Az örök élet nem is olyan elrugaszkodott elképzelés

Longevity, vagyis hosszabb, egészséges élet – ma már minden magára valamit is adó milliárdos ennek a kutatására fordítja legalább a vagyona egy részét, és a tudomány is egyre nagyobb teret ad az ezzel kapcsolatos kutatásoknak. Igazi hot topic ez, hiszen az orvosi fejlődésnek hála egyre tovább élünk, és még ennél is tovább szeretnénk, lehetőleg egészségben – ugyanakkor még azt sem tudjuk pontosan, hogy mi az oka az öregedésnek.

A BioMEET Longevity konferencián az ezzel kapcsolatos friss kutatási eredményeket járták körbe szakértők. Kiderült, hogy az örök élet annyira nem is a valóságtól elrugaszkodott elképzelés; hogy a mikrobiomnak és a metabolitoknak komoly szerepük lehet az élethossz kitolásában; és az is, hogy úgy néz ki, végre megtaláltuk az öregedés mozgatórugóját, csak egyelőre nincs meg a technológiai hátterünk ahhoz, hogy megfelelően ki is vizsgáljuk.

Nem a rák, hanem az öregedés gyógymódját kell keresnünk

Mivel egyre tovább élünk, az öregkori betegségek gyógyítására egyre több pénzt és időt szánunk, pedig még az is hiányzik, hogy az öregedés pontos mechanizmusát értsük. Abban sincs egyetértés, hogy mi pontosan az öregedés definíciója (legtöbben Thomas Kirkwood megfogalmazását szokták idézni sejtes károsodásokról és sejthalálról), abban meg pláne nincs, hogy mi okozza. Néhány szabályozó folyamatot ismerünk, és kutatásokkal sikerült már meghatszorozni laposférgek élettartamát, de még mindig sokkal több a kérdés, mint a válasz.

„Ha megtalálnánk a rák gyógymódját, azzal csak másik öregkori betegségek kialakulási esélyeit növelnénk” – mondta előadásában Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének és a HUN-REN–ELTE Genetikai Kutatócsoportnak az oktatója. A hosszú, egészséges életet kevésbé a betegségek gyógyításával, mint a kialakulásuk megelőzésével lehetne elérni – ha az öregedési folyamatot tudnánk javítani, az hosszabbítaná meg igazán az élettartamot.

Azt tudjuk, hogy az öregedési rátát a gének befolyásolják, erre bizonyíték az úgynevezett Werner-szindróma is, ami egy genetikailag öröklődő betegség, és gyakorlatilag idő előtti öregedéssel jár. Ez bizonyítja, hogy már egyetlen gén hiányossága is képes felgyorsítani az öregedést.

Cynthia Kenyon volt az a kutató, aki fonálférgekkel kísérletezve észrevette, hogy az egyik, egyébként kéthetes élettartamú állat négy hétig életben maradt. Rájött, hogy azért, mert kiütötte a féreg daf-2 nevű génjét, ezzel pedig véletlenül felfedezte, hogy meg lehet duplázni a fonálférgek élettartamát. Az is kiderült, hogy ezzel az egészséges életszakasz is kitolódott, az öregedés is lassult. Egyetlen ponton egyetlen génnel drasztikusan bele tudott nyúlni az öregedésbe, amiről korábban azt hitték, hogy nagyon komplex folyamat.

Az is kiderült idővel, hogy az öregedés nem véletlenszerű és korántsem lineáris folyamat. Ifj. Duda Ernő, a Medipredict alapítója felhívta a figyelmet egy nemrég közzétett tanulmányra, ami kimutatta, hogy az öregedés hullámokban történik, 45–60 év között például gyorsabban. Ráadásul, hiába tűnik úgy, a test elhasználódása nem is törvényszerű, elkerülhetetlen dolog: bár a legtöbb „örökké élő” állat, amit ismerünk, egyszerűbb életforma, ott van például a homár, ami már bonyolultabb, komplexebb, és szintén nem öregszik, egyszerűen csak változik. A termékenysége, az izomereje, a kognitív funkciói nem hanyatlanak, nem jelentkeznek tumorok a szervezetében. Elpusztulni úgy szokott, hogy vagy egy ragadozója – jellemzően az ember – megeszi, vagy már nem képes levedleni az egyre vastagodó páncélját. Olyan formában azonban, ahogyan az ember, ő sem öregszik.

Annak ellenére, hogy biztosan nem tudjuk, mitől öregszünk, hipotézisek azért vannak. „Az elmúlt évtizedekben három olyan nagy elmélet körvonalazódott, ami magyarázta volna az öregedési folyamat mechanizmusát” – mondta Vellai Tibor.

1. Az első a mutációk és a DNS-károsodások kialakulása. Ezzel alapvetően az a baj, hogy ezeknek a genetikai változásoknak alapvetően minden fajban létre kellene jönniük, és, ahogy korábban említettük, vannak öregedés szempontjából gyakorlatilag halhatatlan fajok is. A másik probléma az, hogy számos olyan mutációnak, ami a hibajavító géneket érinti, semmiféle hatása nincs az öregedési rátára, pedig ha csak a DNS-károsodások lennének a felelősek érte, akkor ezeknek potenciálisan lassítaniuk is kellene az öregedést.
2. A második elmélet a telomerrövidülést teszi felelőssé az öregedésért, ennek felfedezése egyébként Nobel-díjat is ért Elizabeth Helen Blackburnnek. (A telomer a DNS-szál két végén található szakasz, a DNS-t védő „sapka”.) A fonálféregnél és a muslicánál azonban a telomerek például nem rövidülnek, hiszen amint kialakul náluk a felnőtt test, a sejtek már nem osztódnak tovább. A muslica és a fonálféreg sem halhatatlan élőlény azonban, így valószínűleg nem a telomerek rövidülése az egyetlen folyamat, ami az öregedést okozza.
3. A harmadik elmélet az oxidatív stresszt nevezi meg az öregedés okaként. (Az oxidatív stressz a szabadgyökök és az antioxidánsok egyensúlyhiánya a szervezetben, ami sejtkárosodáshoz vezet.) Számos olyan mutáció azonban, ami a reaktív oxigéngyökök eltávolítását eredményezi, semmilyen hatással nincs az élettartamra.

Vellai Tibor szerint kísérleteik alapján egyértelműnek tűnik, hogy nem ezek, hanem az úgynevezett ugráló gének okozzák a szervezet öregedését. Ezek a humán genom mintegy 60 százalékát alkotják, retrovírus-alapúak, tehát az evolúció során innen-onnan vírusfertőzések miatt a szervezetben maradtak, és teljesen használhatatlanok. Idővel pedig egyre több aktiválódik belőlük a szervezetben. „Ezek a gének, ahogy ugrálnak, rongálnak más, normális géneket, elrontják őket, biológiai mutagénként működnek – mondta a Telexnek a szakértő. – Mai ismereteink alapján azt látjuk, hogy emiatt öregszünk, ezek az ugráló gének azok, amik öregítenek minket, és nem a világűrben lévő fotonok, nem a rossz ételek, nem a légszennyezés, hiszen a nem öregedő élőlényeket is érik ezek a hatások. Ez a genetikai faktora az öregedésnek. Minden más csak szabályoz, ez maga a mechanizmus.”

A probléma csak az, hogy ugráló génből rengeteg van: óriási számban vannak jelen a genomban, és nincs olyan technológia jelenleg, amivel ezeket egyszerre ki lehet kapcsolni. Egyedi családok módosításával már sikerült némi javulást elérni az öregedési folyamatban, kombinálva néhány családot pedig a változás már jelentős volt, de a technológiai háttér még nem adott ahhoz, hogy az összes ilyen hulladékgént kikapcsolják a szervezetben.

„Ha meg tudnánk azt csinálni, hogy nemcsak egy-egy ugrálógén-családot kapcsolunk ki, hanem az összeset, akkor tulajdonképpen nem kéne, hogy öregedjen az adott élőlény”

– tette hozzá Vellai Tibor.

Amíg azonban ezeket a géneket nem lehet egyszerre kikapcsolni, maradnak azok a próbálkozások, amik ugyan nem szüntetik meg az öregedést, de lelassítják, sőt, akár bizonyos szinten vissza is fordítják.

Vérrel, széklettel is fiatalíthatók lehetünk

Állatkísérletekben már sikerült jó eredményeket elérni különböző módszerekkel, amik „megfiatalítják” a kísérleti egyedeket: ilyen például, amikor az öreg és a fiatal egér keringését összekötik, és az öreg egérbe a fiatal példány vérét juttatják. Az idősebb egér ilyenkor tíz százalékkal tovább él. Tulajdonképpen a megfiatalítást ebben az esetben nem is kell idézőjelbe tenni. „Az öreg egér visszafiatalodik, miközben a fiatal egérnél nem látunk látványos öregedést – mondta Duda Ernő. – Ezek a változások nemcsak a külső jegyeikben nyilvánulnak meg, például hogy visszasötétedik a szőrük, vagy dúsabb lesz, és megerősödnek, de okosabbak is lesznek, könnyebben kitalálnak a labirintusból. Ha egyébként sejtszinten is vizsgáljuk őket, látjuk azt, hogy az epigenetikai órájuk is visszatekeredett valamennyire, a biológiai koruk fiatalabb lett. Látjuk azt, hogy a telomerek hosszabbak lettek. Ez is bizonyítja, hogy az öregedést egy bizonyos ideig vissza lehet fordítani.”

Ma már egérkísérletekben azt is sikerült bebizonyítani, hogy génmódosítással az állatok egészséges éveit is meg lehet hosszabbítani. Sőt, ma már embereken is használják a széklettranszplantációt, igaz, nem fiatalítási célra, viszont az állatkísérletek alapján ez arra is használható, hogy a fiatal széklettel idősebb egyedek is tovább élhessenek. Ennek valószínűleg a mikrobiomhoz, vagyis a gyomrunkban és a beleinkben élő mikroorganizmusok összességéhez van köze, ami a jelenlegi kutatások szerint szintén jó célpontja lehet az öregedés lassításának.

Kevésbé drasztikus megoldás a táplálékkiegészítők szedése, de ez ingoványos talaj: egyrészt nem biztos, hogy mindegyik étrend-kiegészítő hat mindenkinél, másrészt a piac nagyon szabályozatlan, kevés az olyan termék, amiben tényleg az és annyi van, amennyi a dobozára rá van írva. Duda Ernő szerint az is rizikós, hogy egymásra hogyan hatnak ezek a szerek, egy részük pedig csak állati modellen mutatott jó eredményeket, és nem biztos, hogy az emberi szervezetben is ugyanígy fognak működni. Vannak olyan vényköteles gyógyszerek is, amik mutatnak némi előnyt az öregedéssel szemben, de itt sem fenékig tejfel a helyzet: a metformin például jó hatással lehet az ér- és szívrendszerre, ugyanakkor csökkentheti az izomnövelő képességet, ami pedig már negatív hatással lehet az öregedésre.

„Ez valószínűleg a világ legnagyobb biznisze lesz hosszú távon”

– mondta Duda Ernő, utalva az úgynevezett szenolitikus gyógyszerekre, ami az öregedésgátló gyógyszerek gyűjtőneve. A gyógyszerhatóságok azonban egyelőre az öregedést nem ismerik el indikációként, vagyis erre a célra nem lehet gyógyszert törzskönyveztetni, így a fejlesztés egy-egy már elfogadott indikátorra, például csontritkulásra vagy ízületi fájdalmakra zajlik.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a longevity mozgalom jelentős része a külső negatív hatások minimalizálása, ugyanis még mindig nagyjából a betegségeink és az egészségi állapotunk 80 százalékáért ezek felelnek, és csak 20 százalékban a genetika a hunyó. A 80 százalék jelentős részét pedig a táplálkozás teszi ki, de ugyanígy a káros szokások (dohányzás, alkohol), a mozgásszegény életmód, a stressz, az alváshiány és a környezeti faktorok, mint például a légszennyezés is befolyásolhatja, hogyan és mennyire öregszünk.

A környezetünk annyira fontos ebből a szempontból, hogy még a genetikánkat is meg tudja változtatni – mondta Cseh Áron gyermek-gasztroenterológus. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a környezetünket egyre kevésbé, míg a genetikánkat egyre inkább tudjuk befolyásolni: míg az orvostudomány fejlődik, addig az ételeinkbe egyre több vegyszer kerül, a levegőbe egyre több szennyezőanyag. „Bizonyos országokban az antibiotikumok 80 százaléka nem emberi felhasználásra kerül, az állatoknak, a növényeknek adják. Ezek hatására elhízásra pozitív ingereket generál a szervezetünk, így tulajdonképpen elég nagy teljesítmény, hogy nem vagyunk mind elhízva” – mondta.

Hiába nő az átlagos várható élettartam, míg régen fertőző betegségekben haltak meg a legtöbben, ma a krónikus betegségek a vezető halálokok. Egy 60 éves embernek még csak 1 százalék esélye van az Alzheimer-kórra, míg egy 80 évesnek már 20 százalék – ezért a longevity-kutatásokban nemcsak az élet, hanem az egészséges életévek meghosszabbítására is hangsúlyt fektetnek. Duda Ernő az előadásában azt mondta: aki 95–100 éves koráig él, jellemzően sokáig egészséges, és élete végén rövid ideig beteg, így jelenleg a hosszabb életet élők életminősége jobb. Arról nem is beszélve, hogy ez társadalmilag is hasznos, hiszen az egészségügyi ráfordítás jóval kevesebb egy ilyen idős embernél, mint valaki olyannál, aki korábban hal meg, és hosszabb ideig betegeskedik.

Minden egyes szervünk életkorát meg tudjuk állapítani

Azt is érdemes tudni, hogy az öregedés nem egyetlen folyamat, ami minden szervet egyformán érint: a különböző szerveink máshogy öregednek, azt pedig, hogy egy-egy szervnek mi a biológiai életkora, ma már egy csepp vérből is meg lehet mondani. Sőt, ma már mikrobiommérést is végeznek, metabolikát, biológiaióra-meghatározást, meg tudják állapítani, hogy egy-egy gyógyszer mennyire lesz hatásos valakinek – a személyre szabott orvoslás már itt van a küszöbön, csak egyelőre jó mélyen a zsebünkbe kell nyúlni érte.

Vannak olyan országok, ahol alanyi jogon járnak ilyen vizsgálatok az állampolgároknak, Magyarország azonban nem ilyen: a BioMEET-et szervező Medipredict például végez ilyen vizsgálatokat itthon, de egy 2022-es cikk szerint egy teljes panel 6 millió forintba kerül, amit nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak. A konferencián megszólalt néhány sportoló és üzletember, akik elvégeztettek minden ilyen vizsgálatot, nekik rengeteg hasznos információt nyújtottak az eredmények, de ilyen áron ezek egy átlagembernek még mindig elérhetetlenek.

Pedig egy ideális jövőben az ilyen genetikai, mikrobiom-, metabolikai és farmakokinetikai vizsgálatokkal rengeteg betegséget időben ki lehetne szűrni – ha valaki tudja, hogy milyen betegségre van genetikai hajlama, az jobban oda tudna figyelni a környezeti kockázati tényezőkre, amik jelentősen hatnak egy kóros állapot kialakulására és lefolyására, és tisztában lenne azzal, hogy milyen szűrésekre és vizsgálatokra kell gyakrabban járnia. Most azonban az ilyen előnyök még mindig csak a leggazdagabb rétegnek járnak.