Valamikor 1345 körül kitört egy vulkán, és a középkori pestisjárványhoz vezetett Európában – írja a Cambridge-i Egyetem és a lipcsei Leibniz Kelet-Európai Történelem és Kultúra Intézet (GWZO) közös kutatása alapján a BBC.
Fák évgyűrűi és jégmagok vizsgálata során nyomokat találtak arra, hogy ez a vulkanikus aktivitás jelentős hőmérséklet-csökkenést idézett elő, miután a hamufelhő elállta a napfény útját, ezért néhány évig kifejezetten rossz volt a termés a Földközi-tenger partvidékén. Az itáliai városállamok úgy próbálták meg elkerülni az éhezést, hogy a Fekete-tenger környékéről importáltak gabonát.
Tudtukon kívül azonban nemcsak élelmet hurcoltak be Európába, hanem kártevőket is – többek között a Yersinia pestisbaktériumot hordozó bolhákat és patkányokat. Ugyan a baktérium Közép-Ázsiából származik, de az egyre hosszabb és szerteágazóbb kereskedelmi utak segítségével világpusztító útra tudott indulni.
Mikor az 1340-es évek végén megérkezett Európába, óriási pusztítást okozott: több millióan haltak bele a járványba, a kontinensen élők nagyjából fele veszett oda a fertőzésben.
„Ezek a nagy hatalmú itáliai városok több mint egy évszázadon keresztül építgették a hosszú kereskedelmi útvonalaikat a Földközi- és Fekete-tengereken, ami lehetővé tette számukra, hogy létrehozzanak egy nagyon hatékony rendszert, hogy elkerüljék az éhezést. De végül ezek akaratukon kívül sokkal nagyobb katasztrófához vezettek”
– mondta Martin Bauch, a GWZO kutatója és a tanulmány egyik szerzője.
Rád is szükségünk van, hogy szállítani tudjuk a legfontosabb erdélyi témákat!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatom!