Egy köcsög pálinka

Hoppá, Lippa, jobb pálinka
Budán kapott sernél!
Székelytámad, Székelybánja,
Mintha magod vernéd!
Jenő vára, dőlj Dévára,
Elveszejtjük Erdélt!
(Kovács András Ferenc: Harci győzők hajdútánca, részlet)

Egy ideje nem iszom pálinkát. Ez látszólag egy egyszerű mondat. Egyszerű, bővített. Pár évvel ezelőtt, néhány napot Miskolc mellett egy pálinkafőzőben volt szerencsém tölteni. A turizmus magasiskolája volt. Szórakozásnak tűnt, de egy életre megjegyeztem, milyen a jó pálinka. Néztem főzést, cefrét, szagoltam a mintákat, dörzsöltem az ujjamon, felgyújtottuk, belekevertük a desszertbe. Jó móka volt. A fő pálinkamesterrel, aki ugyanakkor tulajdonos is volt, egyszer elvonultunk, egy zártabb helyiségbe kóstolni. Persze közben én is elkezdtem, hogy nálunk is a szilágysági pálinka… Párlat – vetette közbe a házigazda. Alakult a beszélgetés, már Oroszhegyen jártam gondolatban, és meséltem az ottani körtepálinkáról, mikor ismét megszólalt: párlat. Párlat, pálinka, nem mindegy? – kérdeztem most már vissza.

Nem. Határozottan nem. Pálinka csak Magyarországon van. Pálinka az, amit Magyarországon termett gyümölcsből, Magyarország területén lepárlással készítenek – erősködött.

Közben az volt a jó, hogy a meg-megkóstolt pálinka nem tompította az agyat, hanem határozottan élesítette azt. Már, ne haragudj, de ezt ki döntötte el? – kérdeztem vissza. Mi, vagyis a Pálinka Nemzeti Tanács. Országos – vetettem közbe. Itt megakadt. Hogy hogy országos? Mondom, csak országos lehet, mert a nemzet nem esik egybe az országgal. Hány felvidéki, délvidéki, erdélyi tagja van a ti nemzeti tanácsotoknak? Ki a túrótól féltitek a pálinkát? Féltek, hogy az osztrákok vagy a bolgárok nekiállnak gyümölcsből főzni szeszesitalt és pálinkának nevezik majd? Vagy ti kizárólag a határon túli magyarok csesztetésére (itt azért más szót használtam) találtátok ki, és leöntöttétek nemzeti mázzal? Mi lenne, ha az oroszok levédenék a vodkát? A skótok a whiskyt? Házigazdám elgondolkodott. Látszott, hogy ezek az érvek újak neki. Valahogy csak lesz egy egyezség – mondta. Majd a lovagrendek megegyeznek, na egészségünkre. Nem váltunk el haraggal.

Nos, azóta a nyaralás óta én nem iszom pálinkát. Maximum kóstolok. Ráadásul olyan finnyás lettem, hogy csak nagyon kevés pálinkát vagyok hajlandó megkóstolni. Azt most már el sem merem mondani, hogy azóta a kedvencem a zellerpálinka, meg egy hegyközszentimrei barack!

Ennek a kalandnak sok éve. Most olvasom, hogy egy csíkszeredai pálinka- és párlatverseny (furfangos székely már át is nevezte Ákovita versenynek) győztes termékének a nevét kéri a Pálinka Nemzeti Tanács kijavítani. Mert „galád” módon a tudatlan erdélyi azt merte állítani, hogy pálinka, párlat helyett. Megsértette a szomszédos Magyarország pálinkaérdekeit! Istenem, az első írásos emléke Erdélyben a pálinkának 1741-ből származik (köszönet Szabó T. Attila). Vagyis van egy szavunk, ami ráadásul szlovák szó, amit Erdélyben írásban is közel háromszáz éve használunk, és most jön a Nemzeti Tanács, és azt mondja, hogy nem szabad, mert az az övéké.

Hét éve írta (2018. január) a Hargita Népe: „Az erdélyi és a magyar szervezet tavaly decemberben megállapodást is kötött, amelyben a magyar lovagrend tudomásul veszi, hogy a köznapi értelemben és szóhasználatban az erdélyiek is használhatják a pálinka elnevezést, de a kereskedelmi forgalomba került párlatoknál betartják a törvényi előírásokat, vagyis azok címkéin a pálinka megnevezés nem szerepelhet.” Tudomásul veszi. Nem tiltja meg, csak kegyesen jóváhagyja, hogy a saját anyanyelvemen, a saját kultúrkörömben, a saját házi főzetemre kimondjam azt a szót, amit mindenki mindig is mondott. Szóval mondhatod, ha nem adod el. Amíg otthon vagy, és magadnak töltesz egy kupicával, vagy a családnak vasárnap, a barátoknak vendégfogadáskor. De ha kiírod az üvegre és piacra viszed, akkor bűnt követsz el. Akkor megsérted Magyarország pálinkaérdekeit. Akkor már nem hagyományt őrzöl, hanem márkát bitorolsz. Ennyit jelent a közös nyelv.

Ami a legbántóbb, hogy a nemzeti tanácsot az a magát nemzetinek nevező kormány patronálja, amelyik egyedüli felhatalmazást érez arra, hogy a magyar nemzet ügyeivel foglalkozzon. Aki folyton minden magyart akar képviselni. Közben az van, hogy, megint leszóltak a gyarmatokra! Megint kaptunk egy leckét arról, hogy hol is van a helyünk!

Le kellene gyorsan menteni a bor szavunkat, mert félő, hogy leszólnak nekünk, hogy Enyeden, Szilágysomlyón nem bort készítenek, hanem szőlőlevet.

Lehet, a bort is nemsokára csak Ártánd és Hegyeshalom között lehet használni. Közben hallgat a romániai magyar gazdák érdekvédelmi szervezete, csendben pizzázik Winkler Gyula is Brüsszelben, más dolga nincs. A megkérdezett pálinkafőzők morgolódnak. Persze csendben, zárt ajtók mögött. Kisebbség az kisebbség Bukarestből és Budapestről nézve is. Persze világos a dolog, hogy a „nemzeti” addig tart, ameddig nincs szó pénzről.

Miközben ezeket a sorokat írom, éppen zajlik a marosvásárhelyi Forgatag. Lehet ott kapni pálinkát is. Igen, hoztak „Magyarból”, mert ugye a hazai az párlat, és magyar ember ilyet nem iszik. A történet még ragozható, egész addig, hogy ez az igazi Trianon. Mikor megtagadod a szó használatának a jogát is, annak a szónak a jogát, amit több mint háromszáz éve használnak tájainkon. Mikor arcodba vágják, hogy nem írhatod az üvegre azt, amit eddig írtál! Elcsatolni nemcsak területeket lehet, Trianon az is, amikor nem a földet, hanem a szót veszik el tőled. Azt a szót, amit a nagyszüleid is használtak, amihez történetek, ízek, emlékek kötődnek. Ha azt mondják: te nem használhatod, mert nem ott vagy, akkor a nyelvet zárják be határok közé, ráadásul épp azok, akik azzal ágálnak, hogy a nemzetet egyesítenék.

Most bosszút fogok forralni. Levédem a köcsög szót. Csak Romániában lehessen használni. Köcsög az, ami erdélyi agyagból, Erdély területén lett megformálva és kiégetve. Megalakítom a Nemzeti Köcsög Tanácsot (természetesen én leszek a fő köcsög), és harcolni fogok, hogy a magyarországi kerámiákra ne lehessen ráírni, hogy köcsög. Mindezt a márkavédelem jelszava alatt. Ha már köcsögnek néznek a magyarországi hatalmak, legalább a szót magam döntsem el! A köcsögit neki.