Európa kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál

Miután márciusban zsinórban tizedjére is megdőlt a melegrekord, kényelmetlenül közel kerültünk az egyéves sorozathoz, de nem is kellenek ahhoz ilyen megállapítások, hogy az embernek feltűnjön, valami nincs rendben, mert az egyre bolondabb időjárással mindenki szembesül nap mint nap. Különösen Európában, ami a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) friss jelentése szerint még a globális átlagnál is kétszer gyorsabban emelkedik – írja az MTI.

A hétfőn közzétett jelentésnek már a fontosabb megállapításait is bőven elég átpörgetni ahhoz, hogy lássuk, mekkora a baj. Mint kiderült, 2023 holtversenyben az első legmelegebb év volt, amióta mérik ezt – vagy adathalmaztól függően a második –, az európai óceánok felszíni hőmérséklete magasabb volt, mint korábban bármikor, az Alpokban pedig sosem látott gleccserolvadást lehetett megfigyelni. Pozitívumként viszont fel lehet vésni, hogy a megújuló energiaforrásokból származó elektromos áram aránya is rekordmagas, 43 százalékos volt.

A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3 Celsius-fokkal magasabb. A WMO és a Copernicus jelentése az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, de természetesen ők is hangsúlyozták, hogy megjegyezték, hogy emellett a megszokottnál erősebb El Niño éghajlati jelenség is szerepet játszott benne.

A klímaváltozás Európára gyakorolt hatását vizsgáló jelentés idén kiemelten foglalkozott a hőhullámok emberi egészséget érintő hatásával, és megállapította, hogy Európa-szerte nőtt az extrém időjárással közvetlenül kapcsolatba hozható halálozások száma: tavaly több mint 150 halálos áldozata volt a viharoknak, áradásoknak és erdőtüzeknek. A szélsőséges hőség különösen a szabadban dolgozók, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben és cukorbetegségben szenvedők számára jelent egészségi kockázatot. A jelentés szerint a hőség okozta halálesetek száma az elmúlt 20 évben mintegy 30 százalékkal nőtt Európában.

A szélsőséges időjárás hőhullámokkal, erdőtüzekkel, aszályokkal és árvizekkel járt. Emellett a felmelegedés és a szokatlanul kevés hó miatt Európa-szerte tovább fogytak a gleccserek, az Alpokban az utolsó két évben a megmaradt gleccserjég mintegy 10 százaléka olvadt el. A tavalyi hőhullámok miatt az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordot döntött, a nagyobb mennyiségű csapadékkal összefüggésben pedig a kontinens folyóinak harmadán vonult le magas áradás, és 16 százalékán volt súlyos árvíz. A jelentés szerint ugyanakkor voltak kivételek is, Skandináviában és Izlandon például az átlagosnál alacsonyabb volt a hőmérséklet.

Az időjárással és klímaváltozással kapcsolatba hozható gazdasági veszteségek 2023-ban a becslések szerint meghaladták a 13,4 milliárd eurót (5276 milliárd forintot). Arról, hogy a klímaváltozásnak pénzben is mérhető ára van, korábban is írtunk már, egy tanulmány szerint az elmúlt 20 évben naponta 143 milliárd forintnyi dollárba került ez az emberiségnek. Ennek nagy része az emberi halálozás miatt következik be, de szerepet játszik benne a vagyon és más javak pusztulása is. Celeste Saulo, a WMO főtitkára a klímaválságot „nemzedékünk legnagyobb kihívásának” nevezte,

Samantha Burgess, a Copernicus igazgatóhelyettese, pedig azt mondta, az extrém események valószínűleg gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a klímaváltozás miatt.

A klímaváltozás európai helyzetéről szóló jelentésben a két szervezet arra is rámutatott, hogy Európának az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére célzott stratégiákat kell kidolgoznia, hogy gyorsabban térjen át a megújuló erőforrásokra.
A kontinensen tavaly a villamos energia 43 százaléka származott megújuló forrásokból, míg az előző évben még csak 36 százaléka. Ez azt jelenti, hogy több energiát állítottak elő Európában a megújuló energiaforrásokból, mint fosszilis energiahordozókból.