Alkotmánybírák kerestetnek

Alkotmánybírák kerestetnek, mert a kilenctagú alkotmánybíróság három tagjának lejár a kilenc éves megbízatása, és helyükbe három másikat kell kinevezni. Hogy az alkotmánybírói mandátum 9 éves, azt maga az alkotmány is kimondja a 140. szakasz első bekezdésében: „Az alkotmánybíróság 9 éves, meg nem hosszabbítható vagy meg nem újítható időszakra kinevezett kilenc bírából áll.”

Na jó, azért már volt kivétel, mert emberek vagyunk és rugalmasan értelmezzük a törvényt: Petre Lăzăroiu 2008-2019 között volt alkotmánybíró, ami akárhogy is vesszük, 11 év. Előbb volt egy kétéves töredékmandátuma, majd egy kilenc éves teljes. Itt „csak” az sérült, hogy a mandátum kilenc éves, nem hosszabbítható és nem újítható meg! Illetve, hogy az alaptörvénynek van olyan előírása is, hogy „Senki sem állhat a törvény fölött.” (16. szakasz, második bekezdés) Nem állhat senki, csak Petrică!

Ahogy kinéz, a három felszabaduló alkotmánybírói helyre lesz bőven pályázó. Vajon miért, és miként? Erre próbálunk rátekinteni, persze a teljesség igénye, nélkül, mert az élet már csak ilyen…

Nagy Lajos klasszikussá vált Képtelen természetrajz című kötetében sok örökérvényű igazságot fogalmaz meg. Mai példánkban egy 1920-ban írt kérdéséből s a rá megfogalmazott feleletéből indulunk ki:

„Fontos szerv-e az ember gyomra?
Fontos, mert ez végzi a korgást.”
(Köz- és magánélelmezési kiskáté)

Az alkotmánybírósági tematikára így alkalmazhatnánk az idézett kérdést és feleletet:

Fontos intézmény-e az államban az alkotmánybíróság?
Fontos, mert ez végzi az alkotmány betartásának ellenőrzését.

Az alkotmánybíróság működésének jogi hátterét maga az alkotmány biztosítja (140-147. szakaszok) és ezen kívül még részletezi egy 1992-ik évi törvény is (a 47-es). Hogy mennyire az alkotmányt védi az alkotmánybíróság, erre utal a következő bekezdés az alkotmányból: „Az Alkotmánybíróság az Alkotmány felsőbbségének biztosítója.” (142. szakasz, 1. bekezdés) (A felsőbbség alatt elsőbbséget vagy fölényt, szupremációt kell érteni, hogy az alkotmány előnyt élvez vitatott esetben más törvényekkel szemben. Ezért szokás az alkotmányt alaptörvénynek nevezni, amire a többi törvénynek kell épülnie.)

A 146. szakasz címe Feladatkörök, s jó részletesen kifejti ezeket 12 bekezdésben, melyekből néhány a törvények, alsóbb szintű jogi normák, nemzetközi szerződések-egyezemények alkotmányosságáról szól, nyilván azokról, amelyekben Románia résztvesz. Döntőbírói hatáskörrel is rendelkezik, ugyanis: „megoldja a közhatóságok közötti alkotmányos jellegű jogvitákat” (e. bekezdés).

Az államelnök megválasztását is felügyeli, beleértve a megválasztás érvényességének vagy az elnöki tisztség ideilenes megüresedésének a megállapítását, az elnök felfüggesztéséről szóló parlamenti határozatot véleményezi csupán, stb. Így talán jobban érthető, hogy az alkotmánybíróság megsemmisítette a novemberi elnökválasztás első fordulójának eredményeit. (Ami akár pozitívan is értékelhető.)

Az alkotmányba foglalt feladatköröket-hatáskört az alkotmánybróság működéséről szóló törvény még tovább bontja, részletezi: minden egyes bekezdést magyaráz több cikkelyben. S ha már ilyen sok és felelős feladatuk van, akkor szabadna állampolgárként egy javaslatot tenni: az alkotmánybíróság nevét változtassák meg, legyen: Alkotmány Éber Őrei. Sokkal forradalmibb, haladóbb, sőt kifejezőbb.

Alkotmánybírónak lenni nagy felelősség, ezért meg kell őket fizetni rendesen. Meg is vannak fizetve, hisz 2024-es vagyonnyilatkozatok szerint 2023-ban az egyszerű alkotmánybírák havi valamivel több mint 7000 eurós fizetést kaptak, miközben a hazai átlagfizetés 1000 euró volt. (Hétszeres átlagfizetés!)

Szintén a vagyonnyilatkozatokból derül ki, hogy a jelenlegi 9 tagból 7 nyugdíjas. S nem is akármilyen, hanem szakmai, szolgálati vagy különleges nyugdíjuk van. S a hét nyugdíjasból 5-nek a nyugdíja nagyobb, mint a fizetése. Egyiküknél a havi átlagnyugdíj több mint 11000 eurónak felel meg, a másik kettő a nyugdíjához még hozzászámolt korábbi elmaradt nyugdíjat vagy jövedelmet ugyancsak az államtól, így volt több mint 13000, iletve a csúcstartónak 30000 euró nyugdíja. (Akinek ennyi a nyugdíja, az miért megy be még dolgozni???) Miközben 2023 végén az átlaggnyugdíj valamivel 2000 lej alatt volt, vagyis 400 euró.

Az alkotmány éber őrei rendületlenül védik az állampolgárok, tehát a nyugdíjasok jogait, miként 2010-ben is tették, amikor a kormány a fizetésképtelenség elkerülése miatt 25%-al csökkentette az állami alkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat is szerette volna 15%-al csökkenteni. De az alkotmánybíróság 2010. június 25-i határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította a 15 százalékos nyugdíjlevágást. (Azt szinte elfelejtettem, hogy a testület többsége akkor is nyugdíjas volt. Tehát a kisnyugdíjasokat előretolva megvédték a saját zsebüket is!)

Az alkotmánybírák kinevezésében-megválasztásában három intézménynek van szerepe, mindenik hármat jelöl, minden harmadik év után egyet-egyet, s így kilencévenként a testület teljesen kicserélődik. Ez a három intézmény a szenátus, a képviselőház és a köztársasági elnök. Egyébként az alkotmánybírói testületben egyaránt vannak hivatásos bírák vagy ügyészek és jogi végzettséggel rendelkező politikusok, akár korábbi szenátorok, képviselők vagy miniszterek.

Az alkotmánybíróság bíráinak felsőfokú jogi képzettséggel, kiváló szakmai hozzáértéssel és a jogi tevékenységben vagy a felsőfokú jogtudományi oktatásban letöltött legalább 18 évnyi munkaidővel kell rendelkezniük. (141. szakasz.)

Javasolnám, hogy az alkotmánybírói tisztségre jelöltek kizáró jellegű vizsgán vegyenek részt egy ilyen (vagy hasonló) tematikával: hasonlítsák össze a születési évükhöz legközebb eső alkotmányt az érvényben levővel, melynek védelmére szegődnek. (Például keressenek és magyarázzanak két-három hasonlóságot és különbséget.) Továbbá hozzanak pecsétes igazolást arról, hogy az általános iskolában tanult alkotmánytanból tiszta tízesek voltak, és nem volt levonva a magaviseleti jegyük. (Mindkét feltétel kizáró jellegű.) Továbbá azt is hivatalos okmánnyal kelljen igazolniuk, hogy életkoruknak megfelelelően pionírok, KISZ-tagok, vagy a Román Kommunista Pártnak tagjai voltak, hiszen aki nem volt tag, azzal valami probléma volt, tehát az illető az alkotmány éber őrének sem megfelelő. Elmondom miért: a nevezett tagság feltételezte a hűséget, a lojalitást a hazával, a Kommunista Párttal és a Szeretett Vezetővel szemben. (Aki erre nem volt képes, miként védelmezze az alaptörvényt???) Mert a mai alkotmányőrök örök hűséget esküsznek az alkotmányra, és lojálisak a törvénnyel, s nem utolsó sorban az őket kinevezőkkel szemben.

Azt még tudni kell, hogy az alkotmánybírák függetlenek, tehát nincsenek senkinek lekötelezve, még a megbízóiknak (kinevezőiknek) sem! Továbbá mandátumuk idején elmozdíthatatlanok.

A három új alkotmánybíró közül egyet az államfő jelöl most is, egyet a képviselőház, egyet pedig a szenátus. Pontosabban a szokás az, hogy a parlamenti jelöltek egyikére a PSD tesz majd javaslatot, míg a másikra az RMDSZ. A liberálisok a jelenlegi ideglenes államfő révén jelölnek egy tagot. Jelöltek már vannak, sőt lesznek még többen is. A szociáldemokraták jelöltjei talán a legszámosabbak (elvégre ez a legnagyobb párt). Közülük figyelemre méltó Florin Iordache, aki igazságügyi miniszter volt a hírhedt 2017/13-as sürgősségi kormányrendelet elfogadásakor, ami a korrupciós ügyekben szeretett volna lazítani a törvény szigorán. (Még arról volt nevezetes, hogy ha sajtótájékoztatón kényelmetlen kérdést kapott, akkor nem válaszolt, hanem azt kérdezte, van más kérdés?). A liberálisok legismertebb, s talán legesélyesebb jelöltje Emil Boc kolozsvári polgármester, volt kormányfő. Az RMDSZ jelöltjei közül esélyes Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács vezetője.

Alig várom, hogy megjelenjen az alkotmánybírói helyek álláspályázata. Igaz ugyan, hogy nincs jogi végzettségem, de még júniusig vásárolhatok egy jogi diplomát valamelyik diplomagyárban. Hátha beleszámít, hogy három évig abban a bentlakásban laktam egyetmistaként, ahol ma a jogi kar működik. Történelmet végeztem, a szakdolgozatom jogtörténetből írtam, alkotmánytant tanítottam, alkotmánytanból tízesem volt, magaviseletem szintén, nyugdíjas vagyok. Szóval rugalmasan értelmezve, megfelelnék a feltételeknek. Már csak azt kell eldöntsem, hogy melyik pártnál vágódjak be.