Véres halált haltak a kísérleti majmok Elon Musk agyi csipeket beültető cégénél

Legfontosabb

2023. szeptember 23. – 13:34

Véres halált haltak a kísérleti majmok Elon Musk agyi csipeket beültető cégénél
Pager, a makákó az agyába ültetett implantátum segítségével játszik a Pong nevű számítógépes játékkal – Forrás: Neuralink

Másolás

Vágólapra másolva

Elon Musknak nagy tervei vannak: bolygók meghódítása, az elektromosautó-ipar hatalomátvétele, a népességcsökkenés megállítása (amiből ő maga is szorgosan kiveszi a részét), a nagybetűs Béke, és az emberek életminőségének, egészségének mikrocsipes javítása. A probléma az, hogy nem igazán érdekli, hogy ehhez kin vagy min gázol át.

A milliárdos biotech cége, a Neuralink a hosszabb távú tervek szerint olyan csipeket ültetne az emberek agyába, amivel azok irányíthatják okoseszközeiket, és ez – elméletben legalábbis – segíthetne például azokon is, akik valamiért nem tudják mozgatni a testük egy részét. Ez azonban még nagyon messze van, egyelőre csak majmokon, pontosabban emberszabásúakon kísérleteznek.

A laborokból eleinte pont olyan sikerekről jöttek a hírek, amikre egy ilyen monumentális célú projektnél számítani lehet: kis lépések, de egymás után egészen bíztatóak. Mint például amikor Pager, a 2021-ben 9 éves makákó banánturmixért cserébe közvetlenül az agyával irányított egy videójátékot.

Egy évvel később azonban már megjelent néhány szürke felhő a cég felett az égen: szövetségi vizsgálat indult a Neuralinkkel szemben, mert többen is azt állították, hogy elsietik az állatkísérleteket, amivel szenvedésnek teszik ki a kísérleti alanyokat. Idén azért indult nyomozás, mert emailek és dokumentumok szerint a cég állítólag illegálisan szállított veszélyes kórokozókat. Ennek ellenére az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) májusban megadta az engedélyt az első emberkísérletre. A jelentkezőket szeptember 19-én kezdték el toborozni, olyanokat keresnek, akik nyaki gerincvelő-sérülés vagy amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) miatt nyaktól lefelé teljesen lebénultak.

Számít, hogy egy haldokló majom miben pusztul el

Most újabb eljárás indulhat a cég ellen. Musk szeptember 10-én azt tweetelte (x-elte?), hogy egyetlen egészséges majom sem halt meg a Neuralink-implantátum miatt, mert a korai csipeket a kísérletek során csak olyan majmoknak adták be, amelyek már amúgy is közel voltak a halálhoz. Egy orvosokat és állatorvosokat tömörítő, állatkísérletek ellen kampányoló orvosetikai csoport (Physicians Committee for Responsible Medicine) felszólította az Értékpapír és Tőzsdefelügyeletet (SEC), hogy vizsgálják ki ennek a kijelentésnek az igazságtartalmát.

Na de miért a SEC-hez fordultak? Azért, mert a hatóság korábbi döntései alapján egy cégnek és a cég igazgatóinak kötelessége hiteles tájékoztatást adni a meglévő és lehetséges befektetőknek. Musk nem vezérigazgató a cégben, de igazgatóként, ügyvezetőként hivatkoznak rá a céges papírokban. Röviden: nem hazudhat a termékről, még ilyen részletkérdésekben sem, hogy reményteli befektetők még több pénzt adjanak neki.

Az orvoscsoport több dokumentumot is kikért a Nerualinktől, amikből szerintük kiderült, hogy legalább 12 majom teljesen egészséges és fiatal volt, de a beültetett csip ilyen-olyan mellékhatásai miatt el kellett őket altatni. Az már korábban kiderült, hogy a cég laborjaiban 2018 óta több mint 1500 kísérleti állat pusztult el, majmok, malacok, birkák.

Elon Musk egy sebészeti robottal a Neuralink 2020. augusztus 28-i bemutatóján – Fotó: Neuralink / AFP
Elon Musk egy sebészeti robottal a Neuralink 2020. augusztus 28-i bemutatóján – Fotó: Neuralink / AFP

A Wired több nyilvános dokumentumot is átnézett, valamint beszéltek egy egykori Neuralink-alkalmazottal és a UC Davis egyetem főemlős-központjának egyik kutatójával, és szintén arra jutottak, hogy a valóság nem feltétlenül úgy lehet, ahogy Musk írta. A 12 majom esetéből egy is elég lehet ahhoz, hogy a SEC vizsgálatot indítson.

„Azt állítják, hogy egy biztonságos eszközt dobnak majd piacra, és ezért kéne befektetned. De a hazugságáról azt gondoljuk, hogy csak el akarja fedni azt, ami a kísérletek során történt”

– mondta a lapnak Ryan Merkley, az orvoscsoport egyik vezetője. A Wired kérdéseire sem a SEC, sem a Neuralink nem reagált.

A Neuralinknek 2017-es indulása utáni évben sikerült sok kísérleti állatot összegyűjtenie. 2017 szeptemberétől 2020 végéig a cég kutatói együtt dolgoztak a Kaliforniai Nemzeti Főemlős Kutatóközpont szakembereivel, ami egy állami finanszírozású központ a UC Davisnél. Az intézettől kikért állatorvosi leletek alapján több esetben is súlyos komplikációk léptek fel, miután a Neuralink tudósai elektródákat ültettek a majmok agyába.

Itt megtalálja 21 állat orvosi papírjait. Ezekben olvasható, hogy több állatnál is véres hasmenés jelent meg, de többnél is ezek az okok vezettek az eutanáziához:

  • fertőzés;
  • az agy duzzanata,
  • a beültetett elektródából hátramaradt szálak az agyban;
  • megszaggatott agykéreg;
  • bénulás;
  • rohamok;
  • koordináció- és egyensúlyvesztés;
  • depresszió.

Az orvoscsoport SEC-nek elküldött levelében 4 állat kórtörténetén keresztül mutatja be, hogy a beavatkozás előtt egészséges majmokat miért altatták el. A 20-as számú állat egy hétéves, hím makákó (Macaca mulatta) volt, 2019-ben esett át a 9 órás kísérleti műtéten. Ennek részleteit a 3. oldalon találja, de a lényeg ez: a műtét során az implantátum első és hátsó lábai is letörtek a külső csatlakozónál. A tudósok kézzel írt feljegyzései alapján az állat már a műtét után megpróbálta letépni magáról az implantátum külső részét. Másnap megpróbálták egy műtéttel helyrehozni a hibájukat, de a feltárás közben észrevették, hogy „az eszköz levált a csontos rögzítésektől”, és élesek voltak a szélei. Nem sokkal később a laborban antibiotikum-rezisztens gombás fertőzést találtak az implantátum környezetéből vett mintában, ezért elaltatták az állatot. Ez a fajta makákó fogságban 25-40 évig szokott élni.

A 11-es számú kísérleti állat egy 10 éves nőstény makákó volt. A hatórás műtét után szinte azonnal elfertőződött a bőre a seb körül – ahogy a feljegyzésekben szerepel, „a bőre elkopott”. Három hónappal később megpróbálták kitisztítani a véres, elfertőződött implantátumot, és ugyan sikerült kinyomni némi gennyet, de nem sikerült meggyógyítani. Néhány nappal később az állatot elaltatták.

Egy hatéves, nőstény makákó, azaz a 15-ös számú állat is megpróbálta letépni magáról az implantátumot a műtét után, amitől annak környéke véres lett. A testtartása alapján neurológiai károsodást szenvedhetett, fájdalmai voltak, esetleg elfertőződhetett a seb. Többször megszédült és elesett, a kutatók feljegyzései szerint szinte teljesen elveszítette a koordinációs- és egyensúlyérzékét.

Emögött szerintük az álhatott, hogy az implantátum miatt megduzzadt az agya. Elkezdték nyugtatózni, de az állat tovább kaparta a fejét, ami látványosan feldagadt, a jobb szemét csak félig tudta kinyitni, és közben remegett. Ez 2018 decemberében volt. 2019 márciusáig romlott az állapota, és laborvizsgálatokból akkor kiderült, hogy az implantátum környékén Staphylococcus és más baktériumok tanyáznak, a seb elfertőződött. Két héttel később elaltatták, és a boncolás után látták, hogy az agykérge több helyen felszakadt, belső vérzés alakult ki a fejében és elszóródott elektródaszálákat találtak az agyában.

A Neuralink implantátuma Elon Musk kezében – Fotó: Neuralink / AFP
A Neuralink implantátuma Elon Musk kezében – Fotó: Neuralink / AFP

A 22-es számú állat egy hatéves, hím makákó volt, 2020 januárjában kapta meg a csipet. Egy héttel később, a dolgozók olyan jeleket vettek észre, mintha a szövet az implantátum körül abnormálisan dörzsölődne. Két hónappal később vették észre, hogy az implantátum lötyög, apró nyomásra is elmozdul. Azonnal elaltatták az állatot, és a boncolás után látták, hogy két csavar kilazult, az implantátumot simán lehetett mozgatni. Megjegyezték, hogy a hiba 100 százalékosan mechanikai volt.

Az orvostársaság szerint már ezen a négy állaton is látszik, hogy nem igaz, amit Musk írt, azaz hogy minden elpusztult állat már eleve közel volt a halálhoz. Megjegyzik, hogy valóban voltak olyanok, amik korábban szenvedtek már el fizikai traumát, és olyan is, amelyiken már kísérleteztek korábban a UC Davisnél, de a szerintünk biztosan a Neuralink beültetése következtében meghalt 12 makákó átlagéletkora 7,25 év volt, ami meg sem közelíti a várható 25-öt. Közülük 10 makákó 8 éves sem volt, tehát még a felnőttkort sem érték el.

Bent is tudják, hogy ez kamu

A Wirednek nyilatkozó volt Neuralink-alkalmazott szerint Musk tweetje nevetséges, szinte teljes kitaláció. A műtét előtt egy évvel kapták meg az állatokat, mert legalább ennyi ideig viselkedési tréningeknek kell alávetni őket. Emiatt a halálhoz közel álló állatok bele sem kerülhetnek a kísérletbe. A UC Davis egyik anonimitást kérő doktorandusza szerint is kicsi az esélye, hogy a még nem felnőtt állatok közel lette volna a halálhoz.

Ha indul vizsgálat, ez lehet a harmadik a Neuralinkkel szemben. Ezek mellett korábban olyan hírek is megjelentek, hogy a cég kutatói egyszerűen kapkodnak, és emiatt okoznak kárt sok állatban. A Reuters szerint 2021-ben például 60-ból 25 kísérleti disznónak véletlenül rossz méretű implantátumot adtak, emiatt mind a 25-öt meg kellett ölniük. Dolgozók szerint ezt a hibát egy kicsit több odafigyeléssel és felkészülési idővel könnyen el tudták volna kerülni, de állítólag Musk rendszeresen sürgette a dolgozókat, hogy minél gyorsabban hozzanak ki olyan eredményeket, ami alapján az FDA megadja az engedélyt az emberkísérletekre.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!