Kiderült, mi babonázza meg a Leány gyöngy fülbevalóval 17. századi festmény nézőit

A holland Jan Vermeer van Delft 1655 körül készült festményének titka régóta izgatja a tudósokat: egészen pontosan az, miért tartja fent ilyen hosszan a nézői figyelmet. A jelenségre a „fenntartott figyelmi hurok” adhat magyarázatot.

A műnek otthont adó hágai Mauritshuis múzeum által megbízott neurológusok olyan emberek agyi funkcióit vizsgálták meg, akiknek Vermeer műve mellett más ismert festményeket mutattak meg. A tudósok azt találták, hogy a nézőket egy különleges neurológiai jelenség tartja fogva, amelyet „fenntartott figyelmi huroknak” neveztek el, és ami szerintük csak a Leány gyöngy fülbevalóval festménye nézése közben fordult elő. Azt állítják, ilyenkor a néző tekintete először automatikusan a lány szemére irányul, majd lefelé a szájára, aztán le a gyöngyre, majd vissza a szemére – és így tovább.

Vagyis a kép arra készteti az embert, hogy tovább nézze Vermeer képét, mint más festményeket, magyarázta Martin de Munnik, a kutatást végző Neurensics munkatársa.

„Figyelned kell őt, ha akarod, ha nem. Szeretned kell, akár akarod, akár nem. És minél tovább nézel valakit, annál szebb vagy vonzóbb lesz”,

mondta, ami szerinte a holland mester festményének népszerűségét is magyarázza.

A kutató szerint ez volt az első olyan tanulmány, amely EEG és MRI agyszkennerrel mérte meg a műalkotásokra adott neurológiai reakciókat.