Levált a Dragon űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), Kapu Tibor űrhajós és az Axiom Space 4-es missziója elindult vissza a Földre. Ha minden jól megy, a Dragon kapszula kedd délelőtt fél 12 körül Kalifornia partjainál ér majd földet, vagyis pontosabban vizet, mivel a Csendes-óceánban fog landolni. Ez egyébként egész különleges helyszín, korábban mindig Florida közelében, az Egyesült Államok keleti partvidékére érkeztek az ISS-űrhajósok.
A kidokkolás során az űrhajósok először bemásztak a Grace névre keresztelt Dragon kapszulába, Kapu segített felöltözni a többieknek, és beszíjazta őket, majd saját magát is biztonságba helyezte. Ezután a nyomáscsökkentés kezdődött meg a kapszulában, a jármű lassan elkezdte átállítani magát a saját fenntartó rendszereire, miután lezárták a zsilipkapukat. A rögzítőkampók, amivel a Dragon a Harmony modulhoz csatlakozott, percek alatt kinyíltak. A leválás idején az ISS éppen India felett haladt el.
Az eltávolodási manőver során a Dragont először ellökték az űrállomástól, majd a fúvókáit használva távolodni kezdett. Ekkor még egyszerre haladt az ISS-szel, majd biztonságos távolságba került az űrállomástól, és elindult a Föld felé.
Hogy mi jön most? A következő nagyjából 22 órában a fázisgyújtások során a Dragon olyan pályasüllyesztő manőversorozatot hajt majd végre, ami a Föld feletti útvonalát a kívánt leszállási helyhez igazítja. A kapszula aztán elvégzi a fékgyújtást, amely akár 24 percig is eltarthat, hogy belépjen a légkörbe vezető pályára. Ezután, de még a légkörbe lépés előtt következik a törzsegység leválasztása, majd az űreszköz belép a Föld légkörébe, és leszáll. A Dragon két fékezőernyője körülbelül 5,5 km-es magasságban nyílik majd ki a Csendes-óceán felett, majd nagyjából 2 km-nél követi őket a négy fő ejtőernyő. A kapszula körülbelül 27 km/órás sebességgel érkezik majd a vízbe. Az egész folyamat teljesen automatikus.
A kidokkolást élőben közvetítette az Axiom Space, itt lehet visszanézni:
A visszafelé út az Axiom Space szerint 22,5 órás lesz. Az odaút egyébként 28 óráig tartott, ez ugyanis bonyolultabb folyamat, hiszen oldalra is kell korrigálni, és folyamatosan kell emelni a pályamagasságot és sebességet, valamint a dokkolás is hosszadalmas folyamat. A visszaút egyébként sokkal jobban megviseli az űrhajósok szervezetét, mint a felbocsátás, a Dragon többek között ezért is ennyire lassú a visszatérésnél.
„Bár erősen korlátozott volt a hozzáférésem az otthoni hírekhez az elmúlt három hétben, úgy hallottam, hogy sok minden történt, és sok minden változott” – mondta Kapu az ISS-en tartott búcsúbeszédében. Azt is mondta, hogy azt el tudja mondani, hogy az űrállomáson mi történt: rengeteg munka, rengeteg tudomány, ötlet és kitartás annak érdekében, hogy a programot sikerre vigyék. „Magyarország az elmúlt hetekben visszakerült a világűr térképére, és higgyétek el, ez idefentről nagyon jól látszik” – tette hozzá, megjegyezve, hogy az elmúlt hetekben az ország éveket lépett előre olyan tudományterületeken, mint a biológia, a dozimetria, a táplálkozástudomány és a termékfejlesztés.
Kapu és az Ax-4 misszió eredetileg a 18 helyett 14 napra készült az ISS fedélzetén, de ilyenkor jellemzően nem pontos időpontról van szó, rengeteg tényező közrejátszik abban, hogy mikor lehet elindulni visszafelé. Erre egy jó példa annak a szerencsétlen két űrhajósnak az esete, akik nyolcnaposra tervezett misszión vettek részt, végül kilenc hónapig tartózkodtak az űrállomáson. Ennek az oka egyébként az őket szállító Boeing Starliner kapszula meghibásodása volt.
Ha egészen pontos lett volna az indulási dátum, akkor Kapuéknak július 10-én kellett volna kicsekkolniuk az ISS-ről. A HUNOR nem kommunikált időpontot, a lengyelek kezdték el először rebesgetni a július 14-i dátumot. A kidokkolás időpontját alapvetően a NASA határozza meg, többek között az ISS időbeosztásának és meteorológiai körülményeknek függvényében. Előre azt sem tudni, hogy mennyi időbe fog telni a visszatérés, a néhány órától egészen az egy napon túlnyúló időintervallumig változhat, a kidokkolástól függően.
A magyar űrhajós egyébként nem unatkozott az ISS fedélzetén, összesen 19 tudományos kísérletet végzett az anyagtudományitól kezdve az űrtechnológiai kutatásokon át a biológiai vizsgálatokig. Ezekről ebben a cikkben írtunk bővebben. Dokkolás előtt és után is üzent a magyaroknak, felröppent a hír, hogy ekkor Magyar Pétertől idézett volna (de valójában Széchenyi Istvántól), tartott sajtótájékoztatót (amire a Telex nem kapott meghívót), és Orbán Viktorral is beszélgetett, aki megkérdezte tőle, hogy látszik-e az űrből a háború. Középiskolások is kérdezhették az űrhajóst, fiatal rádióamatőrökkel beszélgetett, és fizikaórát is tartott az ISS-ről.
Kapu Tibor űrutazásának időpontját többször halasztották már: az eredeti tervek szerint még 2024-ben indult volna, amit aztán 2025 tavaszára, majd végül nyárra tolták át.
Az első kitűzött pontos időpont május 29-e volt, aztán júniusra halasztották a fellövést, hogy aztán június 9-én, vagyis hétfőn az erős szelek miatt megint eltolják azt. Aztán a SpaceX rakétáján fedeztek fel egy szivárgást.
A következő bukkanó az volt, hogy a Nemzetközi Űrállomás orosz Zvezda moduljában jelent meg gyanított szivárgás, ezt sikerült helyreállítani, de az Axiom szerint a NASA-nak idő kellett ahhoz, hogy megbizonyosodjon arról: a Föld körül keringő állomás képes-e négy másik asztronautát fogadni. Végül június 25-én hazai idő szerint reggel valamivel fél 9 után, némi technikai probléma elhárítása után elindult az ISS-re. A fellövést ide kattintva nézheti vissza.
Kapu mellett Peggy Whitson, Amerika egyik legtapasztaltabb űrhajósa indult az ISS-re, ő volt a parancsnoka az Axiom Mission 2-nek (Ax-2), ami a második teljesen magánfinanszírozású űrhajós küldetés volt a Nemzetközi Űrállomásra. Velük tartott még Shubhanshu Shukla az Indiai Légierő (IAF) pilótája és Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel tudós és mérnök is.
2021-ben jelentette be Szijjártó Péter, hogy magyar űrhajóst küldünk a világűrbe, nem sokkal később pedig magyar kormány elfogadott egy 99 millió dolláros (nagyjából 30 milliárd forintos) űripari fejlesztési programot. Ennek csak egy szelete a HUNOR projekt (Hungarian to Orbit), ami a NASA egyik partnerével, az amerikai Axiom Space-szel együtt valósul meg. A program fő fókusza inkább az, hogy Magyarország is részt vegyen a szakértők által űripar 2.0-nak nevezett ökoszisztémában.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!