányban közölte, hogy a megengedettnél magasabb mennyiségű növényvédőszer-maradvánnyal szennyezett üdítőitalokat forgalmaztak Indiában.

Egy 2003-as bhopáli (India) anyatej-kutatásban a szerves foszforsavészterekhez tartozó klórpirifosz 4,1-szeresen haladta meg a WHO ADI-értékét, és a malation magas szintjét is észlelték.

Egy ausztriai, 2004-es felmérés során azt találták, hogy növényvédőszer-maradványoktól mindössze a vizsgált minták 35 százaléka volt mentes, 8,4 százalékukban pedig ezek aránya meghaladta a megengedett felső határt.

Két, a központi és a perifériás idegrendszerre ható rovarirtó szer, a klórpirifosz és diazinon esetén bizonyították, hogy ezek befolyásolják az újszülöttek fejlődését. Azok az anyák, akiknek a véréből, illetve a köldökzsinór véréből ezek az anyagok kimutathatók voltak, átlagosan 1 kilogrammal kisebb súlyú gyermeket hoztak világra, mint azok az anyák, akiknek vérében vagy köldökzsinórjuk vérében nem voltak jelen ezek a növényvédőszerek. Egy 2011-es, az Egyesült Államokban végzett vizsgálat során kimutatták ezeket a vegyületeket, melyek jelen voltak az anyatejben is.

2012-ben Spanyolországban, Brazíliában és Kolumbiában, városi és mezőgazdasági környezetben gyűjtött anyatejmintákból egyaránt kimutattak káros hatású, szintetikus piretroidokat.

Mi a megoldás?

Az élő szervezetre káros növényvédőszerek listája olyan hosszú, hogy az egyes hatóanyagok mennyiségének csökkentésére irányuló intézkedések már nem képesek megvédeni sem az emberi egészséget, sem az élővilágot.

Hogy ez a káros hatás csökkenjen, a szintetikus növényvédőszerek teljes listáját ki kellene iktatni, és támogatni kellene az ökológiai és biológiai gazdálkodás lehetőségeit.

A szerző kertészmérnök