Feszegeti a határait a madárinfluenza, de még nem kell emberi járványtól tartani

Legfontosabb

2024. április 5. – 05:58

Feszegeti a határait a madárinfluenza, de még nem kell emberi járványtól tartani
Madárinfluenzában elhullott kormoránok teteimet gyűjtik össze a chilei Changa Beachen 2023. május 29-én – Fotó: Martin Bernetti / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A héten érkezett a hír, hogy regisztrálták az első olyan madárinfluenzás (H5N1) esetet, amikor a vírus emlősről emberre ugrott. A megbetegedés az Egyesült Államokban, egy texasi szarvasmarhatelepen történt, de a jelentések szerint több államban is felütötte a fejét a szarvasmarhák között a vírus. Az, hogy a H5N1 vagy úgy általában a madárinfluenza-vírusok madarakról emlősökre is terjedhetnek, nem újdonság, az viszont igen, hogy a texasi eset vírusának genetikai vizsgálata során kiderült: már van egy adaptációs mutáció a vírusban. Ez még nem jelenti azt, hogy pandémiára kell készülni, de érdemes fokozottan monitorozni a helyzetet.

„Amit most látunk a világban, az az állatoknál a pandémia megfelelője”

– mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus. „Jelen pillanatban a H5N1 influenzavírusnak egy bizonyos törzse úgynevezett pánzootikus eseményt csinál, körülbelül úgy, mint legutóbb az emberek között a koronavírus. Az influenzavírusok óriási családot alkotnak, legnagyobb gazdagságukat pedig a madarak őrzik. Ezek a kórokozók bizonyos körülmények között képesek viszonylag könnyen gazdát váltani fajok között is. Ezek a körülmények általában olyan helyeken állnak elő, ahol éppen fertőzött vagy nagyon beteg madár és más élőlény között történnek találkozások. Most az a helyzet, hogy az egész világban tömegével hullanak a madarak, nálunk is voltak pusztulások, ez pedig sok lehetőséget kínál arra, hogy emlősállat is elkapja a madárinfluenzát.”

52 százalékos most a halálozási ráta, de ez megtévesztő

Az tehát, hogy a betegség madárról emlősre képes átugrani, nem újdonság: fókáktól rókákon át vidrákig dokumentálták már a fertőződést, sőt, madárról emberre terjedő betegségről is vannak jelentések: 2003 és idén február 26-a között 887 ilyen esetet rögzítettek. A betegség lefolyása emberekben igencsak változó volt: az enyhe, megfázásszerű tünetektől kezdve a halálozásig terjed a skála. A 887-ből 462 volt halálos, ami 52 százalékos halálozási arányt jelent – ebből azonban még nem érdemes következtetéseket levonni, hiszen valószínűleg az esetek jelentős részét nem is regisztrálják, mert a betegek enyhe tünetekkel átvészelik a fertőzést.

„Amikor arról beszélünk, hogy a vírus neve H5N1, az igazából a felszíni fehérjéket jelöli a víruson, ezek alapján kategorizáljuk. Az influenzavírusnak nagyon sokféle törzse lehet, ezek közül most az egyik a domináns a világban, és feszegeti a határait, hiszen van rá lehetősége” – mondta a szakértő. Kínában halálozás történt például a H3N8 és a H10N3 törzs miatt. Egyelőre azonban még mindig azt mondhatjuk: állatról emberre nehezen terjed a vírus, és eddig emberek közötti terjedést nem sikerült észlelni.

„Az elmúlt évtizedekben olyan helyeken alakultak ki a madárinfluenza újabb törzsei, és jelentek meg emberi esetek is, ahol nagy volt a baromfiágazat és sok az ember. Ez általában inkább Ázsiát jelenti, milliárdos, tízmilliárdos ott a baromfiállomány. Most viszont azt látjuk, hogy a vadmadarak globális tényezővé dagasztották ezt az influenzatörzset.” A legnagyobb probléma tehát most az, hogy a pánzootikus esemény miatt egyre gyakrabban találkoznak fertőzött madarak más állatokkal, ráadásul mivel a betegség most már nem elsősorban a haszonállatokat, például csirkéket, libákat érinti, még nagyobb az esély arra, hogy egy vadon élő állat megeszi a beteg madár húsát, és megfertőződik. A legutóbbi texasi emlős-ember átadásnál pedig már adaptív mutációt is sikerült felfedezni a vírusban.

„Egyelőre nincs ok pánikra, mert még nem látjuk azt, hogy képes emberről emberre terjedni, ugyanakkor azt igen, hogy kis lépésekkel, de közeledik ehhez.”

„Minél többször hagyjuk a vírust átugrani madárról emlősre vagy emlősről emberre, annál nagyobb a veszélye annak, hogy kialakuljon egy jól adaptált emberi verzió, ami potenciálisan ki tud robbantani egy járványt. Arra korábban is lehetett számítani, hogy ha elhullik egy beteg madár, és azt megeszi a róka, akkor elkaphatja a vírust, de most, hogy állati pandémia zajlik, ez a fertőződés a világon nagyon sokszor megtörténik, a vírusnak több esélye van adaptálódni. Ez az a folyamat, amit most nagyon közelről figyelnek a kutatók, és aminek egy aggasztó lépése volt az a bizonyos szarvasmarha-ágazatot érintő eseménysorozat” – mondta a szakértő.

Egyre több a beteg madár, de az emberi terjedésre van vakcinánk

Az idővonal tehát gyorsul: a H5N1 már több mint húsz éve ismert a kutatók előtt, 2016 és 2022 között azonban a terjedése lassult, nem volt nagyobb számú megbetegedés a madarak között. 2022-től viszont egyre több vadmadár és haszonmadár is elkapta, most pedig, úgy tűnik, a szarvasmarhák között is terjed, legalábbis az Egyesült Államokban.

Jó hír egyébként, hogy a H5N1 egyelőre szarvasmarhára, és nem sertésre ugrott át: utóbbinak ugyanis madár- és emberi receptoraik is vannak, ezért az influenzavírusok „keverőedényeként” is ismertek, azaz nagyobb az esély arra, hogy olyan mutáció alakul ki bennük, ami már az emberre is veszélyesebb lehet.

Egyelőre nem tudni, pontosan mennyire veszélyes ez a most terjedő madárinfluenza-törzs az emberekre, a texasi fertőzött például kötőhártya-gyulladással megúszta a betegséget. Mortalitásról sincs értelme beszélni ezen a ponton. „Ezt a vírust egyelőre nem ismerjük még annyira, hogy tudjuk, emberekben milyen tüneteket okoz. Erről akkor tudunk majd többet, ha esetleg kialakul egy emberhez még közelebbi verziója. Ezt fokozott megfigyeléssel, monitorozással, az esetek gyors kivizsgálásával jól meg lehet előzni” – mondta Kemenesi Gábor.

Ha mégis úgy mutálódik a vírus, hogy képes legyen emberről emberre is terjedni, szerencsére a rendelkezésünkre áll a kiindulási pont a vakcinákhoz: a hagyományos influenzaoltásokat egyébként is úgy tervezik, hogy évről évre módosítani lehessen őket az aktuálisan terjedő emberi influenzatörzs szerint. „Ha jön egy új törzs, akkor a vakcina viszonylag gyorsan adaptálható, ez történt a H1N1-nél is egyébként. De inkább arra koncentráljunk, hogy ennek ne kelljen megtörténnie, mert az akkor már azt jelentené, hogy futunk az események után. Egyelőre nem látható, hogy hirtelen emberi pandémia lesz ebből, de figyelni kell, mert az influenzavírusok azért mutattak már egy-két trükköt ezelőtt is.”

Az EU Élelmiszer-biztonsági Ügynöksége (EFSA) azért óvatosságra intett, és felhívta a figyelmet arra, hogy egy esetleges járvány veszélyes lehet, hiszen az embereknek nincs immunitásuk a H5N1 ellen. „Ha a madárinfluenza-A (H5N1) vírusok képesek lesznek hatékonyan terjedni az emberek között, nagy léptékű terjedés következhet be a H5 vírusok elleni emberi immunvédelem hiánya miatt” – áll az EFSA figyelmeztetésében. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) azonban kiemelte: a lakosságra még mindig alacsony kockázatot jelent a H5N1.

Az EFSA madártani egyesületekkel közösen létrehozott egy európai előrejelző térképet: a Bird Flu Radar kombinálja a madarak migrációs adatait az EU Állatbetegségek Információs Rendszeréből (ADIS) elérhető madárinfluenza-adatokkal, így országokra lebontva lehet megfigyelni, milyen a járványkockázat a vadon élő madarak között. A térképen jól látszik, hogy Magyarországon, különösen a nyugati területeken, jelenleg magas a madárinfluenza előfordulási aránya.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!