Egy köcsög pálinka

Egy köcsög pálinka
Koccintás pálinkával – Fotó: Milan Zsivkovics / Getty Images

211

Hoppá, Lippa, jobb pálinka
Budán kapott sernél!
Székelytámad, Székelybánja,
Mintha magod vernéd!
Jenő vára, dőlj Dévára,
Elveszejtjük Erdélt!
(Kovács András Ferenc: Harci győzők hajdútánca, részlet)

Egy ideje nem iszom pálinkát. Ez látszólag egy egyszerű mondat. Egyszerű, bővített. Pár évvel ezelőtt, néhány napot Miskolc mellett egy pálinkafőzőben volt szerencsém tölteni. A turizmus magasiskolája volt. Szórakozásnak tűnt, de egy életre megjegyeztem, milyen a jó pálinka. Néztem főzést, cefrét, szagoltam a mintákat, dörzsöltem az ujjamon, felgyújtottuk, belekevertük a desszertbe. Jó móka volt. A fő pálinkamesterrel, aki ugyanakkor tulajdonos is volt, egyszer elvonultunk, egy zártabb helyiségbe kóstolni. Persze közben én is elkezdtem, hogy nálunk is a szilágysági pálinka… Párlat – vetette közbe a házigazda. Alakult a beszélgetés, már Oroszhegyen jártam gondolatban, és meséltem az ottani körtepálinkáról, mikor ismét megszólalt: párlat. Párlat, pálinka, nem mindegy? – kérdeztem most már vissza.

Nem. Határozottan nem. Pálinka csak Magyarországon van. Pálinka az, amit Magyarországon termett gyümölcsből, Magyarország területén lepárlással készítenek – erősködött.

Közben az volt a jó, hogy a meg-megkóstolt pálinka nem tompította az agyat, hanem határozottan élesítette azt. Már, ne haragudj, de ezt ki döntötte el? – kérdeztem vissza. Mi, vagyis a Pálinka Nemzeti Tanács. Országos – vetettem közbe. Itt megakadt. Hogy hogy országos? Mondom, csak országos lehet, mert a nemzet nem esik egybe az országgal. Hány felvidéki, délvidéki, erdélyi tagja van a ti nemzeti tanácsotoknak? Ki a túrótól féltitek a pálinkát? Féltek, hogy az osztrákok vagy a bolgárok nekiállnak gyümölcsből főzni szeszesitalt és pálinkának nevezik majd? Vagy ti kizárólag a határon túli magyarok csesztetésére (itt azért más szót használtam) találtátok ki, és leöntöttétek nemzeti mázzal? Mi lenne, ha az oroszok levédenék a vodkát? A skótok a whiskyt? Házigazdám elgondolkodott. Látszott, hogy ezek az érvek újak neki. Valahogy csak lesz egy egyezség – mondta. Majd a lovagrendek megegyeznek, na egészségünkre. Nem váltunk el haraggal.

Nos, azóta a nyaralás óta én nem iszom pálinkát. Maximum kóstolok. Ráadásul olyan finnyás lettem, hogy csak nagyon kevés pálinkát vagyok hajlandó megkóstolni. Azt most már el sem merem mondani, hogy azóta a kedvencem a zellerpálinka, meg egy hegyközszentimrei barack!

Ennek a kalandnak sok éve. Most olvasom, hogy egy csíkszeredai pálinka- és párlatverseny (furfangos székely már át is nevezte Ákovita versenynek) győztes termékének a nevét kéri a Pálinka Nemzeti Tanács kijavítani. Mert „galád” módon a tudatlan erdélyi azt merte állítani, hogy pálinka, párlat helyett. Megsértette a szomszédos Magyarország pálinkaérdekeit! Istenem, az első írásos emléke Erdélyben a pálinkának 1741-ből származik (köszönet Szabó T. Attila). Vagyis van egy szavunk, ami ráadásul szlovák szó, amit Erdélyben írásban is közel háromszáz éve használunk, és most jön a Nemzeti Tanács, és azt mondja, hogy nem szabad, mert az az övéké.

Hét éve írta (2018. január) a Hargita Népe: „Az erdélyi és a magyar szervezet tavaly decemberben megállapodást is kötött, amelyben a magyar lovagrend tudomásul veszi, hogy a köznapi értelemben és szóhasználatban az erdélyiek is használhatják a pálinka elnevezést, de a kereskedelmi forgalomba került párlatoknál betartják a törvényi előírásokat, vagyis azok címkéin a pálinka megnevezés nem szerepelhet.” Tudomásul veszi. Nem tiltja meg, csak kegyesen jóváhagyja, hogy a saját anyanyelvemen, a saját kultúrkörömben, a saját házi főzetemre kimondjam azt a szót, amit mindenki mindig is mondott. Szóval mondhatod, ha nem adod el. Amíg otthon vagy, és magadnak töltesz egy kupicával, vagy a családnak vasárnap, a barátoknak vendégfogadáskor. De ha kiírod az üvegre és piacra viszed, akkor bűnt követsz el. Akkor megsérted Magyarország pálinkaérdekeit. Akkor már nem hagyományt őrzöl, hanem márkát bitorolsz. Ennyit jelent a közös nyelv.

Ami a legbántóbb, hogy a nemzeti tanácsot az a magát nemzetinek nevező kormány patronálja, amelyik egyedüli felhatalmazást érez arra, hogy a magyar nemzet ügyeivel foglalkozzon. Aki folyton minden magyart akar képviselni. Közben az van, hogy, megint leszóltak a gyarmatokra! Megint kaptunk egy leckét arról, hogy hol is van a helyünk!

Le kellene gyorsan menteni a bor szavunkat, mert félő, hogy leszólnak nekünk, hogy Enyeden, Szilágysomlyón nem bort készítenek, hanem szőlőlevet.

Lehet, a bort is nemsokára csak Ártánd és Hegyeshalom között lehet használni. Közben hallgat a romániai magyar gazdák érdekvédelmi szervezete, csendben pizzázik Winkler Gyula is Brüsszelben, más dolga nincs. A megkérdezett pálinkafőzők morgolódnak. Persze csendben, zárt ajtók mögött. Kisebbség az kisebbség Bukarestből és Budapestről nézve is. Persze világos a dolog, hogy a „nemzeti” addig tart, ameddig nincs szó pénzről.

Miközben ezeket a sorokat írom, éppen zajlik a marosvásárhelyi Forgatag. Lehet ott kapni pálinkát is. Igen, hoztak „Magyarból”, mert ugye a hazai az párlat, és magyar ember ilyet nem iszik. A történet még ragozható, egész addig, hogy ez az igazi Trianon. Mikor megtagadod a szó használatának a jogát is, annak a szónak a jogát, amit több mint háromszáz éve használnak tájainkon. Mikor arcodba vágják, hogy nem írhatod az üvegre azt, amit eddig írtál! Elcsatolni nemcsak területeket lehet, Trianon az is, amikor nem a földet, hanem a szót veszik el tőled. Azt a szót, amit a nagyszüleid is használtak, amihez történetek, ízek, emlékek kötődnek. Ha azt mondják: te nem használhatod, mert nem ott vagy, akkor a nyelvet zárják be határok közé, ráadásul épp azok, akik azzal ágálnak, hogy a nemzetet egyesítenék.

Most bosszút fogok forralni. Levédem a köcsög szót. Csak Romániában lehessen használni. Köcsög az, ami erdélyi agyagból, Erdély területén lett megformálva és kiégetve. Megalakítom a Nemzeti Köcsög Tanácsot (természetesen én leszek a fő köcsög), és harcolni fogok, hogy a magyarországi kerámiákra ne lehessen ráírni, hogy köcsög. Mindezt a márkavédelem jelszava alatt. Ha már köcsögnek néznek a magyarországi hatalmak, legalább a szót magam döntsem el! A köcsögit neki.

Ez a véleménycikk a szerző nézőpontját képviseli egy összetett kérdésben. A Transtelex célja, hogy teret adjon az érdemi vitáknak, mert hisszük, hogy a közélet minőségét a nézetkülönbségek nyílt ütköztetése formálja.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!