Nem a megoldást keresi, hanem olajat önt a tűzre Korodi 10 pontja

Kimondatlanul is, de a városban lappangó gyűlöletnek „ad igazat” Korodi tíz pontja. Nem nevezi meg, hogy a cigányokkal van a baj, de szinte minden pontjára el lehet mondani, hogy cigányok (és / vagy szegények) ellen tervezett intézkedés.

A polgármester ezzel mintegy azt erősíti meg – a közösségi médiában nagyon durván uszítókkal együtt, csak finomabban –, hogy igen, a városban a gondot a cigányság jelenti.

Kiemelnék néhány pontot.

Az önkéntes polgárőrségre miért van szükség ott, ahol van rendőrség, csendőrség és helyi rendőrség? Vajon nem azért, hogy lehetőséget adjanak az önbíráskodásnak? Hogy még kiszolgáltatottabb legyen az a réteg, akinek amúgy sincs szava? Mi az, amit nem tud ellátni a két állami és egy önkormányzati intézmény sok-sok rendőre, csendőre?

A szociális segélyre vonatkozó ponttal is az uszítás, a gyűlölet tüzére önti az olajat a polgármester. Miért nem mondja el nyíltan, hogy mekkora összegekről beszélünk? A szociális segély kevesebb, mint kétszáz lej fejenként. Ehhez hozzáadódik a „gyermekpénz”, ebből az összegből kell megélniük a szociális segélyből élőknek. Beszorozhatjuk a gyermekek számával, de vegyük figyelembe, hogy minél több a gyermek van egy ilyen családban, annál több éhes száj is van.

Aztán a „rendbontó kiskorúak” állami intézetekbe való szállításával kapcsolatosan. Komolyan gondoljuk, hogy az megoldja a problémát? Régebb megoldotta? Törvénytisztelő, egészséges felnőttként kerültek ki onnan a srácok?

Összességében az a baj a „10 ponttal”, hogy nem is keresi a megoldást, hanem olajat önt a tűzre és a háttérből, mondhatnám, az árnyékból rámutat a hibásokra, a cigányokra. Nem keres párbeszédet, nem próbálja megérteni, hogy mi okozza a feszültséget. És nem próbálja megérteni, hogy mi okozza a fel-fellobbanó gyűlöletet.

Továbbá nem tesz semmit azért, hogy ez a probléma valóban megoldódjon. Nem kezdeményez párbeszédet.

A cigányokhoz való viszonyuláson is kell dolgozni, ha változást akar valaki.

Személyes példát is hozok: az önkormányzat szociális munkása szerint „megterhesednek a lányok a víztől, nem szabad őket uszodába engedni”. Az ehhez hasonló hozzáállás csak gerjeszti az indulatokat. Növeli a feszültséget, a gyűlöletet, az idegességet. Csak nőni fog, egyre durvább lesz és egyre elkeseredettebb lesz a városban mindenki.

Végül pedig – talán a legfontosabb – hogy Korodi elfelejti leinteni azokat a hozzászólókat, akik a romatelepek felgyújtására, a cigányok kiirtására, elkergetésére, ciánnal való megmérgezésére – és sorolhatnám – tesznek javaslatot. Nyíltan uszítanak, ott, ahol a törvény kimondja, hogy ez bizony bűncselekmény. A Büntetőtörvénykönyv 369-es bekezdése szerint 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal bünteti az erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra való felbujtást bizonyos társadalmi kategóriákba tartozó személy vagy személyek ellen.

Ezek szerint a városvezetés helyesli azt, hogy vannak, akik „1000 liter benzint vásárolnának és kerülnének egyet a Tavasz utcában”, vagy „minél inkább gyújtjuk fel őket, annál inkább jönnek rá, hogy zavarnak minket”?