Sokkal lassabban gyógyulnak a sebeink, mint a többi emlősnek
Több mint kétszer olyan sokáig gyógyulnak az emberek sebei, mint bármelyik másik emlősé – derült ki egy új, a Proceedings of the Royal Society B szaklapban megjelent tanulmányból. A lassú gyógyulás egy régen megkötött evolúciós kompromisszum eredménye lehet: elhagytuk a bundánkat a csupasz bőrért, ami ugyan hűt minket, de a sebgyógyulást is lassítja.
A japán Rjúkjúi Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy az emberi sebgyógyulás tempója hogyan különbözik a többi főemlősétől. A szakértők ezért csimpánzok, anubisz-páviánok, fehértorkú cerkófok és vervet majmok sebgyógyulását figyelték meg, és összehasonlították 24 olyan emberével, akik éppen bőrtumor-eltávolításon estek át. Azt találták, hogy az emberek bőre nagyjából egy nap alatt 0,25 milliméternyit nőtt vissza, míg a főemlősöké 0,62 millimétert. Sőt, a vizsgálatba bevont rágcsálóknál is ez volt a helyzet.
A kutatók igazán azon lepődtek meg, hogy mennyire következetes volt a különböző állatfajok gyógyulási rátája. Ez a napi 0,62 milliméter nemcsak a főemlősökre, hanem a rágcsálókra is igaz volt, ezért feltételezhető, hogy nem faji különbségek, hanem valamilyen más okok állnak a háttérben.
A The New York Times-nak nyilatkozó Elaine Fuchs őssejtbiológus szerint a bőr gyógyulása a szőrszálaktól függ. Minden szőrszál hajhagymából nő ki, amiben őssejtek találhatók meg. Általában ezek az őssejtek csak szőr- vagy hajszálakat termelnek, de ha szükség van rá, bőrt is tudnak újranöveszteni. „Amikor a hámréteg megsérül, mint a legtöbb karcolás és horzsolás esetén, valójában a hajhagymás őssejtek végzik a javítást” – mondta a szakértő.
Csakhogy mivel mi sokkal csupaszabbak vagyunk, mint a többi főemlős, kevesebb az ilyen őssejtes hajhagymánk is, így a bőr kevésbé tud regenerálódni. A méret is számít ráadásul: az emberi bőr szőrtűszői nagyon aprók. „Az őseink sok ilyen szőrtüszőt elvesztettek, amikor a bőrükön több verejtékmirigy jelent meg helyettük. A verejtékmirigyeknek is vannak őssejtjeik, de ezek sokkal kevésbé hatékonyak a bőr helyreállításában” – mondta a szakértő.
A verejtékmirigyek és a szőr hiánya lehetővé tette az őseink számára, hogy a melegebb környezetben is hatékonyabban végezzenek fizikai aktivitást, és az agyunkat is jobban hűtötte. Az evolúció során minden bizonnyal előnyösebb volt az izzadás képességének növelése, mint a szőrborítás, azért alakult mindez így ki. A kutatók feltételezik, hogy a szociális hálójuk segíthetett őseinknek a lassabb sebgyógyulás okozta hátrányok leküzdésében.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!