Európa jövője a szabad tudományon és oktatáson múlik – Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák

2024. május 15. – 12:53

Másolás

Vágólapra másolva

Közös nyilatkozatban hívják fel a figyelmet a tudomány és a kutatás fontosságára a 27 EU-tagállam tudományos akadémiái vagy annak megfelelő tudós testületei. A nyilatkozat az aláírók szándéka szerint minden, az EP-választáson induló képviselőjelölthöz és tágabban értelmezve minden érdeklődőhöz szól, emlékeztetve a jelölteket arra, hogy az Európai Unió jövőjét tekintve kulcsszerepe van a tudománynak. A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Freund Tamás elnök írta alá.

A nyilatkozat abból indul ki, hogy a tudomány, az innováció, a tudásáramlás, a kutatási eredmények és ötletek szabad megosztása, valamint a kritikai gondolkodás alapvető fontosságú az egész Európai Unió szabadsága, ellenálló képessége és globális versenyképessége szempontjából.

A felsoroltak elősegítésére és támogatására viszont Európa-szerte stabil és a jelenleginél nagyobb arányú befektetések szükségesek a kutatásba és az oktatásba, valamint a döntéshozóknak őrködniük kell a kutatás szabadsága fölött – áll a nyilatkozatban.

Az EU-tagállamokban működő tudományos akadémiák elnökeinek üzenete az 2024-es európai parlamenti választások jelöltjeihez

  • Biztosítsuk az Európai Unió globális vezető szerepét a tudományban és az innovációban! Az európai tudomány a globális kutatás és innováció élvonalában működik. Szerte az Európai Unióban a kutatók alapvető, gyakorlati és társadalmi problémákkal kapcsolatos kutatással és fejlesztésekkel foglalkoznak. A tudomány és innováció elengedhetetlen fontossággal bír az Európai Unió szabadsága és ellenálló képessége, globális versenyképessége, fejlődése és jóléte szempontjából. Ez nem vehető magától értetődőnek. Létfontosságú megőrizni a tudományos kutatás nyitott és nemzetközi együttműködésre épülő jellegét. Nélkülözhetetlenek a tudomány és tudományos munka teljes skáláját érintő befektetések, és biztosítani kell, hogy a tudományos eredmények beépüljenek azokba a szakpolitikákba, amelyek a demokratikus társadalmak fő kihívásainak kezelésére hivatottak.
  • Segítsük elő a tudományos világ nyitottságának és szabadságának megszilárdulását! A nemzetközi együttműködés, a tudás, a kutatók és a hallgatók szabad áramlása az Európai Unió legfőbb értéke, a felfedezések, ötletek megosztása pedig a tudományos-technológiai fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele. A nyitott nemzetközi tudományos együttműködés fontos – az egyetemi-kutatói körökön túlmenően – a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is. A döntéshozóknak tartózkodniuk kell attól, hogy ez elé akadályokat gördítsenek. Védeniük kell a tanszabadság, az akadémiai intézményi autonómia, valamint a személyek és információk nemzetközi szabad mozgásának elvét, miközben mindenkor biztonságos és fenntartható munkakörülményeket kell biztosítaniuk a kutatók és a hallgatók számára.
  • Fektessünk be a tudományba és az oktatásba! A tudomány és a kutatás nemcsak a gazdaság és a jólét szempontjából lényeges, hanem a független kritikai gondolkodás és a reflexió szempontjából is, és ezek kulcsfontosságú értékek színes és ellenálló demokráciák számára. Európa globális vezető szerepének biztosítása a tudomány és az innováció terén állandó beruházást igényel a kutatásba, az innovációba és az oktatásba. Ahhoz, hogy lépést tarthasson a világ más részeivel, az Európai Uniónak és tagállamainak teljesíteniük kell azt a kölcsönösen elfogadott célkitűzést, hogy a GDP 3 százalékát évente kutatás-fejlesztésbe fektetik. Emellett az Európai Parlament döntő közreműködésével meg kell erősíteni az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramját, valamint az európai oktatás legmagasabb szintű minőségét.
  • Használjuk fel a tudományos eredményeket a szakpolitikákban! Az EU kutatási keretprogramja és az Európai Kutatási Térség révén az Európai Parlament is óriási felelősséget visel a tudomány és az innováció ügyének előmozdításáért az Európai Unióban. Felszólítjuk a tagállamokat és az Európai Unió intézményeit, hogy a tudományos eredményeket vegyék figyelembe és körültekintően használják fel a szakpolitikák kialakítása során. Az előttünk álló kihívások – hogy csak néhányat említsünk: az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a nemzetközi migráció, az élelmiszer-biztonság, az energetikai átállás – olyan összetett és sürgető problémák, amelyeket nem lehet hatékonyan kezelni kutatások, valamint a tudomány, a politika, a civil társadalom és a gazdasági szereplők közötti bizalomteljes párbeszéd nélkül.

Az aláírók:

  • Heinz Faßmann, elnök – Osztrák Tudományos Akadémia
  • Christoffel Waelkens, elnök – Belgiumi Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia
  • Michel Willem, elnök – Belgiumi Királyi Tudományos, Irodalmi és Képzőművészeti Akadémia
  • Julian Revalski, elnök – Bolgár Tudományos Akadémia
  • Velimir Neidhardt, elnök – Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia
  • Andreas Demetriou, elnök – Ciprusi Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémia
  • Eva Zažímalová, elnök – Cseh Tudományos Akadémia
  • Marie Lousie Nosch, elnök – Dán Királyi Tudományos és Irodalmi Akadémia
  • Tarmo Soomere, elnök – Észt Tudományos Akadémia
  • Tuula Linna, elnök – Finn Tudományos és Irodalmi Akadémia
  • Alain Fischer, elnök – Francia Tudományos Akadémia
  • Gerald H. Haug, elnök – Leopoldina Német Természettudományos Akadémia
  • Stamatios Krimigis, elnök – Athéni Akadémia
  • Freund Tamás, elnök – Magyar Tudományos Akadémia
  • Patrick Guiry, elnök – Királyi Ír Akadémia
  • Roberto Antonelli, elnök – Accademia dei Lincei
  • Ivars Kalviņš, elnök – Lett Tudományos Akadémia
  • Jūras Banys, elnök – Litván Tudományos Akadémia
  • Lucien Hoffmann, elnök – Luxemburgi Nagyhercegi Intézet Természettudományok Osztálya
  • Alfred J. Vella, rektor – Máltai Egyetem
  • Marileen Dogterom, elnök – Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia
  • Marek Konarzewski, elnök – Lengyel Tudományos Akadémia
  • José Luís Cardoso, elnök – Lisszaboni Tudományos Akadémia
  • Ioan-Aurel Pop, elnök – Román Akadémia
  • Pavol Šajgalík, elnök – Szlovák Tudományos Akadémia
  • Peter Štih, elnök – Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia
  • Jesús María Sanz Serna, elnök – Spanyol Királyi Fizikai és Természettudományi Akadémia
  • Birgitta Henriques Normark, elnök – Svéd Királyi Tudományos Akadémia

Mivel az Európai Unió felépítése és jogi működése egyszerre mutatja a föderáció és a konföderáció jellegzetességeit, az Európai Parlament hatásköreit és munkáját nem lehet pontosan megfeleltetni egy tagállami parlamentének; mindenesetre a közvetlen választás erős legitimációt biztosít a testületnek, írják a közleményben. Az EP az Unió társjogalkotó szerve a kormányfőket, minisztereket tömörítő Európai Tanáccsal együtt. Az EU költségvetését szintén az EP fogadja el a Tanáccsal közösen. Fontos, hogy az EP-képviselők ellenőrzik az uniós intézmények munkáját; így az EU végrehajtó ága, az Európai Bizottság is e felügyeleti jogkör alá tartozik.

Az EP bizottsági és plenáris ülésein számos, a tudományt és a kutatást szűkebb vagy tágabb értelemben érintő téma szokott vita tárgya lenni. A testület legutóbb például egy biotechnológiai kérdésben hozott döntést: 2024. február elején a képviselők szűk többséggel enyhítettek a génmódosított haszonnövényekre vonatkozó uniós szabályrendszeren.

Magyarországon szakértők szerint a tudományos élet erodálása zajlik, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a kutatóintézetek, az egyetemek megroppantak, a magyar kutatók többsége jelenleg nem részesülhet az európai kutatóhálózat adta lehetőségekből, kiszorultunk a Horizont- és az Erasmus-programból, az egyetemi autonómia komoly válságot él át. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az egyetemi alapítványi rendszer maga a feudalizmus, a tudományos dolgozók pedig béremelésért tüntetnek.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!